107 gólyafiókát gyűrűztek meg az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportjának két napos Gólya Road Show programján. A 41 fészek ellenőrzését több mint 300 ember kísérte figyelemmel.

5 fiókás fészekaljat öt, 4 fiókás fészket hét, 3 fiókás fészket 13 , 2 fiókás fészekaljat nyolc, 1 fiókás fészket pedig egy esetben találtak. Egy fészekben záptojás volt, egyet pedig - a Birkacsárda mellett - a vihar döntött le, 4 fióka elpusztult.

Ahogy a többi helyszínen, a Tápió-vidéken is daruskocsival, a biztonsági
előírásokat betartva emelkednek fel a szakemberek
a fészkekhez

.. egy-egy fiókát pedig testközelből is megismerhetnek

Az élénkpiros kocsikra piszkítanak a leggyakrabban a madarak, míg a zöldeket tartják a legnagyobb becsben, azokra ürítenek a legkevesebbet - derült ki abból a felmérésből, amelyben öt brit városban - Brightonban, Glasgow-ban, Leedsben, Manchesterben és Bristolban - 1140 autó összesítésével végeztek.

A piros autó 18%-os találati aránnyal lett a lista éllovas, mert az öt városban a piros autók 18%-át "pecsételték le" szárnyasok. A második legnépszerűbb célpont a kék kocsi 14%-kal, a bronzérem pedig a feketéké 11%-kal. A fehér autók 93%-a mutatkozott makulátlannak a felméréskor, azaz csupán 7%-ukra ürítettek, míg a zöld autókat szinte teljesen elkerülik a madarak: 100-ból csupán egyet szennyeznek be.

A felmérés nem értelmetlen, mivel évente 57 millió fontjába kerül a brit autósoknak a madárpiszok miatti festékréteg-sérülések, kimaródások javíttatása.

"Sok autóst bosszant a probléma, már csak azért is, mert kocsijuk veszíthet értékéből a madarak ténykedése miatt" - idézte a brit Metro újság a felmérést végeztető Halfords autósboltlánc szóvivőjét.

Érdekesség: a tegnap előtti Morning Showban is szóba jött ez a felmérés, ezt visszahallgathatjátok ide kattintva!

Az Európában gyökeret vert kereszténység számára a holló egyet jelentett a halállal és a szerencsétlenséggel. Keleti rokonainknál azonban égi madárnak tartják, ami kapcsolatban áll az isteni világgal. Talán ezt a keleti hagyományt őrizte meg a Hunyadi János, akinek holló került a címerébe.  

Mondák Mátyás királyról

A Hunyadiak címerén a csőrében gyűrűt tartó hollóról többféle történet keringett. Az egyik úgy tudta, hogy a fogságban élt Mátyás üzenetét egy holló vitte el édesanyjához, Szilágyi Erzsébethez, aki kiszabadíttatta fiát. Ezért hálából Mátyás a segítő madarat címerállattá emelte. A Heltai Gáspár által írt Magyar krónikában azt olvashatjuk, hogy a holló a királyi vérből való származást bizonyítja. Egy régi pletyka szerint a nagy törökverő Hunyadi János természetes apja maga Zsigmond király volt, aki gondot fordított fiára. Amikor az uralkodó megtudta, hogy fia született, egy gyűrűt adott az anyának és meghagyta, hogy ezt mutassák be majd neki, ha a fiú felcseperedik. Egyszer a gyermek János elvette a drága ékszert és elkezdett vele játszani, mire egy holló elcsente tőle. Az anya testvérétől kért segítséget, aki lenyilazta a madarat, így visszaszerezte a becses ajándékot. Hunyadi János serdülőkorában Zsigmond király udvarába került. Állítólag bemutatta neki a gyűrűt, erre a király neki adományozta Hunyadot és vidékét. A nemesi rangot nyerő és a vidék nevét felvevő bátor vitéz a hollót választotta címerállatának.

Égi közvetítő

Nemcsak a középkori magyar történelemben tűnik fel az égi madár, hanem az már ismert volt az ókori keleti népeknél. Az egyik legkorábbi említése a Gilgames eposzban található, a vízözön után ő volt az emberek számára a hírvivő, az mondta meg az embereknek, hogy mikor lehet már kikötni és újra a szárazföldön élni.

