Jeladós fehér gólyáink vándorútját már több mint egy hónapja követik nyomon az MME szakemberei és már ezalatt a rövid idő alatt is sokat lehetett megtudni vonulási útvonalaikról, pihenőhelyeikről. Míg egyes madarak már Afrika belső területei felé tartanak, mások még el sem hagyták Magyarország területét és sajnos volt olyan gólya is, amelyet lelőttek vagy szárnyát törte és el kellett altatni.

Az idei évben megjelölt gólyák sérülten vagy legyengülve befogott példányok, amelyeket később megerősödve lehetett szabadon engedni. Így tapasztalatokat szerezhetünk arról is, hogy a visszavadított gólyákra milyen speciális veszélyek leselkednek. A jeladók a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt keretében kerültek a madarakra.

Patak és Olivér

A madarak közül Patak és Oliver indult legelőször délnek és mindketten jó tempóban a klasszikus vonulási útvonalon haladtak az Alföldön keresztül Nagyvárad felé. A két gólya a Maros völgyében és a Déli-Kárpátok északi oldalán haladva Brassónál keltek át a Kárpátokon. Bukarest mellett elhaladva Burgasznál érték el a Fekete-tenger partját és haladtak a Boszporusz felé, majd azt és Törökországot is átszelték. Patak időközben egy szeméttelepet is meglátogatott Isztambul közelében. Innen délre fordulva Szírián, Jordánián, Ciszjordánián és Izraelen keresztül elérték Egyiptomot naponta több mint 300 km-t megtéve. A Sínai-félsziget nyugati oldalának közepén keltek át a Szuezi-öblön, majd Luxornál érték el a Nílus völgyét, ezután egy útvonalon haladtak Asszuánig.

Csád, Patak telelőterülete

Itt Patak délnyugatnak vette az irányt augusztus 21-én és 4 nap múlva Szudánt átszelve elérte Csádot, s az éjszakát Biltine-től északra, a Wadi Fira régió központjának közelében töltötte. Ettől kezdve 3 hétig nem érkeztek jelek a madártól, ami egyszerűen csak annak volt köszönhető, hogy tovább vonult és Csád belső részén nincs megfelelő GSM lefedettség az adatok továbbításhoz. Szeptember 15-én ismét érkeztek az SMS-ek, így jól kirajzolódott telelésének első szakasza. Azóta 2 naponta érkeznek tőle adatok a Száhel-övezetből. Oliver másik útvonalat választott és Asszuántól augusztus 23-án délkeletre indult és négy nap múlva elérte a Szudán-Eritrea határ közelében lévő New Halfa határát, ahol azóta is tartózkodik.

Patak (piros) és Olivér (sárga) vonulási útvonala (satellitetracking.eu)

Tisza és Alma

Tisza miután az előző két madárnál kicsit nyugatabbra haladva Dévánál kelt át a Kárpátokon, majd egyenesen haladt Isztambulig, 6 nap alatt 1200 kilométer megtéve, ahol megtalálta ugyanazt a szeméttelepet, ahol Patak is megállt egy pillanatra. Azonban ő ezt a helyet sokkal vonzóbbnak találta, mert augusztus 30-án ért oda és csak szeptember 15-én indult tovább, s akkor is csak 113 kilométert tett meg délkeleti irányba, s 7 napig Izmit hulladéklerakójánál töltötte idejét. Szeptember 22-én aztán újra útrakelt és Konya városáig vonult, másnap pedig elérte a Földközi-tenger keleti csücskét. 2 nap alatt 800 kilométert tett meg, így valószínűleg hamarosan Szíriában lesz.

Tisza 15 napot töltött az Isztambul közelében lévő hulladéklerakónál

Alma szintén egy szeméttelepet keresett fel, ő Kolozsvárt választotta pihenőhelyéül, azonban sajnos itt érte végzete, mivel a szárnyát törte. Az MME romániai partnere, a Milvus csoport tagjai kimentek a madárért és megpróbálták megmenteni, de sajnos olyan rossz állapotban volt, hogy el kellett altatni.

