Régen írtam a kis madárkáimról, s mivel egyikük épp beteg, úgy gondoltam épp ideje készítenem róluk néhány képet valamint újra bemutatnom őket nektek: mai két alanyom Holmes és Watson.

Balra Holmes, jobbra Watson, a két hím sirálykapinty avagy japáni sirályka

"A japáni sirálykapintyet (Lonchura striata var. domestica) - mely az egyik legrégebben domesztikálódott kalitkamadár - több mint 250 évvel ezelőtt tenyésztették ki Kínában a hegyesfarkú bronzpinty (Lonchura striata) néhány alfajából. Ezután került Japánba, majd kb. 100 évvel ezelőtt Európába, ahol is több bronzpintyfajjal keresztezték később.

Az évszázadokon át tenyésztett és keresztezett sirálykapinty mindezek ellenére alig változott valamelyest. Megőrizte kedvességét, szelídségét, igénytelenségét és hihetetlenül jó szaporodási és nevelő képességét, valamint számos szín- és alakváltozata kialakult."

/Részlet: Varga Sándor - Díszmadarak . 159. old./

Balra Holmes, jobbra Watson

Amikor először elolvastam Varga Sándor leírását a sirálykapintyekről, tényleg ráismertem két madaramra. Rendkívül békések, barátságosak egymáshoz és más madarakhoz, ugyanakkor félénkek is, idegen tárgyaktól és madaraktól meg tudnak ijedni. Egymást viszont sosem bántották az elmúlt 5 év alatt amióta itt vannak velünk, pedig az elején még egymáshoz szokva sem voltak, ugyanis a két madár egymástól eltérő napon érkeztek új otthonukba (5 nap különbséggel, apám jóhiszeműen szeretett volna egy ellenkező nemű párt hozni a sötét sirálykának, de mint kiderült, Holmes és Watson is hímneműek - külsőről nem lehet megállapítani neműket!)

Holmes néhány hete betegeskedik, ami az elmúlt egy hétre rosszabbodott, így nem volt mit tenni, ideje volt orvoshoz vinni. Sajnos az elmúlt évek tapasztalataim alapján nagyon sok állatorvos csak a kutyákhoz és macskákhoz - no meg az ártatlan gazdik pénzének lenyúlásához - értenek, így nem csoda hogy kétségeim voltak. De mint kiderült azért lehet találni olyat aki tud segíteni.

Holmes tünetei: orrán nem kap levegőt, csőrén keresztül veszi a levegőt, lihegve, mintha melege lenne, ami télen elég kétséges, valamint a többi madaron nem észlelhetők a jelek. Köhög, kedvetlen, mélyeket és laposakat pislog, mint aki fáradt. Nyelni nehezen tud, erőlködik, sőt néha a semmit akarja felöklendezni, mintha valami zavarná a torkában. Felborzolt tollazat, mely a legfontosabb tünet egy beteg madárnál - ha kis kedvenced így gubbaszt állandóan a kalitkában akkor gondolj arra hogy akár beteg is lehet!

Olvastam egy trükköt a fent említett könyvben, hogyan is lehet ellenőrizni, hogy a felborzolt tollazat nem jó jel:

"Egészséges madaraknál is találkozhatunk tollborzolással, ám például, ha egy ilyen alvü madárra ráfújunk, az rögtön kisimítja tollait, és tekintete érdeklődővé esetleg riadttá válik (attól függően mekkorát fújtunk rá)."

/Részlet: Varga Sándor - Díszmadarak . 75. old./

Balra Holmes, jobbra Watson

Holmesnak így felírtak egy kis antibiotikum kúrát, melyet 5 napon keresztül kell végezni, a gyógyulás ütemétől függően esetleg 7 napig, és ha nincs változás, akkor megyünk vissza az orvoshoz. Ez volt a harmadik nap, mikor befecskendőztem neki 10 unit Baytril antibiotikumot, nem egyszerű feladat, főleg mert ő nem kisfióka már és ha önszántából nem nyitná ki a csőrét, igen nehéz dolgom lenne - köztudott, hogy a fiókáknak még megtalálható a csőrük sarkában a puha, sárga rész, melyet sokkal könnyebb kinyitni, a mamájuk is azon a részen juttatja be az élelmet.

Baytril nevű antibiotikum 100 egységnyi fecskendőben, napi adagolás 10 egységnyi (100 unit = 1 ml)

Szerintem jobban van már valamivel, az erőlködő nyelést nem tapasztaltam már nála, köhögni még hallom néha, de ennek ellenére sokkal vidámabb, élénkebb, ma még a fészek építésbe is besegített. A levegőt azonban továbbra is a csőrén veszi.

Ma továbbá kettejük részére alkalmaztam egy kis karom-manikűrt is - ez abban az esetben fontos, ha madaraink nem tudják megfelelően koptatni karmukat és túl hosszúra nőnek. Nem szabad hogy túlontúl hosszúak legyenek, mivel veszélybe is sodorhatjuk őket vele - beakadhatnak a kalitka különböző részeibe, mely által megsérülhetnek. Ne feledjük, hogy a karmokban vérér is található, csak akkor ragadjunk kezünkbe körömvágó csipeszt ha biztosan látjuk a véreret és biztosan nem vágunk bele! E két alanyomnál ez nem volt nehéz művelet, nagyon jól látszott meddig ér a vérér, és honnantól kezdődik a túlnőtt karom. Egy határozott nyisszantás és készen is vannak!

Tehát, ha madarad szokatlan tüneteket mutat, gondolkozz el azon, esetleg nem beteg, mert ha komolyabb baja van, akár el is pusztulhat. Az a legjobb ha mindig utánuk olvasunk és megfelelően tartjuk őket, megfelelp táplálékkal látjuk el, mert a megelőzés a legfontosabb, és akkor nem lesz bajuk. Ne tartsuk huzatos helyen, mert - főleg az amúgy délen élő pintyek akik igencsak a meleghez vannak hozzászokva - hideg időben könnyen megfázhatnak (gyanítom Holmesszal is valami hasonló lehet).