Végre sikerült egy picit frissítenem az MBP-t, avagy a Madár Barát Programot, és kitettem az elmaradt jelentkezőket is. Így immár 26-an vagyunk! Köszönöm szépen mindenkinek aki eddig jelentkezett. Aki nem tudná miről van szó: ez egy kis csoport, más oldalakon fanlistának nevezik, de madarak esetén kicsit furán hangzik ez, hiszen ezek a fanlisták elsősorban hírességek imádóit foglalja magába. A működési elve viszont hasonló, ti jelentkeztek én meg kiteszlek titeket egy listára. Semmilyen elvárásom nincs felétek, ez csupán azon emberek listája, akik természetbarátak és elsősorban a madarakért rajonganak. Ha esetleg még nem lennél tag, de szívesen csatlakoznál, akkor katt ide, vagy a bal oldalt található gömbölyű MBP ikonra. Jelentkezni itt tudtok, a jelenlegi listát meg itt találjátok meg.

Még egy kis apróság ezzel kapcsolatban: néhány kérdésre felelnetek kell, de ha persze túl személyesnek tartjátok - mint mondjuk születési évetek megadása -, akkor nem muszáj felelnetek rá, habár személy szerint örülök a hiánytalan kitöltésnek. A születési éveteket csupán azért kérdem meg, mert így statisztikailag látom, hogy körülbelül mely korosztály jár errefelé, semmi másért. De ismétlem, nem kötelező, csak ajánlott. Nos, ha kedvet kaptatok a csatlakozáshoz, a fenti linkeken mindent elértek.

A márciusi tél miatt még csak a sitke jött meg, megjelent viszont egy ritka fakókeselyű.

A sitkét már hallották énekelni a Fertő tó környékén, a telet Afrikában töltő madarak csapatos érkezése azonban még várat magára, a márciusi tél az állomány zömének vonulását megakasztotta, a csapatok délebbre torlódtak fel - mondta el Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park osztályvezetője. A sitke a legkorábban fészkelő nádi énekes madár, világállományának jelentős hányada a Fertő nádasaiban él, védelme ezért is kiemelten fontos - magyarázta a szakember. A Fertő mentén költő, Dél-Európában telelő, verébnél kisebb madár Herman Ottó természettudóstól kapta a nevét.

A repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, gyurgyalagok később érkeznek, és nem jött még meg a kékvércse sem. A réti sas viszont már fiókát nevel, és fészkelnek a vadludak, az első fészekalja kikelését április első napjaiban várják a szakemberek. A Fertő-tó környéke az egyik legjelentősebb vízimadár-megállóhely Közép-Európában, ismertette a zoológus arra utalva, hogy az északon költők is megállnak hosszabb-rövidebb időre a Fertőnél. Megpihennek, erőt gyűjtenek, mielőtt tovább repülnek.

Igazi különlegességről is beszámolt a szakember: egy fakókeselyű is megjelent a térségben. A fakókeselyűk Magyarországhoz legközelebb Horvátországban, sziklákon fészkelnek. A Fertő környékéig kóborolt példány is onnan érkezhetett. Amíg jelentősebb volt az állattartás, addig Európa-szerte nagyobb területeken előfordult. Ma már elsősorban Közép-Ázsia hegységeiben és a Közel-Keleten honos ez a faj, amelynek elhullott állattetemek szolgálnak táplálékul. Fenséges röptét az utóbbi húsz évben csupán három-négy alkalommal tudták megfigyelni a Fertő vidékén.

Megzavarta a márciusi havazás a varjakat, a fekete madarak közül több száz visszatért téli szállására, a nyíregyházi Sóstói-erdőbe.

A 370 hektáros fás terület kelet-európai téli varjúszállásnak számít, több tízezer vetési varjú éjszakázik ott a hideg időszakban. Egy részük Lengyelországból, Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból érkezik telente a Sóstói-erdőbe. Negyven éve, 1973-ban a nyíregyházi E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület tagjai találtak egy olyan varjút is, amelyik 1384 kilométerről, az oroszországi Kalinyin megyéből repült a nyírségi téli szállásra. Mindezt a madár lábára helyezett kalinyini gyűrű tanúsította.

Az idén az enyhe február végi, március eleji napokon több madár visszaindult élőhelyére, folyamatosan csökkent a telelő varjak száma. A tél március közepén azonban váratlanul visszatért és a hideg éjszakák, a több napos hóesések az ornitológusok szerint megzavarták a madarakat. Egy részük vissza is repült az erdei szálláshelyre, esténként több száz varjú népesíti be a fák ágait, majd nappal indulnak a környék mezőire, élelmet keresni. 

A szakemberek azt mondják, hogy a szatmár-beregi tájegységben költő varjak keresik fel újra a Sóstói-erdőt, és ha majd jön az enyhülés, az igazi tavasz, újra elfoglalják élőhelyüket a folyók menti ártéri erdőkben, ahol fészkelnek.

A vetési varjú Magyarországon 2001 óta védett madár, egyedeinek, tojásainak, sőt fészkeinek is, az eszmei értéke ötvenezer forint. A védettséget azért rendelték el, mert az ezredfordulóra 25 ezerre esett vissza a fekete madarak száma. Azóta viszont ismét nő az állomány, 30-40 ezer közé teszik a hazai vetési varjak számát.

A kamerákat és tartozékait tavaly márciusban szerelték fel a MAVIR, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett, nemzetközi kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében. Ezáltal a világon először sikerült élőben követni egy kerecsensólyom pár költését és fiókanevelését. A közvetítés a nagyfeszültségű oszlopon található fészekből idén is folytatódik.

