<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Magic-Birds.gp - Repülj a Madarak világába... #16 Design - Beautiful Art Birds]]></title><description><![CDATA[Mindent a madarakról! A gportal legnagyobb madaras oldala. Amellett, hogy megismerheted a legkülönfélébb példányokat, segíthetsz is rajtuk, megtanulhatod, hogyan kell felnevelni egy fiókát és sok minden mást. Védd és szeresd őket! Mindent Értük!]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/magic-birds/image/1373021134.jpg</url><title><![CDATA[Magic-Birds.gp - Repülj a Madarak világába... #16 Design - Beautiful Art Birds]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Komárom a madarak barátja]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1497818</link><pubDate>2022-08-01 16:42:05</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Egy pályázat részeként madárbarát címet kaphat a város.
Madárbarát  mintaprojekt valósulhat meg Komáromban a Rüdiger-tavaknál és az Igmándi  erőd környezetében. A lehetőség egy sikeres pályázat következménye,  írja a kemma.hu.

A madárbarát  jelzőt az a terület kaphatja meg, amely célul tűzi ki a madarak  élőhelyeinek javítását, a fészkelő és költőhelyek biztosítását.  Komáromban odúkat, odú telepeket, madárvédelmi eszközöket fognak  kihelyezni a kijelölt területeken.
- A munka nagy része még visszavan. Augusztus folyamán a Magyar Madártani  Egyesület emberével, egy helyi madarász szakemberrel és a nemzeti park  igazgatóságának szakembereivel be fogjuk járni a területet, és  eldöntjük, mely madár védelmére irányuljon a projekt - mondta el Havran-Tóth Bernadettet, Komárom környezetvédelmi referense,  aki azt is elárulta, a sarlósfecskékre mindenképpen kiemelt figyelem  irányul majd a területen.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A különlegesebb madarak fognak előbb kihalni]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1497816</link><pubDate>2022-07-24 10:36:25</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A klímaváltozás és a környezet átalakulása a biológiai sokféleségre  katasztrofális hatással van, a madarak esetében két új tanulmány is  sötét jövőképet rajzol.


A különleges ökológiai szerepet betöltő, speciális madarakra vár a legkorábban a végzet, amint arról a Science  beszámolt, két, egymástól függetlenül végzett kutatás eredménye  alapján. Olyan fajokra leselkedik extra veszély, mint a gyümölcsöt  fogyasztó, s azok magvait terjesztő különleges csőrű tukán, vagy a  dögevő keselyűk &#8211; e madarakkal számos, csak általuk művelt  ökoszisztéma-szolgáltatás is megszűnik. A különcök kihalásával  homogenizálódni fog a madárvilág, s ezzel rengeteg funkció elvész.
Az egyik kutatásban  8500 madárfaj külső jellemzői &#8211; csőr mérete és alakja, végtagok és  szárnyak mérete, testalkat és hasonlók &#8211; sokféleségét vizsgálták múzeumi  példányokon, majd a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vetették  alá. Ezekből az elemzésekből kiderült, hogy milyen madarak tartoznak egy  csoportba, s melyek &#8222;lógnak ki&#8221; e csoportokból: az énekesmadarak  nagyjából egyformák voltak, a különcöket pl. az albatroszok, íbiszek,  kolibrik képviselték.
A következő lépésben a kutatók kiemelték azokat  a madarakat, amelyek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája  alapján a legközelebb állnak a kihaláshoz. Kiderült, hogy azok a madarak  a leginkább veszélyeztetettek, amelyeknek valamiféle különcség van a  testalkatában is, így a már említett tukánok, a szarvascsőrűek, a  kolibrik. A &#8222;maradék&#8221; az egyformaságuk alapján egy csoportba sorolt  madarakat jelenti, így például a pintyfélék vagy a seregélyek. További  elemzések azt is feltárták, hogy 14 különféle életközösség (pl.  szavanna-életközösség) közül 12-re vár ez a madár-egyhangúság, a  legnagyobb probléma a trópusi esőerdőket és az elárasztott füves  térségeket érinti. Számtalan, e folyamatban súlyosan érintett helyszín,  pl. a szigetek, mint Hawaii, a Himalája hegylábi térsége, vagy épp  Vietnám területén már most is elveszett jó néhány különc faj, így a  hawaii gyapjasmadarak egyes fajai. A különcöket pedig számos esetben nem  tudja semmi más faj helyettesíteni, ami az ökológiai szerepüket illeti.
A másik kutatásban  a klímaváltozás miatt átalakuló élőhelyeket mérték fel, 9882 madárfaj  esetében vizsgálták, hogy jelenleg hol és mekkora területen élnek e  fajok, majd pedig modellezték, hogy a várt klímaváltozási tendenciákkal  2080-ra milyen élőhelyváltozások járnak majd, hol találhatnak az  igényeiknek megfelelő helyet e fajok. A kapott eredményt abból a  szempontból elemezték, hogy az új élőhelyek madárközösségei milyen  összetételűek lesznek. Kiderült, hogy nagyon át fognak alakulni a  madárközösségek annak hatására, hogy a fajok kénytelenek lesznek új  élőhelyre költözni. Leginkább a trópusok, szubtrópusok veszítenek majd a  fajaikból, amint ezek kevésbé meleg helyekre költöznek, illetve sokuk  kihal. Az északi mérsékelt övi régióba több, melegebb vidékről érkező  madár is beköltözik majd, ám ezek olyan fajok lesznek, amelyek a már ott  élőkkel közeli rokonságban vannak.
Mindkét  kutatás eredménye azt jelzi, hogy egy uniformizáltabb, a  különlegességeket nélkülöző madarakból áll majd a jövő madárvilága.  Sajnos a más állatcsoportok körében végzett felmérések arra utalnak,  hogy ugyanilyen változások zajlanak például a kétéltűek, de valószínűleg  az emlősök körében is.

&#160;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[2007 óta nem látott madár repült át az ország felett]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1497817</link><pubDate>2022-07-17 13:42:41</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
	Kedden valószínűleg egy pusztai sas tűnt fel Nógrádszakál mellett, írja Facebook-oldalán a Birding Hungary.

	A poszt szerint amennyiben elfogadásra kerül az adat, úgy ez lesz a 25. hazai előfordulása ennek a fajnak. Sajnos a madár csak átrepült a terület felett, később nem került már elő, tették hozzá.

	

	A madár a szlovák határt is átlépte, Szlovákiában a pusztai sas még ritkább faj, így ott még nagyobb szenzáció feltűnése.

	- A legutóbbi pusztai sas előfordulás 2007-ben volt Magyarországon, így nagyon várunk már egy esetlegesen hosszabb ideig itt tartózkodó példányt, melyet a madarászok megfigyelhetnének - zárták a bejegyzést.

	

	Az MME adatbázisa szerint a pusztai sas ritka tavaszi és őszi átvonuló, illetve nyári kóborló. Megfigyelésére leginkább az Alföldön, azon belül főleg a Hortobágyon van esély. Mivel hazánk nem játszik jelentős szerepet vonulásában az itt megjelenő egyedek kíméletén túl nincs szükség speciális természetvédelmi feladatokra. 2003-ban sikerült meggyógyítani egy mérgezetten talált egyedét. A telet Közép- és Kelet-Afrikában tölti.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A klímaváltozás hirnökei a norfolki gyurgyalagok]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1497035</link><pubDate>2022-06-21 18:43:33</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
	Hazánkban ugyan gyakori madár a gyurgyalag, ám Angliában, Norfolk megyében az újonnan megjelentek a klímaváltozásra figyelmeztetnek.

	
	A norfolki gyurgyalagok közül egy pár

	A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) számolt be arról a felfedezésről, amely akár örömhír is lehetne, ám mégse egészen az: Norfolk megyében először figyeltek meg gyurgyalagokat: hét madár jelent meg a területen június elején. A madarak, úgy tűnik, egy Trimingham melletti felhagyott bányában fogják tölteni a nyarat, s mivel úgy látták a megfigyelők, hogy fészeküreget is vájtak, akár még szaporodhatnak is. A közelmúltban ez a hatodik alkalom, hogy gyurgyalagot láttak Nagy Britannia területén, s az elmúlt 20 évben növekvő tendenciát mutat az észlelésük.

	A színpompás tollazatú madár semmi mással nem összetéveszthető. Levegőben repülve kapja el zsákmányát, amely méhekből, darazsakból, szitakötőkből és más repülő rovarokból áll. A párok életre szólóan állnak össze, de az udvarlási szertartás és a rovarajándékok minden szezonban ismétlődnek. Mindkét madár dolgozik a kicsik kiköltésén (néha 10 tojáson is rak a tojó), de még a kolónia tagjai is besegítenek egymásnak. A telet Afrika déli részén töltik.

