A korábban népszerűvé vált mandarinréce új barátra talált.

Úgy tűnik, az Eger-patak kedvelt telelőhelye az arrafelé egyébként ritka madaraknak. Tavaly novemberben egy mandarinréce érkezett, az állat azóta is a helyiek nagy kedvence.

Néhány napja újabb csodálatos ritkaságot sikerült lefotózni, ráadásul a mandarinréce társaságában.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bükki csoportját értesítették a “megfigyelők”, hogy egy gácsér csörgő réce (Anas crecca) is az Eger-patak vendége lett.

A fotót Győri Noémi, másodéves, környezettan BSc szakos hallgató készítette.

A csörgő réce egyébként jellegzetes “sípoló” hangjáról is könnyen felismerhető, új barátja társaságában pedig gyönyörűen mutat.

Az első érkezőről, a mandarinrécéről készült korábbi videót most is megmutatjuk:

A szarka az egyetlen olyan madár, aminek fejlett „éntudata" van és felismeri önmagát a tükörben is.

Beszél, szerszámot használ, de még a divat is érdekli. A madarak zsenije vitán felül a szarka. A mesék, mondókák kedvenc tollasa az egyetlen olyan madár, aminek fejlett „éntudata" van, felismeri önmagát a tükörben is, kis segítséggel az iskolapadban is megállná a helyét.

Tud számolni, mérni, a fiókáknak szánt eleséget például képes kiporciózni, de gondolkodik, sőt emlékezik is. Saját tapasztalataiból azt is kikövetkezteti, hogy mit akar csinálni a másik szarka, ha az még meg sem mozdult. Ha ember lenne nyugodtan mondhatná – szavak nélkül is értjük egymást.

Magyarországon főleg az Alföldön fordul elő. A fás, ligetes területek madara, és mivel az Alföldön a fák főként csak a tanyák körül jellemzőek, ezáltal a szarkák a tanyákra szorultak be. Mondhatni, hogy minden tanyának megvan a maga szarkapárja.

A szarkák a fa tetején laknak, ha valaki közeledett a tanya felé, akkor egy riasztó, csörgő hanggal jelezte a szarkapár. Amennyiben a gazda figyelt rájuk, sejthette, hogy vendég közeledik.

Szarka (Pica pica) a Tolna megyi a Pacsmagi-tavaknál 2016. január 21-én. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A szarkáról elterjed, hogy lop és szereti a csillogó dolgokat. Zsoldos Árpád ornitológus elmondta, hogy a szarka nagyon intelligens madár, játékos is. A csillogó dolgokat valóban szereti, szeret vele játszani. Majd eldugja, újra előveszi, eldugja máshova.

„Előfordulhat olyan, hogy a szarka valamit emberi szemmel ellop” – mondta az ornitológus, aki arról is beszélt, bizony hallott olyan történetet, hogy egy kertben felejtett kis méretű női karórát vitt el.

Uráli bagoly tűnt fel a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi részén, pedig nagyon ritkán fordul meg ezen a területen, most is feltehetően az elszaporodó rágcsálók miatt érkezett. Legutóbb nyolc éve fogtak uráli baglyot az Alföldön, de tavaly is sikerült egyet lefotózni.

Uráli bagoly (Strix uralensis) tűnt fel a Körös-Maros Nemzeti Parkban, az Alföldön ritkán megforduló madarat a Hortobágy-Berettyó ecsegfalvi ártéri erdős részén figyelte meg egy hivatásos vadász a napokban - mondta a nemzeti park munkatársa, Puskás László. Az alföldi tájakon rendkívül ritkán megjelenő, fokozottan védett madarat mindössze egy alkalommal látták, amint az alkonyati órákban egy balkáni gerlét fogyasztott el éppen. 

Még nem lehet tudni, hogy a bagoly hosszabb távon is marad-e Ecsegfalva környékén, de nem nagyon volt arra példa az utóbbi évtizedekben, hogy az Alföldön uráli bagoly fészkelt volna. Ez a madár egyébként soha nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madárét foglalja el, elsősorban a koros, vastag fákat kedveli – jegyezte meg a szakember.

Puskás László véleménye szerint a madár alföldi felbukkanásában szerepet játszhatott, hogy az uráli bagoly szereti az ártéri erdős területeket, emellett a fő táplálékául szolgáló rágcsálók is elszaporodtak a térségben. A szakember arról is beszámolt, hogy Magyarországon csak az északi hegyvidékeken költenek uráli baglyok, állományukat mintegy 150-250 párra becsülik. 

De nem először láttak uráli baglyot az Alföldön: mintegy nyolc évvel ezelőtt egy drótkerítésen fennakadt példányt szállítottak a nemzeti parkba Öcsöd környékéről. Tavaly novemberben pedig egy természetfotós kapott lencsevégre egy példányt a Faluhelyi-erdőben, a madarat azóta többször is látták. 

Az uráli bagoly megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27-34 nap után kelnek ki. Körülbelül 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek. Az uráli bagoly agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához ember közelít, erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert. A madár természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Mint a többi madárfotós, Hanol Gábor is egy csodabogár. Ő is képes egy saját kezűleg épített szűk kunyhóban kivárni a legjobb pillanatot, hogy egy szárnyast lencsevégre kapjon – írta a teol.hu.