A megfigyelt műfészekbe idén március elején érkezett meg egy kerecsensólyom pár (a kerecsensólyom fokozattan védett, eszmei értéke példányonként 1 millió Ft). A madárvédő kollégák a fészek közelében egy életerős hímre, majd egy tojóra, lettek figyelmesek, melynek szárny fesztávolsága meghaladja az egy métert. Örömmel tapasztalták, hogy az a kerecsenpár érkezett vissza, akik az elmúlt évben is két egészséges fiókának adtak életet. Mivel a tojó a műfészekben fogyasztotta a hímtől kapott zsákmányát arra következtettünk, hogy a fészekfoglalás megtörtént. A madarak, ha váratlan zavaró esemény nem történik, ebben a fészekben fognak költeni, amit a kamera segítségével a nap 24 órájában figyelemmel kísérhetünk egész tavasszal és nyáron, a költésen keresztül a fiókák kirepüléséig.

Március 18-án 12 órakor láttuk meg, hogy már három tojást melegít a tojó. Várhatóan még 1-2 tojást fog tojni, amiket egyre ritkábban lehet látni, mivel most már folyamatosan kotlanak.

Roland, az olimpiai bajnok kajakosról (Kökény Roland) elnevezett parlagi sas tetemére bukkantak március 17-én, Békés megyében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) természetvédelmi őrei.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) parlagi sas védelmi programjának szakemberei riasztották a KMNPI munkatársait, mert egy tavaly műholdas nyomkövetővel felszerelt parlagi sas napok óta azonos helyről sugárzott jeleket.

Sajnos a segítség későn érkezett, a természetvédelmi őrök már csak a pusztulás tényét tudták megállapítani. Roland görcsös lábakkal egy róka tetemétől pár méterre feküdt, amely jelek egyértelműen mérgezésre utalnak. Azt hogy a róka szintén mérgezés áldozata lett vagy szándékosan, mérgezett csaliként került a területre a nyomozás során fog kiderülni. A helyszínről a nyomok rögzítése után a tetemeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára szállították ahol további vizsgálatokat végeznek, többek között megállapítják a halál okát.  A KMNPI ismeretlen tettes ellen feljelentést tett természetkárosítás, visszaélés méreggel és állatkínzás gyanújával.

Különös aktualitást ad ennek a szomorú eseménynek, hogy pár hete sikerült meggyógyítani és a természetbe visszaengedni egy mérgezetten és több söréttel a testében talált parlagi sast, amit a műholdas jeladójának felszerelésekor Dombi Rudolfról (Kökény Roland párja a 2012-es londoni olimpián aranyérmet nyert kajak kettősben) neveztek el az MME munkatársai.
A védett és fokozottan védett madarak jeladóval történő felszerelése a tudományos eredményeken felül sokat segíthet a madarakra leselkedő veszélyek és a bűncselekmények felderítésében is. Előfordul, hogy idejében sikerül segítséget nyújtani egy bajba jutott egyednek. Sajnos azonban a mérgezéses bűncselekményeknél használt szerek olyan gyorsan fejtik ki hatásukat, hogy erre minimális az esély, viszont ilyenkor is a mérgezett állatok felderítésével és a területről történő eltávolításával további tragédiákat előzhetünk meg.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett faj, az Európai Unió egyetlen jelentős állománya a Kárpát-medencében, elsősorban hazánkban található. Az állomány azonban kicsi és sérülékeny. A hazánkban a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények száma pedig egy nagyságrenddel felülmúlja az összes környező országét. 2013-ban eddig 13 madármérgezéses esetre derült fény, melynek során legkevesebb 26 védett madár (13 egerészölyv, 3 rétisas, 3 parlagi sas, 3 kékes rétihéja, 2 vetési varjú, 2 holló) valamint számos róka, borz, nyest és kutya pusztult el.

A minap egy picit körbenéztem a GPortal főoldalán, és meglepetésemre kiderült, hogy a Magic-Birds.gp Állatok kategórában az első helyen van. Persze voltam már a toplista élén, de gondoltam megnézem mi lehet ennek az oka - egyrészt múlt héten kint voltam portálajánlóban, de gondoltam ez nem annyira lehet befolyásoló tényező, hiszen azt csak az látja, aki odamegy, mert nem a főoldalon van. Aztán rájöttem a szomorú valóságra: sajnos az Állatok kategóriában egykor oly széleskörű portálok mára már többnyire kihalt sivataggá váltak. Kapva kaptam az alkalmon, és a cseréimet is meglestem, s hasonló tapasztalatok értek. Ennek okán most már tényleg elszánom magam és a tavaszi szünet beköszöntekor ígérem, hogy rendbe teszem a csererészleget - nem állapot ami ott van, s ezúton kérek elnézést mindenkitől akik már hónapok óta porosodnak a várakozóban, sajnos az egyetemi élet fárasztó egy dolog.

Mindenesetre én kitartok továbbra is, pedig én sem vagyok mindig a legaktívabb szerkesztő. Viszont a madarakért mindig is oda meg vissza voltam, így lemondani róluk sosem fogok. Az oldal lassan 2 éves lesz, aminek nagyon örülök, mert főleg Állatok kategóriában ez ritka mint a fehér holló, de remélem hogy még sokszorosát fogja megélni. Köszönöm, hogy látogattok, köszönöm, hogy kitartotok!