2017.03.25. 08:50, Fawkes
A tavasz beköszöntével a vándormadarak első fecskéi, a gólyák már érkeznek, de a fecskékre még várni kell. A szakemberek egyébként már a villás farkúak vonulását is pontosan követik, néhány vándor hátán folyamatosan működő geolokátor is van.
A leggyorsabban hazaérkező jeladós madár, Báró útját sokan követték a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján – mondta el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Orbán Zoltán, az egyesület szóvivője.
Ennek természetvédelmi haszna is van, mert világviszonylatban is több ezren követhetik figyelemmel az eseményeket, ami segíti a szakemberek munkáját.
Elmondása szerint Afrika déli csücskéből egy gólya, ha nagyon muszáj, egy hét alatt hazatérhetne, de ennél sokkal lassabban érkeznek. A fecskéknél tudvalevő, hogy egy nap akár 1000 -1080 kilométert is megtesznek.
Báró a Nógrád megyei Csitár határában 2017. március 4-én. A madár a legkorábban hazaérkezett jeladós fehér gólya. (MTI Fotó: Komka Péter)
A fecskék esete jól mutatja, miért is fontos tudnunk, hol járnak a nálunk honos vándorló madarak, hiszen egyedszámuk drámaian lecsökkent hazánkban és Európában is. Az MME és a Svájci Madártani Intézet közös kutatócsoportja Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a világon elsőként alkalmazott sikeresen kis tömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két hazai fecskefajnál a vonulási és telelési terület megismerésére.
A szakember a műsorban elmondta, a készülék ötpercenként méri, hogy mennyi fény éri, ennek alapján megállapítható a napkelte és napnyugta ideje, amiből kikövetkeztethető a madár tartózkodási helye.
A legtöbb vonuló madár olyan apró, hogy nem lehet rájuk műholdas nyomkövetőt tenni, indirekt módszerekkel kell dolgozni. A geolokátor viszont olyan pici tömegű, hogy nem okoz jelentős problémát a szárnyasnak. Egy évig van rajtuk, a kihívás, hogy az év leteltével vissza is kell tudni fogniuk az érintett egyedeket – magyarázta.
Fecske pihen egy kajakon a Szegedi Olimpiai Központ csónakházában 2016. június 30-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Orbán Zoltán kifejtette, a hazajött gólyák megfigyelése sok izgalmas felfedezni valót kínál. Alulról, kívülről nézve barátságtalan gallyhalomnak tűnik fészkük, a szülők azonban belül minden évben kibélelik gyeptéglával. Vannak olyan fészkek nálunk is, amelyeket bizonyítottan több mint száz éve használnak a gólyagenerációk.
A madarak 30-35 évet is elélnek a vadonban, ha lehet, egy életre választanak párt. A hím és a tojó nem együtt vonul, ősszel elválnak útjaik, majd tavasszal találkoznak. Kelepeléssel üdvözlik egymást, a hím pedig rituális ajándékokat hord a tojónak, úgymint pici ágacskákat, gyeptéglát, később pedig táplálékot – tette hozzá.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