A közép-ázsiai szkíta, vagyis szaka kurgánsírokból is elkőkerültek hollószobrok, ez arra utal, hogy keleti rokonaink között ismert volt ennek az égi madárnak a kultusza. Valószínűleg ott is az égi és a földi világ között közvetített. Az erdélyi és trákiai dákok is megörökölték ezt a hagyományt, tehát a mai Erdély területén a holló kultusza jóval a Hunyadiak előtt létezett. Az ókorban hihetetlen gyorsan elterjedt Mitrász-kultuszban is szerepet, ahol a fekete madár a Nap apának s a Hold anyának a küldötte. A mongol krónikákban találunk egy érdekes adatot, ez Heltai fent említett adatát látszik alátámasztani. A Mongóliában egykor uralkodott hun utódnépnek, a kereitnek a nevét hol a hollóval kapcsolják össze, hol azt olvassuk, hogy nevükben a király szó jelenik meg. Elképzelhető, hogy ott is királyi, nemes állat volt.

Súlyos emésztési gondokkal küszködött, már a halálán volt, ám a koffein és a szénhidrát rendbe hozta őt.

Az Ausztráliában őshonos kacagójancsit, vagy más néven kacagó kokaburát nagyon nehéz fogságban tenyészteni. Épp ezért szinte örömmámorban úsztak az észak-csehországi Decin állatkertjének gondozói, amikor az apróság kikelt a tojásból.

Néhány nap után azonban súlyos emésztési gondok jelentkeztek a fiatal példánynál, ezért nem tudta feldolgozni táplálékát. Ekkor döntöttek úgy az intézmény állatorvosai, hogy bevetik a csodafegyvert. "Ez egy jól bevált módszer, amelyet sok édesanya is alkalmaz, ha a gyermekének megfájdul a hasa" - mondta az egyik szakember.

A kólában található szénhidrát és koffein elegendő energiával látta el a fiókát, amely mára teljesen felépült és jó ízűen nyeli le a napjában többször feltálalt egereket.

Veszprém - Minden évben megválasztja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarát, amelyre szavazni is lehet. Jövőre az év madarának a nagyközönség a gyurgyalagot választotta.

Pár évvel ezelőtt sikerült egy homokbánya tulajdonosát rávenni arra, hogy a felhagyott homokbányába (ahova eddig szemetet hordtak, előtte barátainkkal mi megtisztítottunk) a színpompás madarak megérkezése előtt munkagépekkel a meredek falat kotorják le, azaz friss felületet biztosítsanak a téli szállásukról hazaérkező madaraknak, mivel ők apró lábaikkal vájják a falba a költőüregeiket. Ezáltal meg tudja újra telepíteni a terület gazdája a gyurgyalagot azon a helyen, amelyet több éve elhagyott már. A példa követendő - a madár védelme érdekében -, érdemes máshol is kezdeményezni a fenti akciót. A tulajdonos, aki nem akarta magát megnevezni, azóta nagyon boldog, hogy újra láthatja kedvenc madarait saját bányafalán!

A gyurgyalagok ilyentájt szerfelett udvarolnak: a hímek szitakötőkkel, poszméhekkel, és darazsakkal kedveskednek párjuknak. Először az ághoz verik erőteljes csőrmozdulatokkal, majd finom mozgással átnyújtják az ajándékot a tojóknak, hogy kegyeibe férkőzhessenek. Ha ez megtörtént, akkor zajlik le a párzási ceremónia. Mindezt lessátor mögött ülve néhány méterről kísérhettük figyelemmel az én párommal.

A gyurgyalagok mesteri vadászok, a levegőben cikázva, gyors rárepüléssel kapják el az amúgy gyors röptű szitakötőket és hártyásszárnyú rovarokat.

Ha költőtelepen járunk, ami idén Tüskevár határában, a szomszéd faluban hamar megtehető, mindig rabul ejt az a látvány, amikor a negyven madár egyszerre repül a levegőbe. Mintha a trópusokon járna az ember.

Egy tévhitet is el kell hogy oszlassak, a gyurgyalag nem jár a méhészek által kihelyezett kaptárokhoz méheket zsákmányolni. Az efféle tevékenysége nagyon ritka.