Zagyva

Zagyva a szokásostól eltérőn nem a Boszporusz, hanem Görögország felé vette az irányt. A későn jelölt madár minden bizonnyal magányosan vonulva nem találta el a helyes útvonalat és Szerbián, majd Macedónián keresztül Görögországba vonult ahol Thesszaloniki mellett elhaladva a Chalkidiki-félsziget legnyugatabbi nyúlványán, Kasszandrán érte el a tengert. Itt tett egy rövid próbát, hogy átszeli a "nagy vizet". Ez megijesztette a madarászokat, mert ha Zagyva túl sokáig repül és nem talál pihenőhelyet, elfárad és vízbe fullad. Szerencsére időben felismerte, hogy "ökológiai csapdába" került volna, visszafordult és az utóbbi napokat a félszigeten töltötte.

Zagyva vonulási útvonala

Duna

Duna eltérően a többi madártól nem idei kelésű. Már „öreg” madárként került emberi kézre. Ő a többiektől jelentősen eltérő viselkedést mutatott. Az endrefalvai elengedési helyétől egy pár a nap alatt eljutott az Ipoly-völgybe és szeptember 16-ig több helyet végiglátogatva ott is maradt. Érdekes, hogy augusztus 24-én az előző nap a közelébe kihelyezett Zagyvával együtt csatlakoztak egy német és osztrák madarakból álló vonulásban lévő gólyacsapathoz. Ezek a madarak 24-én Hámor közelében az Ipoly szlovák oldalán egy tárcsázás/kaszálás alatt lévő területen szálltak le és az éjszakát is itt töltötték. Másnap délelőtt mikor tovább indultak sem Duna, sem Zagyva nem tartott velük. A vonulást végül szeptember 16-án kezdte meg Duna egy mellé kihelyezett adó nélküli fiatal gólyával. Első nap a Jászságig, majd Kunhegyesig, aztán a Békés megyei Kamutig vonult, a következő állomás már az Arad melletti Szentpál volt. Itt töltötte a hidegfrontos, esős szeptember 20-át, majd másnap egészen a Bulgáriai Gabrovoig ment. Ez volt az első igazi vonulási napja, összesen 515 km-t tett meg, az eddigi legtöbbet jeladós gólyáink közül. A következő napon már Törökországba, a bolgár határ közelében fekvő Edirne város vonzáskörzetébe vonult. Innen viszont nem a szokásos boszporuszi irányba repült, hanem délnek a Márvány-tenger nyugati bejáratához, érdeklődve várjuk, hogy ott kel-e át Ázsiába.

Duna vonulási útvonala

Kraszna és Boris

Több gólya még nem hagyta el a Kárpát medencét, ha október végén is itthon lesznek, akkor kijelenthetjük, áttelelő állatokról van szó. Ilyen madár Boris, a Zsolna környékéről származó gólya, amely jelenleg is a Mátyusföldön az elengedési helye közvetlen környékén tartózkodik a Zsitva folyó völgyében.  

Kraszna volt az első madár, amely elhagyta a górési madármentő-telepet, azonban ez nem hozott neki szerencsét. Első alkalommal a Tisza melletti Ároktő községbe repült el, majd a Tiszán felfelé egészen a Kesznyéteni tájvédelmi körzetig ment. Itt érte a végzet szeptember elején egy szántóföldön, ahol később maradványait is megtalálták a gyűrűs lábával együtt. A megtalált csontok alapján feltehetőleg valamilyen szárnyas ragadozó végzett vele.

Rajtuk kívül még két eladós madár maradt a Kárpát-medencében, amelyek adatai még nem láthatóak. Amint vonulásba kezdenek az ő adataik is felkerülnek a honlapra, ahol a többi madárhoz hasonlóan nyomon lehet majd őket követni.

Jeladós fehér gólyák (fotó: Nagy Károly)

Szamos és Bartolomej

Sajnos a előfordul, hogy a technika ördöge közbeszól Szamos nevű gólyánk jeladója utoljára szeptember 2-án Bulgáriából küldött adatokat, a Törökországba érkező Bartolomejről pedig augusztus 31. óta nem érkeznek adatok. Előbbi esetében egyik nap még voltak adatok, aztán a következő napoktól már nem, ezért nem lehet tudni, hogy mi történhetett. Feltételezhető, hogy elromlott a jeladó. Bartolomejről a török kollégák közreműködésének köszönhetően a napokban kiderült, hogy lelőtték, és a jeladó a török hadsereghez került. A körülmények pontos tisztázása még folyamatban, de az már bizonyos, hogy elpusztult.