	
	Bár a kép nem túl jó minőségű, az kiválóan látható, hogy a közepén a gyurgyalag az üregből bújik elő. Ilyen üregekben fészkelnek, ez alapján gondolják a brit szakemberek, hogy talán idén az első norfolki fiókák is kikelnek majd.

	Legutóbb 2017-ben találkoztak Nottinghamshire területén gyurgyalagokkal, akkor az ország távoli pontjairól is ezrek utaztak a helyszínre, sokan családostól, hogy megcsodálják a ritkaságokat.

	&#8222;Jelenleg ez lehet Nagy Britannia hét legizgalmasabb madara&#8221; &#8211; mondta Mark Thomas, az RSPB szakembere, aki a terület tulajdonosával és helyi madarászokkal jelenleg is azon dolgozik, hogy a madarak lakhelye közelében egy minden fél számára megfelelő megfigyelőhely készülhessen. &#8222;Szeretnénk, ha mindenki élvezhetné e rendkívül szép madarak látványát, de úgy, hogy a madarak is biztonságban érezzék magukat.&#8221;

	Az öröm ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy e madarak egyre gyakoribb felbukkanása a klímaváltozáshoz köthető, és a természetre, élővilágra nehezedő nyomás hírnökei a gyurgyalagok is. A szakemberek szerint valószínűleg nemsokára már állandó nyári brit lakosokká válnak e színpompás tollasok.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Újra szabadon szárnyalhat a Spix-ara]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1496924</link><pubDate>2022-06-10 22:14:51</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Az égszínkék testű, szürke fejű Spix-ara (Cyanopsitta spixii) 2 évtizede kihalt a vadonban, ám egy szaporítóprogram révén remény van rá, hogy hamarosan újra régi élőhelyén repkedhet.

Az 1990-es évek közepére már csak egyetlen vadon élő egyedét ismerték  ennek a gyönyörű madárnak egy brazil város, Curaçá közelében, s  1995-ben kétségbeesett próbálkozásba fogtak a természetvédők és a  szakemberek, hogy megmentsék a világ legritkább madarát, számolt be a Science.
A  többi aránál kisebb termetű (kb. 30 dekás) madarat először 1638-ban  írta le egy német természetkutató, Georg Markgrabe a brazil Pernambuco  tartományban, nevét pedig egy másik német, Johann Baptist von Spix után  kapta, aki 1819-ben egy példányát lelőtte, s hazavitte Münchenbe,  megjegyezve, hogy igen ritka madár. A fajt 200 évvel később a vadonban  kihalttá nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség.
A  2000-ben még élő utolsó vad egyed egy hím volt, fogságban pedig alig  három tucat élt gyűjteményekben és állatkertekben. Még egy tojót is  kerítettek a szakemberek, s ezt a hím élőhelyén szabadon engedték &#8211; alig  két hónapra rá találkozott és párzott is a két madár &#8211; majd a tojó 2  hét múlva rejtélyesen eltűnt. Évekkel később egy ember azt mondta, hogy  egy villanyvezeték alatt találtak rá elpusztulva. Nigel Collar, a  BirdLife International szakembere szerint azonban a papagájok nem  szoktak nekirepülni a villanyvezetékeknek, sokkal valószínűbb, hogy a  madarat egy illegális befogó csípte el. Vajon van-e még innen visszaút?

Spix-ara azon a képen, amelyet a faj névadója, Johann Baptist von Spix készített.
2022. június 11-én, negyed századdal a tojó rejtélyes eltűnését  követően azt tervezik, hogy nyolc Spix-arát engednek szabadon a  vadonban, s az év végén még 12 egyed követi majd őket, s ez a következő  évek során még folytatódik. Ha minden a tervek szerint halad, e madarak a  Spix-ara természetes élőhelyén egy új populáció megalapítói lesznek.  Meglehetősen kevés visszatelepítési program van világszerte, s ezek  egyike sem arapapagájokkal foglalkozott eddig.
Nagyon kevés  madár-visszatelepítési program volt sikeres, és egyik se volt ennyire  ambiciózus, mondta el George Amato, az Amerikai Természettudományi  Múzeum természetvédelmi biológusa, hozzátette, a Spix-ara esetében  egyszerűen muszáj megpróbálkozni vele. &#8222;Remélem, sikeres lesz, mert  egyszerűen nincs több lehetőségünk.&#8221;

A Spix-ara természetes élőhelye a caatinga, vagyis az a száraz  szubtrópusi erdő, ami egyedül Brazíliában létezik, s az ország  területének kb. 10 százalékát foglalja el. A mintegy 3 hónapos esős  évszakban minden üde és zöld, majd az év további részében a növényzet  elfonnyad, elszürkül, kifehéredik &#8211; erről kapta a nevét is a terület a  tupik nyelvén. A Spix-ara egykor itt fészkelt, vízfolyások közelében, ám  amire a tudomány felfedezte a fajt, a caatinga egy részét már  felosztották állattartó farmerok közt.
Azt sosem fogjuk megtudni,  hány Spix-ara élt egykoron, de ahogy egyre nőtt az emberi jelenlét az  élőhelyén, úgy vált még ritkábbá a faj, azonban ez további csapást is  jelentett, hisz ritkasága miatt igen értékes volt a papagájgyűjtők  körében, akik több tízezer dollárt is fizettek egyetlen példányért.  &#8222;Minél ritkább volt, annál inkább státuszszimbólummá vált&#8221; &#8211; mondta  Collar. Olyanná vált, mint a bélyeggyűjtők körében a kék Mauritius  bélyeg. &#8222;A nagyon gazdag, nagyon szenvedélyes gyűjtők mind magukénak  akarták tudni egy-egy példányát, és szinte bármit megtettek ennek  érdekében&#8221; &#8211; mondta Roland Firth, a Fajok és Populációk Megmentéséért  Zoológiai Társaság természetvédelmi szakembere. 1987. elején már csak 3  vadon élő egyedről tudtak a szakemberek, ám az év végére kettőt befogtak  a vadorzók. Az utolsó hímet 2000-ben látták utoljára.

Egy német civil szervezet, a Társaság a Veszélyeztetett Papagájok Megmentéséért (ACTP)  elhatározta, hogy visszatelepíti a Spix-arát a vadonba. Berlinhez  közeli telephelyén több mint 170 madár lakik. 2020 márciusában 52 madár  költözhetett Brazíliába egy magánrepülőn utazva Martin Guth üzletember  és papagájgyűjtő jóvoltából. 2021-ben három fióka is kikelt a brazil  társintézményben, s ezek több mint 30 éve az elsők, amelyek az eredeti  hazájukban látták meg a napvilágot.
A madár kivitele 1967 után  illegális volt, így nagyon kevés olyan Spix-aráról tudtak a  visszatelepítést az 1990-es években megtervezők, amelyek alkalmasak  lehettek volna egy szaporítóprogram számára. 1996-ban csupán 39 egyed  léte volt ismert a különféle magángyűjteményekben, állatkertekben, s  köztük csak 9 volt vadonból eredő, a maradék egyetlen pár utódaiból  állt. Bonyolult és ellentmondásos folyamat vezetett el odáig, hogy ma  egyáltalában létezhet e program. Kalandos és jórészt titkos ügyletek  sorozata eredményezte azt, hogy mára egy svájci magántenyésztőnek  köszönhetően 3 olyan, addig tenyésztésben részt nem vett madár is  beléphetett a tenyészprogramba, amelyek génfrissítése elengedhetetlen  volt a sikeres szaporodáshoz. 2012-ben egy brazil helyszínen a faj  megmentésére vállalkozók egy találkozóra jöttek össze, de a kölcsönös  vádaskodáson túl nem jutottak előrébb. &#8222;Valljuk be, ennél az asztalnál  mindannyian bűnözők vagyunk, hisz a világ egyetlen Spix-arája se  kerülhetett legálisan magántulajdonba&#8221; &#8211; mondta a találkozón egy katari  sejk magánrezervátumának állatorvosa. A sejk 2014-es halála után a  madarai a német tenyésztőközpontba kerültek, majd 2018-ban végre  megszületett a megállapodás az ACTP s a brazil kormány közt is a  brazíliai telephelyről.