2012. június 18-án került sor első ízben a Túr Menti Védett Területek gólyagyűrűző karavánjára „Gólyáink háza táján” címmel. Az eseményt az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Biológia-Geológia kara szervezte a SC FDEE Electrica Distributie Transilvania Nord SA közreműködésével.

„Minden tavasszal lelkesen várjuk gólyáink hazatértét. Arról azonban keveset tudunk, hogy kikelt fiókáik milyen arányban térnek vissza szülőfalvaikba. Első vándorútjukat követően Afrikából, ezek a madarak nem jönnek rögtön vissza. Ivarérettségüket, modhatni felnőtté válásukat csak 2-3 éves korukra érik el, csak ezután vágnak neki újra hosszú útjuknak haza.” – magyarázza Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti ügyvezető igazgatója.

Négy Túr menti településen (Draguseni, Túrterebes, Kisgérce és Sárközújlak) állomásozott a karaván, ahol mintegy 30 fészek ellenőrzésével, 48 fiókát sikerült meggyűrűzniük a szakembereknek.

„A gólyafiókák két gyűrűt is kaptak. Az alumíníum gyűrű jelzi a gyűrűzés helyét és idejét, ám ezt a gyűrűt nagy távolságokból nem lehet leolvasni, gyakran csak az elpusztult egyedeken látjuk viszont. Ezért társul hozzá egy színes műanyag gyűrű, amely viszont egy távcső segítségével már könnyedén leolvasható, akár a magasan szálló madarak lábáról is.” – tájékoztatott dr. Szabó D. Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, Biológia-Geológia karának oktatója.

Szatmár megyében már több mint tízéves hagyománynak örvend a gólyagyűrűzés. Az elmúlt években Csanáloson és Csomaközön gyűrűztek fiókákat, már jelentették ezeket Magyarországról, másokat pedig viszontláttak Törökországban és Izraelben is.

Megyénk ugyanakkor kiemelkedő helyet foglal el, országos viszonylatban a kihelyezett fészektartó állványok terén is. Az áramszolgáltató már több ízben segítette a gólyák fészkelésének biztonságosabbá tételét az állványok kihelyezésével. Fészkelő helynek ezek a madarak a magas, háborítatlan helyeket keresik. Az áramtartó oszlopok ideálisnak bizonyultak számukra, ám ezzel együtt nagy veszélyforrást is jelentenek. Rengeteg madár pusztul el áramütés folytán, felszálláskor és leszálláskor hozzáérve a vezetékekhez. A fészkek azonban ellehetetlenítik az áramellátást, valamint a vezetékek javítását. Az állványok kihelyezésével mind a madarak, mind az áramszolgáltató és a felhasználó jól járnak, a fészkek többé nem az oszlopon, hanem attól egy méter távolságban helyezkednek el, egyben tartva a fészekanyagnak összehordott ágakat, galyakat is.

Az Erdély Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti nem titkolt szándéka a Túr Menti Védett Területeken élő lakosság tájékoztatása is az itt élő állat- és növényfajok hosszú távú megóvásának fontosságáról. Ezért az esemény nem csak a tudományos világnak szólt. A települések diákjai is szép számban jelentek meg a helyszíneken, nagy érdelkődéssel hallgatva a gólyák gyűrűzéséről és életéről szóló kiselőadásokat. Az igazi sztárvendégek azonban az egy-egy fészkekből lehozott fiókák voltak, amelyeket a gyerekek közelebbről is szemügyre vehettek.

Valahogy olyan a flamingó, mintha rajzórán ötlötte volna ki egy túlbuzgó kisiskolás: viccesen nyakigláb madár, bokája bütykös, nyaka kígyóforma, csőre túlméretezett. Ráadásul elég furán választott számára színt a gyerkőc – narancsvörös zsírkrétával pingálta ki faramuci madarát.

Valójában nagyon is érthető a karibi flamingó (Phoenicopterus ruber) bizarr külleme: e különös adottságai révén boldogul oly jól az iszaplapályok, lagúnák, sóstavak, mangrovemocsarak viszonyai között. Furcsa csőre például kétfunkciós: sörtékkel van tele, így kitűnő alkalmatosság a vízben evickélő rákok, puhatestűek, rovarok, lárvák kiszűrésére, de markolókanálként is jól beválik, amikor a flamingó nekiáll fészket vájni a puha iszapban.

