2017.06.14. 11:23, Fawkes
Jövök nektek egy kisebb beszámolóval amit most meg is ejtek, hiszen már van is időm ezzel foglalkozni. Kicsi énekes rigó fiókámmal sok minden történt azóta, hogy utoljára írtam róla, de mindent csak sorjában.
Énekes rigó - 2017.05.31.
Mint azt tudjátok, a rigómnak volt egy testvére, akit sajnos elveszítettünk, így ő egyedül maradt, cseperedett tovább, egyre aktívabb és érdeklődőbb lett. Hogy ez miben nyílvánul meg? Leginkább abban, hogy egyre kevésbé volt képes benn maradni a dobozába, ugrándozott, röpködött, egyre jobban próbálgatta szárnyait és képességeit.
Énekes rigó - 2017.06.03.
Teljesen természetes ez, ennek ellenére állandó aggodalommal néztem minden próbálkozását, mivel a szoba sajnos nem 100%-ig madárbiztos. Folyamatosan paráztam, hogy ne repüljön túl és essen be a szekrény mögé, vagy hogy ne a tükör felé induljon meg, esetlegesen az előszoba felé ahol két kíváncsi kutya várta volna. Persze utóbbiakkal kísérleteztem rendszeresen, főleg a kisebb, még igencsak virgonc kutyával, mindig odavittem és megmutattam nekik és ha "megkóstolták" volna akkor keményen rájuk szóltam.
Énekes rigó - 2017.06.08.
Szerencsére azonban kicsi rigó fiókám egyszer sem repült a tükör felé, mindig inkább az ablak felé próbálkozott, ahol persze a függöny szépen felfogta őt. Elég szépen behallatszik hozzánk a főként fekete rigók csivitelő hangja, így lehet ezért mozdult meg mindinkább arrafelé. Látszódott rajta, hogy még nem annyira magabiztos, de szükséges hogy próbálkozzon.
Énekes rigó - 2017.06.11.
Ami számomra meglepőbb volt, hogy ha engem látott akkor rendszeresen hozzám is odarepült. Tudni kell, hogy a legtöbb fióka minél nagyobb, annál kevésbé ragaszkodik az anyukájához és otthonához, annál inkább akar menni a nagyvilágba. Így kicsi rigómat mondhatni esetlennek éreztem ahogy odalendült hozzám és minden alkalommal lecsüccsent mellettem vagy rajtam és búgta a maga kis mondókáját. Imádtam a kis drágámat.
Énekes rigó - 2017.06.11.
Az elengedéshez még szükség volt arra, hogy magától kezdjen el végre enni. Kényelmes kis madárka volt, ugyanis inkább nyitogatta a csőrét és várta az ételt, minthogy ő maga csipkedje fel, de szerencsére hamarosan erre is sikerült rávenni, ösztönözni. Elsősorban a földigiliszta és a lisztkukac mozgására csapott le és fogyasztotta el őket nagy lelkesen, élelemben nem volt hiánya.
Énekes rigó - 2017.06.11.
De aztán eljött az elengedés napja. Micsoda szépséges madár lett belőle! És milyen szép lesz az összes kis kócos, nagycsőrű, laposakat pislogó, kopaszocska fióka. Jó dolog ezt a fejlődést végig nézni rajtuk.
Énekes rigó - 2017.06.11.
Pici madárkámat alaposan megetettem és itattam, közben egy picit bevizeztem fejét, nyakát és hátát, mire tett egy érdekes, fürdőző mozdulatot. Sajnálom, hogy ezt előbb nem fedeztem fel rajta, ugyanis miután hoztunk neki egy nagyobb dobozba vizet és beleraktam, hát... fogalmazzunk úgy, hogy annyira megörült a kis drágám, hogy aki körülötte állt az tuti nem maradt szárazon. Csak pancsolt boldogan. És így vittem ki az erkélyre őt.
Énekes rigó - 2017.06.11.
Vidáman kimászott a vízből és nézni kezdte a nagy világot. Szárítkozott, élvezte a napsütést, figyelte a többi madarat, kicsit be is húzta magát mikor meghallotta az éles hangú sarlós fecskéket, vagy az igencsak elütköző hangon huhogó galambokat. Nézelődött, ide-oda járkált, borzolgatta magát, tollászkodott.
Énekes rigó - 2017.06.11.
Fél órán át csinálta ezt, amikor egyszer csak végre neki indult. Még egyszer láttam őt a fentebb található egyik erkélyen, mikor levittem a kutyákat sétáltatni. Azóta azonban már nem, vasárnap óta ő már egy szabad madár. Aggódom érte persze, hiszen mint pótmamája, igencsak a szívemhez nőtt. De bízom benne, hogy csodálatosan telnek a napjai és már rengeteg kis barátja van odakinn a nagyvilágban.
Napfürdőző énekes rigó - 2017.06.11. (az elengedés napja)
További rengeteg képet és videót róla ide kattintva nézhettek meg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