A Spix-ara tenyésztése különösen bonyolult. Fenyegeti őket egy  fertőzés, amely az emésztőrendszerük idegeit sorvasztja el, s ezzel  lassan magát a madarat is. A kórokozó felfedezését követően a  tenyésztésbe vont madarakat azonban tesztelni tudták, s így ez a veszély  elvileg elmúlt. A másik gond az alacsony szaporulat. A madár monogám és  nagyon válogatós a partnerét illetően. Csak néhány pár volt, amely  szaporodott, s ezért eleinte minden hangsúlyt arra helyeztek, hogy minél  több fióka keljen ki &#8211; a genetikai sokféleségre csak később kezdtek  figyelni. Azt persze nem lehet befolyásolni, hogy egy papagájnak pont az  az ellenkező nemű madár tetsszen meg, amelyik genetikailag is megfelelő  párja lenne, ezért mesterséges megtermékenyítésbe fogtak a szakemberek.
Eleinte  a hím madarak kloákáját ujjal masszírozva nyerték ki az  szaporítóanyagot, majd később kifejlesztettek egy elektromos stimuláló  eszközt, amelynek igen gyenge áramütése hatására bocsátja ki a madár a  spermáját. &#8222;Gyerekkorunkban a 9 voltos elemeket a nyelvünkhöz érintve  gyenge csiklandozást éreztünk, valami hasonló hatást kell elképzelnünk a  papagájoknál is&#8221; &#8211; magyarázta Michael Lierz állatorvos. Innentől  megnyílt az út a megfelelő genetikai összetételű párok kiválasztása  előtt.

A Spix-arákkal együtt egy másik faj, a marakánaara (Primolius maracana)  vadon másutt befogott egyedeit is ugyanazon helyeken fogják szabadon  engedni, a két faj nagyon hasonló életmódú, s a szakemberek abban  bíznak, hogy közös csapatokba verődve élhetnek majd &#8211; nagyobb eséllyel a  megmaradásra. Minél nagyobb csapatokat engednek ki egyszerre, annál  jobbak az esélyeik is, a marakánaarák pedig a Spix-arák &#8222;mentoraként&#8221;  segíthetik helyismeretükkel azok életét.
Azt nem lehet tudni, hogy  sikeres lesz-e a nagy erőfeszítéseket és rengeteg anyagi ráfordítást  igénylő visszatelepítési program, de a szakemberek bíznak abban, hogy  megmenthető a caatinga rejtélyes kék papagája.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lecserélte az Alföldet a Zselicre ez az igen értékes madár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1496922</link><pubDate>2022-05-30 09:35:56</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A gólyatöcs, ez a hosszú lábú, hosszú csőrű madár, hazánkban alapvetően  alföldi elterjedésű faj. Az olyan sekély vízzel borított területeket  kedveli, amelyeket táplálkozás közben még meg tud lábalni, és ahol  költési időben, a növényzetben el tudja rejteni fészkét.
A Dél-Dunántúlon jobbára csak vonulási időszakban találkozunk vele, ám  egyes években, amikor a körülmények kedvezőek számára, néhány pár a  költéssel is megpróbálkozik.
- Idén, május végén, kollégánk egy használaton kívüli  halastómederben bukkant két költő párra a Dél-Zselic egy eldugott  szegletében - tájékoztatta szerkesztőségünket Völgyi Sándor, a Duna-Dráva Nemzeti Park  munkatársa. &#8211; Baranyának ez az erdős dombokkal, rétekkel kísért  patakokkal, tavakkal tarkított része nem tipikus gólyatöcs élőhely.

Hozzátette: ám a tómederben kialakult sekély vízborítás, és a  szegélyekben felverődött ritkás növényzet maradásra bírta a madarakat,  és néhány pár bíbic társaságában költésbe kezdtek. A szervezet  munkatársa az észlelés után azonnal felvette a kapcsolatot a tó  kezelőjével, aki a hír hallatára biztosította, hogy a madarak sikeres költésének érdekében a tóban a nyár végéig megtartja az alacsony vízszintet.
A nemzeti park közleményében reményét fejezte ki, hogy közreműködésével idén Baranyában is kelnek majd gólyatöcsfiókák.
A gólyatöcs (Himantopus himantopus) Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mitől függ, hogy komótos vagy sietős egy madár?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1496923</link><pubDate>2022-05-27 15:16:05</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
A kis szürke veréb azért ugrál, mert siet, és a  méltóságteljes varjú azért sétál, mert ráér? Miért dolgoztak ki a  madarak ilyen eltérő stratégiákat a közlekedésre?            

A különböző helyváltoztatási módok magyarázatát a madarak testfelépítésében kell keresnünk: a kisebb, könnyebb madarak ugrálnak,  míg nehezebb fajtársaik sétálnak. Mindig azt a módszert alkalmazzák,  ami a legkevesebb energiabefektetéssel jár a földi mozgás során&#160;&#8211; írja a  Sciencefocus.
Az ugráló madarak általában kistermetűek,  rövid lábakkal rendelkeznek, és életük nagy részét a magasban, bokrokon  vagy fákon töltik. Ágról ágra ugrálnak, vagyis a gyors mozgás miatt  egyszerre használják a két lábukat. Mivel lábuk, lábfejük&#160;anatómiailag&#160;az ugráláshoz fejlődött ki, ugyanezt a technikát alkalmazzák a földön. Sok kerti madár mozog így, a verebek, a cinkék, a pintyek.

Természetesen vannak kivételek, például a  barázdabillegető, amely kicsi és könnyű, mégis sétál, mert rovarokat  keres a földön, és a járásával akarja felzavarni a kis, mozgó  célpontokat. A járás is lehet olyan gyors, mint az ugrálás (csak  ugrással messzebb juthatnak), ezért vált a feketerigó ugrásról gyors  gyaloglásra, ha menekülnie kell a földön. Szinte már fut, figyeljük csak  meg!

&#160;

A nagyobb méretű madarak, akik több időt töltenek a földön, ott fészkelnek és táplálkoznak, mint például a fürjek, a fácánok vagy a varjak,  szívesebben sétálnak. Nehéz testük szisztematikus ugrálással történő  mozgatása túl sok energiát igényelne. Számukra az a legegyszerűbb, ha az  egyik lábukat mindig a földön tartják, de hosszú lábaik így is lehetővé  teszik, hogy nagyobb távolságokat tegyenek meg. Ezenkívül az ugrás  feltűnőbb is, mint a nyugodt séta, úgyhogy veszély esetén csak szépen  besétálnak a bokrok közé, nem vonják magukra a figyelmet, és rejtve  maradhatnak. A szajkó termete ellenére kivételt képez, szeret ugrálni,  mert eleve több időt tölt a fákon, mint más varjúfélék.
A vízimadarak hosszú lábukkal hatékonyan  tudnak mozogni a vízben, a szárazföldön pedig szívesen sétálnak:  egyetlen lépéssel jó nagy távolságot is megtehetnek. Ekkora lábakkal nem  is lenne egyszerű ugrálni. Vannak azonban rövid lábú vízimadarak is,  például a sárszalonkák vagy a totyogó kacsák. Ha menekülniük kell,  inkább szapora gyaloglásra váltanak, amíg vízbe nem tudnak toccsanni.
Ezek a mindenki által elfogadott tézisek, de egy skót tudós kevésbé jóindulatú elmélettel állt elő:  szerinte a kisebb madaraknak kevesebb szürkeállomány jutott, ezért a  séta már meghaladná az értelmi képességeiket. Ennek azonban ellentmond,  hogy a gyaloglás a neuromuszkuláris kontroll komoly összetettségét  igényli.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Már költenek a nádasok tüneményes énekesmadarai]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495998</link><pubDate>2022-04-22 19:14:38</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Már tojásokon ülnek a hazai nádasok különleges énekesmadarai, a  barkóscinegék a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Ez az apró, ügyes madár  halmozza az elsőségeket hazánkban: nemcsak a legkorábbi fészekrakók  között hozza el az aranyérmet, de a nádasok legdíszesebb énekese is  egyben. Sőt, a hazai énekesmadarak között egyedülállóan hűséges  költőhelyéhez és párjához is.					

Télen-nyáron, holtodiglan-holtomiglan &#8211; így hangozhatna egy barkóscinege  hűségesküje, hiszen e gyönyörű énekesek már az első költésük előtt  párba állnak, és életük végéig, télen-nyáron együtt, költőhelyükön  maradnak, gondoskodva utódaikról.
A költés pedig már elkezdődött &#8211; számolt be a Körös-Maros Nemzeti Park, megosztva a Kakasszéki-tavakon tapasztaltakat.