S hogy mire kell neki a halvány rózsavörös tollruha? Az sem csupán hencegni való, sőt eleinte nem is olyan flancos színű. A frissen kikelt fióka tolla még fehér, majd megszürkül; csak hosszabb idő múlva kezd rózsaszínben játszani, mert lassan-lassan megfesti a folyóvízben hemzsegő tömérdek baktérium, és a flamingók rákmenüjében bőséggel előforduló béta-karotin.

Szeretnék mindenkinek kellemes, élményekben gazdag nyáriszünetet kívánni, elsősorban azoknak akik csak tegnap tudhatták maguk mögé az iskolát - mert legyek rá én a példa, nekem jóformán már egy hónapja szünet van. Természetesen a nyár több időt is jelent számomra, így igyekezni fogok minél jobban feltölteni információkkal az oldalt mind friss hírek, mind tartalmi szempontból. Remélem, hogy viszonzásképpen ti továbbra is fel-fel néztek az oldalra, mert bár híve vagyok annak, hogy elsősorban magamért és a lapom témájáért teszem amit teszek, de természetesen a pozitív megerősítés mindig jól jön. Aztán figyeljen mindenki a környezetére, és ha kell, segítsétek a madarakat mindenféleképpen!

KELLEMES VAKÁCIÓT!

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

A hajnali éneklés nem csak elképesztő élményt kínál, de rengeteg
megfejtendő kérdést is felvet a viselkedésökológusoknak. A
felvétel első képkockái hajnali 4:04-kor, az utolsók
4:48-kor, a sötétebb nyugati és a világosabb
keleti irány felé nézve készültek
(Videó: Orbán Zoltán).

Összetett biológiai mechanizmus
Bár a hajnali madárénekben a hímek szerepe egyértelmű, a viselkedés legfontosabb szereplői (célcsoportja) valójában a néma tojók. A június első felében kezdődő másodköltési időszak elején, a tojásrakáskor, a már párban élő tojók is aktívan figyelik a területen élő fajtárs hímeket. Az énekükkel bemutatkozó egyedek fajtól függően ennek: minél korábbi kezdésével, hosszával, erősségével, változatosságával jelzik a tojóknak a biológiai (genetikai) minőségüket (fitnesz). Kutatások igazolják, hogy a több éves, ebből következően bizonyítottan jobb biológiai minőségű hímek nem csak erősebb és gazdagabb repertoárral vesznek részt, de korábban is kapcsolódnak be a hajnali éneklésbe.

A tojók arra törekednek, hogy a lehető legjobb genetikai állományú (fitneszű) egyedekkel párosodjanak és a tojásrakás akár két hétnél is hosszabb időszakában (amikor naponta rak egy-egy tojást a madár) nem ritka a páron kívüli párosodás. Vizsgálatok szerint a tojók a hajnali éneklést is felhasználják az extrapár partner kiválasztásához, a hímeknek ezért is éri meg ennek a magamutogató viselkedésnek a gyakorlása.

Természetesen a hajnali éneklésnek a közismertebb kommunikációs funkciói is megvannak: jelzik a pár tojó tagjának a hím partner jelenlétét (az éjszaka túlélését), figyelmeztetik és bemutatják a szomszédos és idegen hímeknek a területtulajdonos dominanciáját.

Érdekes módon az éjszaka is éneklő fülemülék nemigen vesznek
részt a júniusi hajnali éneklésben, mert ez a faj az énekesma-
daraink között szokatlan módon csak egyszer költ, és
június közepére a fiókák kikelnek, amikor a tojók
már nem fogékonyak a "félrelépésre"
(Videó: Orbán Zoltán).

Napközben minden megy a megszokott módon
A hajnali éneklés csúcsidőszaka általában kevesebb, mint egy órán keresztül, abban az időszakban tart, amikor a fényviszonyok még nem teszik lehetővé a táplálékkeresést. Amint azonban kivilágosodik, az éjszaka éhező madaraknak, különösen a párban élők hímeknek, a táplálékkeresésre kell koncentrálniuk. A fiókákat nevelőknek az utódok etetése, a kotló tojó párral rendelkezőknek a partnerükkel közös táplálkozás vagy a tojások melengetési feladatának átvétele ad munkát. Ezért napfelkelte után véget ér a közös koncert és az egyes hímek a párkapcsolati állapottól függően énekelnek többet (párkeresők) vagy kevesebbet (párban élők), de napközben csak töredék annyi éneklő madarat hallhatunk, mint hajnalban.