Szakmája ács, de sokáig hivatásos katona volt. 2015 tavaszán leszerelt, azóta több ideje jut a fotózásra. Számára a Tolna megyei Fácánkert község határa a kitárulkozó madárvilág.

Amikor elkezdtem a természetfotózást, volt a veréb és a galamb. Amikor megépült a les, rájöttem, hogy rengeteg más madár van – mondta a lapnak a természetfotós. – Eddig több mint húsz fajt sikerült megfotóznom. Volt olyan nap, hogy ezer képet készítettem. Ahogy fejlődik az ember, egyre kritikusabb magával szemben.

Hanol Gábor szeretném megmutatni az embereknek azt a világot, amit elképzelni csak nehezen tudnak. Eddig napvilágot látott fotói szándékait tükrözik. Azt is sikerült lencsevégre kapnia, amikor két madár veszekszik egy szem magért.

Pillantsunk bele a fácánkerti madárvilágba főhősünk szemével, akinek még több felvétele – melyek közül cikkünkben is látható néhány – Facebook-oldalán látható.

A szajkók (Garrulus glandarius) gyönyörű szép madarak, akik már találkoztak velük, azok biztosan újra és újra szívesen látnák ezt a rigóknál valamivel nagyobb színes madarat. Nekem is volt már szerencsém látni, általában magányosan jelenik meg egy-egy példány (vagy mindig ugyanaz, ezt sajnos nem tudom megállapítani) az etetőn, és az MME által leírtak alapján viselkedik szinte egy az egyben:

"HOGYAN ESZIK CINKEGOLYÓT A SZAJKÓ? - ÉSSZEL!

A felfüggesztve lengedező cinkegolyóhoz képest nagy termete miatt a szajkó nemigen tud rászállni, pláne függeszkedni ezen az eleségtípuson (ami nem azt jelenti, hogy nem próbálhatja meg).

Ezért - amint azt ez a fotósorozat is bemutatja - általában azt a megoldást választja, hogy a csőrével az ágról messze lenyúlva, a hálónál fogva felhúzza a táplálékgömböt, majd erős karmával leszorítva már vígan lakmározhat belőle.

Ha tehát szétszaggatott, váratlan gyorsasággal kiürült cinkegolyóhálókat találunk az etetőn, akkor jó eséllyel szajkó(k) látogattak hozzánk."

Aggtelek — Igazi túlélővé edzette magát nálunk Fülöp, a gólya. Fittyet hányva a természet tízezer éves törvényeire, fajtársaitól eltérően nem kel útra a tél beköszöntével.

Fülöp még mínusz 20 fok- ban sem kelt útra /Fotó: Májercsik Benedek-Aggteleki Nemzeti Park/

A páratlan gólyának esze ágában sincs több ezer kilométeres vándorútra indulni, inkább langyos kéményeken vészeli át a zimankót.

– A tizedik telet tölti Fülöp az Aggteleki Nemzeti Park területén. Volt, hogy akadt társa, például tavaly, de leginkább magányosan vészeli át a teleket. Megesett már, hogy a mínusz 20 Celsius-fokos hideg sem késztette indulásra, úgyhogy az idei tél egyelőre nem kihívás neki – mondta Serfőző József, a nemzeti park munkatársa.

A gólya a teleket rendszeresen Bodrogkeresztúron tölti Tarcali úti fészkében/Fotó: Májercsik Benedek-Aggteleki Nemzeti Park

Fülöpnek egyébként tényleg komoly rutinja van, ha túlélésről van szó. A madárról kiderült, egy kis hideggel nem igazán lehet zavarba hozni. Pontos terve is van a nehezebb napokra.

– Ha épp élelem híján van, a szeméttelepen csipeget egy keveset, majd lemegy a folyóhoz, ahol a komp van, mert ott nem fagy be a víz. Iszik egy kicsit, de mivel elázik a csőre és a lába, valami meleg helyet keres magának. Ilyenkor szokta kiszúrni magának a kéményeket, ahol megszárítkozik, majd elrepül a fészkéig, és meghúzza magát – folytatta Serfőző József, aki elárulta, az állatot azért mindennap figyelik, így nagy bajba nem kerülhet.

A Spanyolországból származó gólya tíz év alatt csak két kisebb utat tett meg

Fülöp egyébként 2006 óta lakik a Bodrog folyó mentén, az eltelt tíz évben minden telet itthon töltött. 2003-ban született, fiókaként egy olasz gólyakutató jelölte meg Spanyolországban, az Ebro folyó völgyében. 2008 októberében Kenderesen is látták, ez volt az ismert legtávolabbi „kirándulása”, de a telet akkor is Bodrogkeresztúron töltötte. Ebből kiszámítható, a madár légvonalban 1905 kilométert tett meg szülőhelyétől, majd kiszúrta magának Bodrogkeresztúrt, ahol máig él.

Van mit ennie itt is

A közkeletű hiedelmmel ellentétben nem a hideg, hanem az élelem hiánya hajtja el a költöző madarakat.

– Fülöp kiokoskodta, hogy ez neki nem lehet probléma, az enyhébb teleknek köszönhetően Magyarországon is talál magának elég élelmet. Így viszont semmi értelme hosszú útra kelnie – magyarázta Serfőző József.