A barkóscinege monogám, éppen ebből az életmódból adódóan tavasszal nem  kell a párválasztással foglalkoznia, így a tavaszi jó idők beköszöntével  azonnal költésbe kezd. Rendszerint már március végén, április elején a  tojásokon ülnek. Évente kétszer, háromszor is költenek, fészekaljuk 5-7  tojásból áll.
- Ez a madárfaj kifejezetten a sűrű, nagyobb kiterjedésű nádasos,  gyékényes területeket kedveli, a telet is ott tölti. A  Kakasszéki-tavakon élő állomány mellett a nemzeti park Kis-Sárrét  részterületén él még jelentős létszámú barkóscinege. Külsejére jellemző a  kétalakúság, a hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke,  csőre két oldalán található barkója és az alsó farokfedői feketék. Szeme  élénk borostyánsárga. A tojónak nincsen barkója, és világosabb  árnyalatú, mint a hím. - számol be róla a nemzeti park.
Különleges, hogy a madár alakja is az életmódjához idomult: rövid  szárnya és hosszú faroktollai a sűrű nádasban való bujkáláshoz  alkalmazkodtak. És ami az alakját illeti, még csak nem is cinege, hiszen  a timáliafélék családjába tartozik. Szépsége és hangja is kiemelkedik a  nádasok énekesmadarai közül &#8211; igaz, a címért többen is versenyben vannak.
- Tavasztól őszig a nádasokban lakó rovarokat, pókokat, apró bogarakat  fogyasztja, télen viszont növényekre vált, elsősorban a nádmagokat  csipegeti. Hangja a csengettyűhöz hasonló, szépen csilingelő.  Érdekesség, hogy a többi énekesmadártól eltérően nem tart területet,  hanem csapatban mozog, főként a költési időszakon kívül. - mutatja be a madarat a park honlapja.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kihaltnak vélt madár került újra szem elé]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495999</link><pubDate>2022-04-20 13:32:33</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Az Amerikában honos királyharkályt (Campephilus principalis) tavaly  nyilvánította az USA kormánya kihaltnak, miután éveken át nem látta  senki. Azonban egy csapat tudós Lousiana állam erdeiben bebizonyította,  hogy nagyon is él ez a pompás fakopáncs-féle.

Egy kitömött múzeumi példány
Az utolsó széles körben elfogadott felvétel a királyharkályról 1944-ből  származik. Azóta senki sem készített róla képet, és más bizonyíték sem  mutatott arra, hogy élne még vadon ebből a madárból.
&#160;
A pittsburgi Nemzeti Madárvárta (National Aviary) természetmegőrzési igazgatója, Steve Latta  vezetett egy hároméves expedíciót Lousiana eldugott erdeiben, ahol  többféle módszerrel keresték a királyharkályt: hangfelvételeket  készítettek, kameracsapdákat állítottak, és drónokkal is próbáltak  fotókat készíteni erről a bizalmatlan madárról - írja a Guardian.
Latta elmondta, hogy az expedíció minden tagja többször is  találkozott a madárral, és gyakran hallották a hangját is. Ő maga  egyszer közelről is megfigyelhette a rejtőzködő fakopáncsfélét: &#8222;Előttem  repült fel, és hat-nyolc másodpercig figyelhettem meg, ami elég hosszú  időnek számít egy királyharkály esetében.&#8221; Repülés közben a faj egyik  határozó bélyege az evezőtollak mentén végigfutó fehér sáv.
&#8222;Nagyon meglepett&#8221; -tette hozzá Latta. &#8211;
&#8222;Valami olyat láttam, ami nagyon kevés embernek  adatik meg. Ez megerősítette bennem, hogy igen, ez a madár még mindig  létezik, és felelősséggel tartozom azért, hogy megőrizzem az utókornak.&#8221;
A királyharkály valaha gyakori volt, és Karolina államoktól egészen  az USA dél-keleti részén át Texasig terjedt az élőhelye. Ez az Egyesült  Államok legnagyobb testű harkálya, és a hímek könnyen felismerhetők a  hatalmas piros tollbúbról a fejük tetején. Mint általában a fakopáncsok,  ezek a madarak is a fák kérge alatt rejtőző kártevő rovarokat  fogyasztják.

A kontyos feketeharkály (fent) és a királyharkály (lent) közti  különbségek: a két madár hasonló bélyegekkel rendelkezik, ám repülés  közben a királyharkály evezőtollai végén jól kivehető a fehér sáv
A 19. században azonban jelentősen megcsappant a számuk: egyrészt  megfogyatkoztak az&#160;élőhelyeik, másrészt vadásztak a harkályokra. Ahogy  ritkultak, egyre értékesebb trófeákká váltak. Emellett a szegények  fogyasztották is ezt a nagytestű madarat, a vadpulykákkal, georgiai  üregteknősökkel és más vadállatokkal együtt.
150 év vadászat után a királyharkály meglehetősen bizalmatlanná vált  az emberrel szemben, így nem csoda, hogy eldugott, nehezen  megközelíthető élőhelyekre vonult vissza, és évtizedeken át senki sem  látta vagy hallotta.
&#8222;Jobban látnak, mint mi, magasan a fák  lombkoronája közt élnek, és aktívan menekülnek az ember elől. Nem  kifejezetten intelligensek, de egy egyszerű stratégiát kialakítva  hatékonyan kerülik el az embereket&#8221;
&#8211; mondta Geoffrey Hill, a Auburn Egyetem biológusa, aki 2005-ben próbálta fellelni a királyharkályt Floridában &#8211; sikertelenül.
Hill szerint Latta kutatása nagyon izgalmas, és az expedíció által  készített felvételeken valóban a kihaltnak nyilvánított királyharkály  található. Hozzátette, hogy a USA Halászati és Vadászati Szolgálata  elhamarkodottan nyilvánította kihaltnak ezt a madarat, és akár több  tucat élhet még a fajból az eldugott, nehezen megközelíthető, érintetlen  mocsaras erdőségekben.
&#8222;Néhányan nehezen hiszik el, hogy egy madár ennyi ideig elkerülheti a  modern ember figyelmét, olyan szinten dominánssá váltunk a környezetünk  felett. Pont ezért érdekes, hogy ennek a figyelemre méltó madárnak  mégis sikerült. A madárbarátokat lenyűgözi a királyharkály, aki mind  erről tudomást sem vesz. Sőt, gyűlöli az összes embert.&#8221;
&#160;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Visszatért Magyarországra a 18 éves kanalasgém]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495997</link><pubDate>2022-04-08 09:45:48</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Csanytelek - Fiókaként Magyarországon gyűrűzték  meg, s úgy tűnik, hogy kalandos utazásai után visszahúzta a szíve  kikelése helyére azt a 18 éves kanalasgémet, amelyet a napokban  figyeltek meg a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén. A pompás madár  megfigyelője dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park  természetvédelmi őre. Biológusként végzett, fő állása mellett került  kapcsolatba a kanalasgémek világával. 

A kanalasgémek jó ízléssel választanak országot a telelésre
- Eleinte megfigyelőként vettem részt a kanalasgémek gyűrűzésében,  ami 2003-ban indult el Magyarországon. Két évvel később, a sikeres  gyűrűzővizsga letétele után már én is jelöltem madarakat, később több  kollégámat is bevontam ebbe a programba, hogy minél több madarat  beazonosíthassunk - mesélte a lelkes természetvédő.
A szóban forgó madarat még fióka korában gyűrűzték meg a Csaj-tó térségében, 2004-ben.

A kanalasgémeket lábukon jelölik meg
- A kanalasgémek kizárólag sekély, lábalható vizekben tudnak táplálékot  szerezni. Kaszáló mozdulatokat végeznek a fejükkel, így kutatnak apró  vízi zsákmányok után - magyarázta a szakértő.
A madarak a zord téli időszakot hátra hagyva, kellemesebb,  napfényesebb országokba látogatnak. A szépkorú példány kiváló ízléssel  választott magának olyan térségeket, ahol kedvére telelhetett.
- Többször megfigyeltük őt Észak-Olaszországban, pontosabban a  Velencei-lagúnánál. Az ehhez hasonló térségek kedveznek neki, hiszen az  árapály mozgások egész évben jelen vannak. Apálykor a tengerből  visszamaradt kisebb tócsák táplálkozásra alkalmas helyszínt  biztosítanak, itt kedvére csemegézhet a tengeri herkentyűkből - mondta  Csaba.

A madarak sekély vizekben kutatnak táplálék után
Jogosan merülhet fel a kérdés: miért nem jelölik konkrét keresztnévvel a madarakat? Erre a szakértő egyszerű választ adott.
- Jelenleg nagyjából 2700 körülire becsülhető a meggyűrűzött  kanalasgémek száma Magyarországon, ez folyamatosan nő, ennyi név pedig  nincsen a magyar keresztnévtárban - mondta nevetve.
Az elmúlt hónapokban többször beszámoltunk róla, hogy a hazai  vizek nagy részén vészesen leapadt a vízszint az elmaradó esőzések  miatt. A kiszáradás a madarak számára is komoly problémákat okoz.