Mennyi énekesmadár él a környékünkön?
A hajnali éneklés megfigyelése kínálja a terület énekesmadár állomány nagyságának becsléséhez a legjobb, legpontosabb lehetőséget. Az éneklő hímeket meglehetősen pontosan meg tudjuk számolni és ha ezt kettővel megszorozzuk, akkor a tojókat is figyelembe vettük. Június közepén nem tévedünk nagyot, ha a hímek (párok) számához hozzáadunk még négy-öt madarat, az első költés fiókáit.

Ha úgy gondoljuk, hogy a széles körben elterjedt tévhit szerint városlakó szarkák és dolmányos varjak "kiirtották" az énekesmadarakat a környékről, akkor hallgassunk bele a hajnali koncertbe, és mindjárt látni fogjuk, hogy a félelmünk alaptalan (részletek >>).

Egy egyszerű trükk a madarak hallgatásához
Különösen a hajnali énekléskor − amikor akár tucatnyi faj, több tucatnyi egyedét lehet azonosítani − jöhet jól egy egyszerű trükk, amivel megsokszorozhatjuk a hallásteljesítményünket. Ehhez csak az összezárt ujjú, kissé behajlított tenyerünket kell a fülünk mögé tenni. Az így többszörösére növelt felületű fülkagylónk jelentősen több hangot továbbít a hallójáratba, amit úgy érzékelünk, mintha valaki jócskán felcsavarná a hangerőt. Az eredmény tovább fokozható, ha mindkét kezünket használjuk és közben a fejünket is forgatjuk.

Környezetpedagógusok ezzel az egyszerű trükkel nem csak a hallgatózási hatékonyságot tudják növelni, de egyszerűen és rendkívül szemléletesen tudják bemutatni a hallás fizikai hátterét (a hangfogó felület és a halláshatékonyság növekedésének jelenségét), és így azonnal világossá válik, hogy a nagy és forgatható fülű állatok miért hallanak nálunk sokkal jobban.

Ezt a módszert a profi madarászok is rendszeresen
használják (Fotó: Orbán Zoltán).

Mikor érdemes hajnali éneklést hallgatni?
A csendes, szél- és esőmentes reggeleken (az esős hét után a hétvége ilyennek ígérkezik!) érdemes rászánnunk egy korai kelést az élmény átéléséhez. Június közepén hajnali 3:30 körül kezdhetjük a hallgatózást, ilyenkor egyik pillanatról a másikra váltja fel az éjszaka csendjét a hangorgia, ami többnyire kevesebb, mint egy óra alatt, 4:50 körül jelentősen veszít az intenzitásából. Természetesen ilyenkor és ezt követően is énekelnek a madarak, sőt, a "későn kelők" (például a balkáni gerlék) ilyenkor kezdenek rá, de többségük (különösen a fiókákat etetők) a nappali fényviszonyok beálltával táplálékkeresésre indul, ezért elhallgat.

Madárbaráttá alakították az MME Szekszárdi Helyi Csoport irodájának korábban elhanyagolt, de szép panorámájú hátsó kertjét. A csoport önkéntesei sok órás munkával alakították ki a területet, odúkat, etetőket, itatókat, madárismertető táblákat helyeztek el.

A kert ötletgazdája Tóth Sándor, a helyi csoport tagja volt, aki emellett a legtöbbet tette annak megújításáért.

A programot Szekszárdi Klímakör pályázati keretéből a Zöldtárs Alapítvány, az Oktel Kft és Dr. Kis Ernő, a helyi csoport titkára támogatta.

A jó hangulatú rendezvény végén a megjelent mintegy 30 vendéget halászlé partira látták vendégül a szekszárdi csoport önkéntesei, amit szekszárdi kadarkával öblítettek le.

A szekszárdi madárbarát kert szombat délelőttönként szabadon látogatható, a helyi csoport irodájának fogadó órái keretében. Egyéb időpontokban is szívesen fogadnak érdeklődő civileket, iskolai és óvodai csoportokat, de ekkor telefonos bejelentkezés szükséges,Tóth Sándornál,a 06-20-917-2236-os telefonszámon!