Tavaszonként rendszeresen érkeznek bejelentések az MME munkatársaihoz olyan madarakról, amik órákon, akár napokon keresztül támadják saját tükörképüket autók fényezésén, szélvédőjében és külső visszapillantó tükreiben, illetve épületek ablakában.

Meglepő módon a barázdabillegető az egyik gyakori áldozata az autók tükörkép-jelenségének (Fotó: Orbán Zoltán).

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartás, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörképszennyező" hatása áll.

A hormonok a felelősek

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására képződő hormonoktól szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.

Ilyenkor a területét kijelölő madár  nem egy helyben üldögélve énekel, hanem a revírt körberepülve, rövidebb-hosszabb időre meg-megállva szó szerint körbeénekli a területét, amihez a lakott területek magaslati pontjai: fák és bokrok ágai, kerítés, ablakpárkány, parkoló autók különösen vonzó helyet kínálnak.

A civilizált világ "tükörképszennyezése"

Ha ennek a megfigyelő- és éneklőhelynek a közelében tükröződő ablak van, vagy éppen egy sötét színű, metálfényezésű járműről van szó, ahol a madár megláthatja a saját tükörképét, akkor elkezdődhet az akár napokig, naponta több órán át tartó harc a saját képmásával.

Környezetünk tele van tükröződő felületekkel (Fotó: Orbán Zoltán).

Barázdabillegető (Forrás: YouTube), ...

... és házi veréb hím küzdelme a tükörképe ellen (Videó: Huszár Imre).

A jelenség 2015 év madarát - a búbosbankát is érintheti (Forrás: YouTube).

Mit tehetünk ezekért a madarakért?

Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!

A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást
a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, ...

... de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatóak (nem is
beszélve az éjszaka kellemetlenkedő szúnyogokról). A képen üvegnek repülő
balkáni gerle tollpúderlenyomata látható (részletek >>).

Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy
bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral stb.), a képeken széles
ragasztószalag-csíkokkal, csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg
tükrözőképességét.

Ez a módszer az autók ablakainál is alkalmazható, itt éppen a hátsó
szélvédő teljes letakarásával.

A visszapillantó tükör esetében a legegyszerűbb megoldás, ha behajtjuk, ...

... rögzített tükör esetében pedig letakarjuk (a képen régi zoknit ráhúzva :) azt,
amint észrevesszük, hogy egy madár rendszeresen visszajár ide.

Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az
egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.

Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű
zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem"
nyomatát is felragaszthatja az ablakra, ...

... autóra.

Utóbbiak elülső oldalablakára kihelyezve kettős védelem érhető
el, mert a rémszem nem csak az üveget, ...

... de a visszapillantó tükröt is "védi".

A bámuló bagolyarcot utánzó lap letölthető itt >> (Fotók: Orbán Zoltán).

Minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán is hangsúlyozzuk, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

Amennyiben hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több emberen és madáron segíthessünk! Köszönjük!