Ha a körülmények nem kedvezőek idehaza, visszarepülnek a tengerpartra
- A kanalasgémállomány sem viseli jól a száraz időszakot. Az öreg  madarak visszatérnek, ugyanakkor előfordul, hogy úgy döntenek, hogy  egyszerűen nem éri meg nekik tojást rakni és fiókát nevelni. Túlságosan  nagy energiabefektetéssel járna, ezért sokan kihagyják a fészkelést -  magyarázta Csaba, majd hozzátette, hogy találkozott már olyan jeladóval  felszerelt példánnyal, aki egy hónappal a hazaérkezte után visszarepült  Tunéziába a tengerpartra. A madaraknak szüksége van a vizes élőhelyekre,  amelyek a táplálékukat biztosítják. Ha egymást követően sok száraz  időszak jelentkezik, a fészkelő állomány száma csökkenni kezd, a  szaporulat nem fogja pótolni a pusztulást - fejtette ki Csaba.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tizenhét éve szökött meg ez a flamingó, de köszöni, jól van]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495996</link><pubDate>2022-04-04 15:50:52</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
	Nem kevesebb, mint tizenhét év telt el azóta, hogy egy flamingó merészen megszökött az egyik kansasi állatkertből. Csak most látták újra Texasban, több mint 1100 kilométerre a sikeres menekülésének helyszínétől.

	Megpróbált anélkül elmenekülni, hogy repülnie kellene

	A 492-es számot viselő madár még 2005-ben menekült el a Sedgwick megyei állatkertből, miután az állattartóknak nem sikerült levágniuk a szárnyait, írta akkor a New York Times, hozzátéve, hogy a flamingó túlélése a vadonban valószínűtlenek tűnt. Sőt, egy társáról, a 347-es számú madárról, aki szintén akkor jutott ki az állatkertből, azóta nem hallottak semmit.

	Ám a Pink Floydot &#8211; ahogyan a 492-es számú állatot a texasi tisztviselők becézték &#8211; ebben a hónapban egy horgász, bizonyos David Foreman észlelte, aki nagyon meglepődött az látottakon.

	
	Rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus)

	- Egy barátommal éppen a texasi öböl partján fekvő Port Lavacában horgásztam, ahol arra számítottam, hogy egy csomó fehér pelikánt fogok látni a keleti partról, mert azok ide szoktak jönni minden télen &#8211; mondta Foreman a The Guardian online portálnak. &#8211; Ehelyett ez a madár úgy nézett ki, mint &#8222;egy felfújt labdán ülő láb".

	Ahogy arról a szemtanú beszámolt, a madár hamarosan elkezdett &#8222;oda-vissza futkosni", és a horgásznak valahogy az volt a benyomása, hogy valahogy megpróbál elmenekülni előle anélkül, hogy el kellene repülnie.

	Foreman éveket töltött azzal, hogy arról meséljen a látogatóknak, hogy a hosszú lábú, rózsaszín gázlómadarak, amelyeket a környéken látnak, valószínűleg rózsás kanalasgémek (Roseate spoonbill), így ez az új megfigyelés a végsőkig rendítette meg azt a régóta fennálló meggyőződését, miszerint flamingók nem élnek Texas déli részén. Ahogy fogalmazott, csak megerősítette korábbi tévedését, amikor meglátta a fejet és a &#8222;csőrprofilt".

	Már többször észlelték a területen

	David Foremannak sikerült videófelvételeket készítenie a furcsa és különös flamingóról, amit később közzétett az interneten is, hogy különleges élményét megossza a barátaival.

	- Ekkor kezdtem egyre több hívást és üzenetet kapni, hogy &#8222;Ó, valószínűleg ez lehet az a szökött flamingó - elevenítette fel a horgász, aki ezután elküldte a felvételt a texasi parkok és vadvilág osztályának, amely megerősítette a hírt a Twitteren.

	&nbsp;

	
		Pink Floyd has returned from the dark side of the moon.
		
		The flamingo escaped from a Kansas zoo in 2005 and is often spotted on the #TexasCoast.
		
		&#128247;David Foreman@TPWDfish pic.twitter.com/cjrevByDhm
	&#8212; TX Parks &amp; Wildlife (@TPWDnews) March 28, 2022


	&nbsp;

	Julie Hagen, a texasi parkok és vadon élő állatok osztályának munkatársa a Times-nak nyilatkozva azt mondta, hogy az észlelt állatnak a 492-es számú madárnak kell lennie, mert a flamingót &#8211; amelyet a lábára helyezett címkén található számról neveztek el &#8211; az évnek ebben a szakában már korábban is észlelték a terület környékén, ám a flamingóknak &#8222;nem szokása a környéken lógni, ezért nincs okuk azt hinni, hogy más flamingóról lehetne szó".

	Scott Newland, az állatkert madárgondozója szerint a 492-es példány még 2003-ban, körülbelül három éves korában került be a Sedgwick megyei állatkertbe; ezzel most a húszas évei elején járhat, ami egy flamingóhoz képest középkorúnak számít, bár a vadonban körülbelül negyven évig is élhetnek.

	- Pink Floyd déli útja valószínűleg nem &#8222;közvetlen járat" volt - magyarázta Dr. Paul Rose, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió flamingó-specialista csoportjának társelnöke. &#8211; Bár a madarak képesek nagy távolságokat megtenni a vadonban, de különböző helyeken meg fognak állni és a táplálékkeresésre, pihenésre és fészkelésre alkalmas területek között mozognak, mivel ezek nagyon ritkán állnak rendelkezésre, ráadásul nagyon távol vannak egymástól.

	
	A flamingó tizenhét éve szökött meg az állatkerből

	Hozzátette: ez több szempontból is különbözik a madarak megszokott és ismert vonulásától. A flamingókat a tudomány &#8222;vándorló nomádoknak" is hívja, mert ezek a szárnyasok csak szükség esetén mozognak. A szakemberek szerint elhagynak egy adott területet és egy újat keresnek, amikor nem bőségesek ott a táplálékforrások, vagy ha az ösztönük már azt súgja, hogy eljött a szaporodás ideje.

	Ebből úgy vélik, hogy az következik, hogy ha ez a bizonyos flamingó mindent megtalált volna az adott vizes élőhelyen, akkor ott maradt volna. A tudósok szerint épp ezért lesznek a flamingók általában véve meglehetősen könnyen ellátható madarak az állatkertekben.

	Pink Floyd keresett és talált barátokat

	Pink Floyd új, választott otthona rengeteg olyan előnyt kínál a madár számára, amelyek egy flamingót érdekelhetnek: beleértve a meleg hőmérsékletet, a bőséges táplálékforrást és a sekély vizes élőhelyeket. Már talán csak a társaság hiányzik neki.

	- A szocializáció nagyon fontos a flamingók számára, mert így irányítják a szaporodási viselkedésüket - mutatott rá Dr. Paul Rose. &#8211; Ezek a madarak csoportosan fészkelnek, mert nagyon fontos a túlélésük szempontjából, hogy az egész csapat egy időben szaporodjon, így a legtöbb fióka képes legyen a költözésre.

	
	Életre szólnak a flamingók kapcsolatai

	Kiemelte: a madarak társas viselkedése mintegy a &#8222;mellékterméke" annak, hogy mindegyik állatnak ugyanazon a helyen, azonos típusú táplálékkal kell táplálkoznia.

	A 492-esnek nem sikerült barátot találnia, legalábbis egy ideig. Úgy tűnik, hogy Pink Floyd és egy karibi flamingó &#8211; amelyet egy trópusi vihar szele vitt a területre &#8211; 2006-ban összebarátkozott egymással, bár 2013 óta nem látták őket a másik társaságában.

	Ám a madár még akkor sem lehet magányos, ha társa már elment. 

	Rose ugyanis nem mondaná, hogy egy vadon élő flamingónak önmagában hiányozna a társasági élet. A szakember ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a madár valószínűleg el fog innen is költözni, hogy megpróbáljon egy másik madárcsapatot találni, mert az év megfelelő szakaszaiban továbbra is &#8222;erős költési késztetése" lesz.

	
	Rózsaszín flamingók

	David Foreman március elején látta utoljára a 492-es flamingót, de azóta sem felejtette el az óriási élményt. Ahogy fogalmazott, szembesült azokkal a megalázó pillanatokkal, amikor az évek során többször is azt mondta az embereknek, hogy Texasban nincsenek flamingók &#8211; erre tessék, mégis felbukkant itt egy példány.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megzavarta a madarak fészkelését a globális felmelegedés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495995</link><pubDate>2022-03-25 19:15:59</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
	A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve.

	Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj - amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak - körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban.

	Ezek a fajok - köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb - átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt - idézte a kutatást a The Guardian cikke. A kutatás rámutat: a légkör felmelegedése valószínűleg felborítja a folyamatot, amely sokáig megingathatatlannak tűnt.

	John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője szerint "amit látunk, az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a madarak viselkedésére". A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány a 1880 és 1920 között, madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott. A tanulmány szerint a madarak korábbi fészekrakása szoros összefüggést mutat a légköri szén-dioxid-szint emelkedésével, ami a globális felmelegedés egyik fő okozója.

	

	A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust: az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban. Nagy-Britanniában a növények 1987 és 2019 között egy teljes hónappal korábban virágoztak, mint 1986 előtt.

	Bates arra is rámutatott, hogy a korábbi fészkeléssel a madarak ki vannak téve az esetleges tavaszi hideghullámok kockázatának, ami a növényekre és rovarokra, s ennek következtében a madarak szaporodására is hatással lehet. "A tavaszok egyre változékonyabbá válnak, és ez áldozatokat követel" - fűzte hozzá.

	Nagy szerepet játszhat számos madárfaj populációjának csökkenésében az évszakok összekuszálódása olyan egyéb tényezőkkel együtt, mint az élőhelyek elvesztése és a növényvédő szerek válogatás nélküli használata.

	Egy 2020-ban készült tanulmány arról tájékoztatott, hogy 1970 óta közel 3 milliárd madár tűnt el az Egyesült Államokból és Kanadából, ami az összes madárfaj közel egyharmadát jelenti. A kutatók szerint a veszteségek "elképesztőek" voltak, legsúlyosabban a verebek, a feketerigók, a pacsirták és a pintyek populációja csökkent.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ádáz harcot vívnak a visszapillantó tükrökkel a madarak]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495364</link><pubDate>2022-02-27 18:07:09</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A költési időszakban indul a területvédelmi harc, és a küzdelem  járulékos veszteségei az autók visszapillantó tükrei lehetnek. Meg maguk  a madarak, amelyek saját tükörképükkel vívnak órákon át tartó csatát. 

Közeleg a tavaszi költési időszak, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) újra közleményben  figyelmeztet egy évről évre ilyenkor jelentkező problémára. Az  egyesület a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a  visszapillantó tükrök behajtását javasolja a saját tükörképükkel harcoló  madarak miatt.

Az MME közleménye szerint évek óta érkeznek bejelentések olyan  madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében  akár napokon át is a tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
De miért csinálják?
A jelenség hátterében a költési időszak kezdetével felerősödő  területféltő magatartás és a civilizációs környezet &#8222;tükörképszennyező&#8221;  hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez  hasonló stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt  lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni&#160;ehhez az ingerözönhöz.
Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő  hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd  énekléssel kijelölik ennek határait, miközben harci üzemmódban keresik a  rivális hímeket.&#160;Ilyenkor a fészkelőhely birtokosa nem egy helyben  üldögélve énekel, hanem körberepüli a területét, majd egy-egy magaslati  ponton landolva fütyül tovább.
És mi lehet vonzóbb magaslati pont egy parkoló autónál?
Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű kocsi, amelyben a  madár megláthatja a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó  visszapillantó tükrében,&#160;ablaküvegében, akkor több órán&#160;át tartó harc  veheti kezdetét a saját tükörképével, ami napokon keresztül újra és újra  megismétlődhet.
A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel  vívott mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között  zajlik, hiszen az &#8222;ellenség&#8221; nem adja fel, így a madár képes a  végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a  területét megvédeni a valódi riválisoktól, és a fiókák etetésébe való  besegítést is hanyagolhatja.
Évekkel ezelőtt&#160;az Index is írt&#160;annak  a fehér gólyának az esetéről, ami Sásdon napokig olyan hevesen támadta a  tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
Mit tehetünk mi?
Ha az autónk visszapillantó tükre áldozatul esett egy felpörgött  madár támadásának, jobb, ha behajtjuk a tükröt, vagy letakarjuk  valamivel, mivel a madár jó eséllyel vissza fog térni egy újabb menetre.
A madártani egyesület ajánlása szerint a másik megoldás a riasztó eszközök használata, amiknek két iskolája létezik:

    Ezek közül a &#8222;rémzsinór&#8221; az egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.
    A másik megoldás a kisebb testű  zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes, baglyokat idéző &#8222;rémszem&#8221;  felragasztása az ablakra, szélvédőre, visszapillantóra.

A prototípus itt tölthető le.
Az egyesület közleménye hangsúlyozza, hogy senki ne dőljön be a zavarba  ejtő visszapillantós produkcióknak, a madarak rendkívül intelligens,  autonóm lények, és jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs  hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek ítélt  eszközök hatástalannak bizonyulnak, és ami működik az egyik madárnál,  arra egy másik csak a vállát vonogatja. Az egyesület tanácsa szerint  ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a  legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés, a szúnyogháló és az autó  ablakainak letakarása kínálja.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Balatonban ringatózó tojásból kelt ki megmentőjénél Totó, a hattyú]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495088</link><pubDate>2022-02-04 16:03:12</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Totó hattyú nem mindennapi hétköznapjaiba engedett bepillantást gazdája,  Rigó Gábor. Hihetetlen, de a hattyú tényleg lépcsőzik, és úgy mozog  gazdája házában, mint egy kiskutya.

Totót hattyútojásként találta egy nő, aki a saját teste melegével  keltette ki, ezután került pár napos korában a keszthelyi Madárparkba. Kattints, és olvasd el a hihetetlen sztorit. 
Itt Rigó Gábor vette a szárnyai alá, azóta elválaszthatatlanok. Ennek a  különleges ragaszkodásnak köszönheti Totó az életét, hiszen ő az  egyetlen túlélője a keszthelyi park őszi madárinfluenza járványának. Itt elolvashatod, hogyan úszta meg a kedvenc hattyúnk az esetet.
&#8211; Totó a mai napig imád velünk itthon lenni. Elkísér a fürdőszobába,  és bár ő nem tud a csapból inni, de belekukucskál, mindenre kíváncsi,  végignézi, ahogy borotválkozok vagy épp mosakszom.
Nézz meg további videókat itt!
Hallgasd meg Balázsék műsorát a témában alább:

Balázsék &#183; 5 - Balatonban ringatózó tojásból kelt ki megmentőjénél Totó, a hattyú
&#160;]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tömegével pusztulnak el a vízi madarak a perui olajszivárgás miatt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495086</link><pubDate>2022-02-01 10:38:52</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Több tízezer tengeri madár élete került veszélybe Peru partjainál a január közepén történt olajszivárgás miatt.
A  La Pampilla finomító tankerje a tongai vulkánkitörés által generált  hullámok miatt borult fel. Ekkor 12 ezer hordó nyers olaj ömlött a  tengerbe. A madaraknak lényegében dönteniük kell: vagy éhen halnak vagy  megeszik a kőolajban úszó halakat és attól döglenek meg.

Giancarlo Inga Diaz állatorvos szerint a vegyszer miatt például a  pingvinek tollazata már nem tudja lepergetni a vizet, így átáznak és  megfagynak.
Ma találtunk egy madarat, amelyik a víz  felszínén lebegett. Behúztuk a hajónkra, de perceken beül elpusztult. Ez  gyakran megtörténik, ugyanis a megmérgezett madarak még sokáig élnek,  de nincsen erejük úszni vagy repülni.
A tragédia pont egy nemzeti park, a Halászok szigete mellett történt. Ide több száz madárfaj jár tojást rakni. Arról nem is beszélve, hogy a terület gazdag halakban, így nem csak az állatoknak, de a partok közelében lakóknak sem lesz mit enniük.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Magasabbra költözött számos ausztrál madár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1495085</link><pubDate>2022-01-07 17:20:08</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Egy ausztrál világörökségi területen mérték fel a madarak élőhelyének változásait.
Queensland északkeleti régiójában található az az UNESCO Világörökséghez tartozó Wet Tropics  (Nedves Trópusok) terület, amelynek élővilága rendkívül sokszínű. Egy  itt elvégzett, a madarakra vonatkozó, felmérésből kiderült, ahogy  emelkedik a régió hőmérséklete, a síkvidéki fajok egyre inkább a  magasabban fekvő területekre vonulnak. A régióban különösen sok az  endemikus, vagyis csak itt honos élőlény, és jellemzőek a terület  élővilágára a Gondwana-ról eredő csoportok. A terület változó  klímamúltjából adódóan azonban a hegyvidéki endemikus fajok legtöbbje  inkább a hűvösebb klímához alkalmazkodó típus, ám pont ez a  különlegesség teszi igazán sérülékennyé a területet a jelenlegi  felmelegedésben. 2003-ban egy akkori vizsgálat  úgy jelezte előre, hogy a terület élővilágára katasztrofális változások  várnak és a fajok több mint fele kipusztulhat az évszázad végéig. A  2003-as tanulmányban megjósolt hatások vajon már most érvényesülnek?  Ennek járt utána a James Cook Egyetem két szakembere, és a PLOS One folyóiratban hozták nyilvánosságra az eredményeiket.

A  kutatásban 2000-től 2016-ig standardizált módszerekkel mérték fel 42  faj élőhelyét, 0-1500 méteres tengerszint feletti magasságú területen, s  az egyes helyeken a fajok egyedszámát és elhelyezkedését.
A  magasabb régióban élő madarak kiszorultak az elterjedési területük  alacsonyabban fekvő részeiről, és az egyedszámuk 44 százalékkal csökkent  ugyanezen időszak alatt. A közepes magasságban élők 21 százalékkal  lettek kevesebben, eközben a síkvidéki madarak mennyisége 190  százalékkal nőtt a hegyekben. Ez azt jelenti, hogy a korábban is  magasabb területekre specializált madarak száma nagyjából a felére esett  vissza, köztük a területen élő ritka fajoké is. Ezek a változások azt  is jelzik, hogy a biodiverzitási szempontból igen értékes élővilágú  terület állapota jelentősen romlik.
A  kutatók szerint a változások okai összetettek, nem önmagában a  hőmérséklet emelkedése a tettes, hanem az, ahogyan ennek hatására az  egész élettér átalakul, megváltozik a rendelkezésre álló táplálék  elérhetősége, átalakulnak az egyes fajok közti interakciók, vagy épp  plusz terhet jelent a betelepülő síkvidéki fajok megjelenése.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 24. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494562</link><pubDate>2021-12-24 12:13:04</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 23. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494559</link><pubDate>2021-12-23 13:36:13</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 22. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494558</link><pubDate>2021-12-22 18:21:49</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 21. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494557</link><pubDate>2021-12-21 15:17:30</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szajkók segítségével telepítenek erdőt Veresegyház közelében ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494511</link><pubDate>2021-12-20 17:20:53</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A tervek szerint szajkók fognak tölgyerdőt varázsolni egy erdei fenyves helyére a számukra tálcán kínált makkok segítségével.

&#160;

 

&#160;


Hazai erdők szép madarai, a szajkók különleges módon készülnek a  télre: makkokat rejtenek el a földbe, majd lombbal, vagy mohával  takarják be őket. Németországban az 1990-es években megfigyelték, hogy  egyetlen szajkó mintegy 4600 tölgymakkot helyezett el az anyanövény 6  kilométeres körzetében. A madarak ugyanakkor nem emlékeznek minden  elrejtett magra, így sok makkot nem is találnak meg a tél folyamán. Ezek  aztán kicsíráznak, és akár 25-50 százalékos arányban is hozzájárulhatnak az erdők természetes felújulásához.  Német erdészek ezért a hagyományoshoz képest új, rendhagyó  erdőfelújítási módszert eszeltek ki: nagy tálcákat erősítenek a fák  törzsére, melyekbe makkokat helyeznek, a magvak &#8222;elültetését&#8221; pedig a  madarakra bízzák. Ez az eljárás jóval olcsóbbnak bizonyult az eddig  alkalmazottakhoz képest.



Veresegyház határában található egy erdei fenyves, melyet még az  1950-es években ültettek. Ez a fafaj hazánkban elsősorban a  nyugat-magyarországi határszél környékén (pl. az Őrségben, a Soproni- és  Kőszegi-hegységben) fordul elő természetes módon, Veresegyház határában  tájidegennek számít. A futóhomok megfogására telepített ültetvény már  kezd elöregedni, és magától nem tud megújulni. Ezért a Pilisi Parkerdő  Zrt. és a Változás Útján Egyesület támogatásával a Tavirózsa Környezet-  és Természetvédő Egyesület kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy  őshonos cseres tölgyest hozzanak létre a területen.

A tájhonos csertölgy telepítése azért előnyösebb, mert jóval változatosabb élővilágnak ad otthont, mint a tájidegen fenyőültetvény.  Emellett a csertölgy elterjedésének súlypontja a mediterrán térségben  van, így a fafaj várhatóan ellenálló lesz a klímaváltozás miatt  bekövetkező felmelegedésre és a hosszabb száraz periódusokra. Az minden  esetre jó előjelnek számít, hogy a fenyvesben elvétve jelenleg is vannak  kisebb, néhány éves csertölgyek, melyeket minden bizonnyal szajkók ültettek, ugyanis a legközelebbi csertölgy állomány mintegy 3 kilométerre található.

&#160;
December 4-én dr. Tatár Sándor, a Tavirózsa Környezet- és  Természetvédő Egyesület alelnöke, a Pilisi Parkerdő Zrt-t képviselő  Szegedi László és Kisák Péter Veresegyház Város főkertésze vezetésével,  és 25 fő önkéntes részvételével bele is vágtak a projektbe: 10 db nagy méretű tálcát helyeztek el az erdőben fenyőfák törzsére, melyeket makkal töltöttek fel.
A tálcák helyszíneinek GPS koordinátáit rögzítették, majd térképre  vitték. A későbbiek során a helyi lakosok, illetve a program önkéntesei  segíteni fognak makkokkal feltölteni a tálcákat, és a projekt során  nyomon fogják követni, hogy valóban kicsíráznak-e tavasszal a  tölgycsemeték a területen.
A tálcák kihelyezése mellett ellenőrizték és kitisztították az erdőben található, már közel másfél évtizede &#8222;üzemelő&#8221; madárodúkat is.  A madarak által kibővített röpnyílás, és a talált tollak arra utalnak,  hogy ezekben fekete harkályok és fakopáncsok fészkeltek. A tálcákat  Boros Gábor (Változás Útján Egyesület) készítette, a makkot pedig a  Pilisi Parkerdő Zrt. biztosította díjmentesen.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 20. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494510</link><pubDate>2021-12-20 17:14:11</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 19. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494509</link><pubDate>2021-12-19 13:39:02</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 18. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494508</link><pubDate>2021-12-18 19:16:20</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 17. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494507</link><pubDate>2021-12-17 14:30:40</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 16. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494506</link><pubDate>2021-12-16 13:07:09</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 15. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494427</link><pubDate>2021-12-15 17:05:21</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 14. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494420</link><pubDate>2021-12-14 16:40:00</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 13. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494404</link><pubDate>2021-12-13 17:20:52</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mint egy trópusi pillangó, ami idetévedt a zord télbe]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494391</link><pubDate>2021-12-13 16:49:24</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Azzal a kijelentéssel valószínűleg kevesen vitatkoznak,  hogy a  hajnalmadár az egyik legszebb téli madárvendégünk. Röptében, kivillanó  kárminpiros  tollaival valóban trópusi pillangókat idéz, de meglátni  csak ritkán lehet.

A hajnalmadár igazi hegyvidéki madár, általában ezer  méteres  magasság felett költ, az Alpokban, a Kárpátok magasabb hegyeiben,   Dél-Európában és Ázsia bizonyos részein. Mesterien mozog a meredek  sziklafalakon, fészkét is  sziklafalak repedéseibe, üregeiben építi.  Nálunk is ilyen, költőhelyéhez  hasonló adottságokkal rendelkező  telelőhelyet keres, csak alacsonyabb  magasságokban. 
Ősszel és  télen sziklafalakon, várfalakon, felhagyott  bányákban- például a  Badacsony oldalában vagy a budapesti Róka-hegyi kőfejtőben  &#8211; is  feltűnhet, ahogy a repedésekből szedegeti a megbújó pókokat, rovarokat.  Az  alábbi videóban, amit Orbán Zoltán a Magyar Madártani és  Természetvédelmi  Egyesület szóvivője készített egy badacsonyi  "hajnalmadár-expedíció" képeit láthatjátok. 

A hajnalmadár ritkán a városokban is lehet  megfigyelhető, látták már  például az esztergomi bazilikán, a pannonhalmi  apátságon, sőt  lakótelepek panelházain is, ahogy az ebben a békásmegyeri lakótelepen készült videón látszik.
Itt pedig meghallgathatjátok a hangját is. 

A Badacsonyi Tourinform  ősszel szokott szervezni  hajnalmadár-néző túrát, igaz az ideiről már  lecsúsztunk, de a jövő októbert már  most érdemes beírni a naptárba.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 12. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494403</link><pubDate>2021-12-12 11:45:28</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 11. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494402</link><pubDate>2021-12-11 10:27:07</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 10. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494401</link><pubDate>2021-12-10 17:23:40</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 9. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494400</link><pubDate>2021-12-09 20:09:39</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 8. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494399</link><pubDate>2021-12-08 19:27:11</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 7. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494398</link><pubDate>2021-12-07 16:29:49</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 6. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494397</link><pubDate>2021-12-06 14:04:22</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 5. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494396</link><pubDate>2021-12-05 15:18:51</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 4. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494395</link><pubDate>2021-12-04 14:06:13</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 3. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494394</link><pubDate>2021-12-03 12:47:01</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 2. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494393</link><pubDate>2021-12-02 15:30:53</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Adventi kalendárium - 1. nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494392</link><pubDate>2021-12-01 13:38:26</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szombaton tartják a rendkívül látványos Tatai Vadlúd Sokadalmat]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494178</link><pubDate>2021-11-25 20:42:37</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[
Akár ötvenezer madár együttes kirepülésének és behúzásának is  részesei lehetnek szombaton azok, akik ellátogatnak Tatára, az Öreg-tó  partján rendezett Vadlúd Sokadalomra.

Szibériából és Észak-Skandináviából érkeznek a szárnyas vándorok
Magyarország legnagyobb madárfesztiválján a nap jellegzetes eseménye a  ludak esti behúzása. Az ék alakban érkező rajok szürkületkor hatalmas  csapatokban térnek vissza a tóra.
Az esemény a parton felállított távcsöveken és nagyméretű kivetítőn is követhető, szakértő kommentátor segítségével.
Napközben a látogatók számos természetvédelemmel kapcsolatos bemutatót láthatnak.

A különböző madárfajokról és védelmükről szóló előadások mellett  harkálymegfigyelő túra, állatbemutató és sólyomröptetés is szerepel a  vadludsokadalom.hu oldalon elérhető programban.
A gyerekeket kreatív  játszóház, játékos távcsöves madárkeresés és madaras memóriajáték várja.  A vásárban kézművesek, őstermelők és népművészek kínálják portékáikat,  de vásárolhatók madár- és természetvédelmi eszközök, valamint könyvek és  madarakat ábrázoló festmények.

Azok, akik személyesen nem tudnak jelen lenni, a fesztivál eseményeit az  interneten, a vadludsokadalom.hu oldalon élőben is követhetik.
A tízezernyi lúd mellett több ezer réce és dankasirály is megfigyelhető
A rendezvény zárt területen zajló programjait csak védettségi  igazolvánnyal és személyazonosság igazolására alkalmas irat  bemutatásával lehet látogatni. A fedett sátrakban kötelező a szájat és  orrot elfedő maszk használata.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleménye  szerint a Tatai Vadlúd Sokadalom különlegessége, hogy a nemzetközi  jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény  hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában,  amelyet egy város szinte teljesen körülvesz.

Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területen már közel 60 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon 47 ezer vadlúd tartózkodott.
A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd. A  madártömegben 24 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és öt kis  lilik is feltűnt, de láttak már ritka vendég apácaludat, vörös és  bütykös ásóludat is. A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és  dankasirály is látható.

Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további  ezrekkel változhat. Csúcsidőszakban, november végén és december elején a  tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 55 ezret is elérheti - teszik  hozzá a közleményben. A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország  legrégebbi - csaknem 700 esztendős - mesterséges halastavaként tartják  számon.

A tavon telelő vadludak akár hatezer kilométerről, Skandinávia és  Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk az ottani időjárás hidegre  fordulása után.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Eltűnt 900 millió madár Európából]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1494177</link><pubDate>2021-11-19 20:29:08</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület (RSPB), a BirdLife  International nemzetközi madárvédelmi szervezet és a Cseh Madártani  Egyesület kutatóiból álló munkacsoport, az Európai Unió területén  előforduló 445 madárfaj közül 378 adatait vizsgálta. Számításaik alapján  a madarak állománya 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal zuhant, ami  ami 560 és 620 millió közötti madár eltűnését jelenti.
A csökkenés valójában 900 millió körül van, amit egyes fajok gyakoribbá válása ellensúlyoz 340 millióval.

Az óriási számok mögött néhány gyakori madárfaj drasztikus  visszaszorulása áll. Az egykor közönséges házi veréb állománya felére  csökkent, ami csak ennél az egy fajnál 247 millió madarat jelent 1980  óta. Közeli rokona, a mezei veréb állománya 30 millióval lett kevesebb.  Mindkét esetben a mezőgazdaság intenzívvé válása a fő kiváltó tényező,  bár a településeken is egyre kevesebb verebet látni.
Az okok pontosan nem ismertek, vélhetően a csökkenő  táplálékmennyiség, a madármalária és a levegőszennyezés hatása is  szerepet játszik. Második helyen a sárga billegető áll 97 millió, majd a  seregély 75, és a mezei pacsirta 68 millió egyeddel &#8211; áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Súlyos ökológiai problémákra utal
Az élőhelyek összehasonlítása alapján a gyep- és a mezőgazdasági  területek madárvilága szenvedte el a legnagyobb veszteséget a pénzügyi  támogatási rendszer generálta, kevéssé természetbarát mezőgazdasági  gyakorlat hatásaként. A klímaváltozásnak köszönhetően a fitiszfüzike, a  sárga billegető létszáma ugyancsak megfogyatkozott, akárcsak a  partimadaraké, például a bíbicé. A változás jórészt az 1980-as és  1990-es évekre volt jellemző és az utóbbi évtizedben kisebb ütemű volt.
A most publikált tanulmány eredményei alátámasztják a korábbi  kutatásokat, amelyek a biológiai sokféleség jelentős közelmúltbeli  csökkenését mutatják. A gyakori és elterjedt madarak számának csökkenése  miatt azonban további, szélesebb körű védelmi erőfeszítésekre van  szükség, kiemelt figyelemmel a mezőgazdasági területeken élő madarakra,  valamint a vonuló madarakra teljes vonulási útvonalukon és  telelőterületeiken is. Fontos kiemelni, hogy
a  széles elterjedésű, nagy létszámú fajok elvesztése aggodalomra ad okot,  mert az ökológiai rendszerek súlyos problémáira utal, ami az  ökoszisztéma-szolgáltatások révén az emberiségre is alapvető kihat.
Az Unióban a Madárvédelmi Irányelv és az Élőhelyvédelmi Irányelv  nyújt jogi oltalmat a kiemelt fontosságú fajok és élőhelyek számára,  amely a madarak számára is előnyökkel jár. Példaként említhető, hogy hét  ragadozómadár-faj állománya gyarapodott az elmúlt időszakban, a  fokozott védelem, a peszticidek használatának és az üldözés  csökkenésének, valamint a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően.  Az irányelvek bevezetése nélkül e fajok helyzete valószínűleg sokkal  rosszabb lenne.
Hazánkban sem rózsás a helyzet
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) adatai alapján  a 211 hazánkban rendszeresen fészkelő madárfaj közül 72 esetében nem  állapítható meg az állomány változásának trendje (például annak  ritkasága vagy rejtett életmódja miatt), 40 faj állománya stabil vagy  ingadozó, 59 fajé növekvő, 40 fajé csökkenő. A kedvezőnek tűnő helyzet  mögött azonban hazánkban is kedvezőtlen folyamatok húzódnak meg.
A növekvő állományú fajok egy része (például a túzok, rétisas)  korábban erősen megritkult és bár a védelmi intézkedéseknek köszönhetően  állományuk jelenleg növekvőben van, még mindig elmarad a néhány  évtizeddel ezelőtti nagyságtól. Bizonyos fajok az emberi településekre  beköltözve lesznek gyakoribbak (fekete rigó, örvös galamb). A csökkenés  szinte valamennyi mezőgazdasági környezetben élő madarat érinti (fogoly,  fürj, mezei pacsirta, sárga billegető stb.), de a legtöbb vizes  élőhelyeket (például bíbic, piroslábú cankó) és nádasokat (bölömbika,  nádirigó, foltos nádiposzáta) kedvelő madárfaj helyzete sem kedvező.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Egyes madarak már a tojásban éneket tanulnak]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1493261</link><pubDate>2021-09-24 18:29:24</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Hasonlóan ahhoz, ahogy a kismamák is énekelnek a magzatuknak, egyes madarak is énekelnek a tojásaik költése közben.

Lazúr tündérmadár tojó
A madarak tojói költés közben alapesetben csendben maradnak, hisz így  nem keltik fel a ragadozók figyelmét. Azonban az Ausztráliában honos  lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus) tojója énekelt, meglepve ezzel Diane Colombelli-Négrelt, a Flinders Egyetem kutatóját, aki egy évtizeddel ezelőtt véletlenül fedezte fel a madár e fura tevékenységét.

Hosszúfarkú tündérmadár tojó
Az ismert, hogy az emberi magzatok felismerik édesanyjuk hangját, talán e  madarak is egészen fiatal koruktól tanulják az éneküket? A lazúr  tündérmadár fiókái a szülők segítségével sajátítják el a dalukat, ám  eddig úgy vélték a szakemberek, hogy erre csupán a kikelést követően  kerül sor. Amikor kiderült, hogy már a tojásaiknak is énekelnek e  madarak, világossá vált, hogy ennél is hamarabb kezdhetik a tanulást.

Kis földipinty
A madarak esetében úgy tudták megmérni azt, hogy meg tudja különböztetni  a saját fajára jellemző éneket más madarakétól, hogy a tojásokban lévő  madárembriók szívverését mérték a különböző madárdalok lejátszása  közben. A saját dalra lassuló szívveréssel reagált a tojásban fejlődő  fióka, ám más fajokéra nem.

Kék pingvin
Egy új kutatás eredménye szerint a lazúr tündérmadár mellé négy másik madárfaj is becsatlakozott, a háziasított japán fürj (Coturnix japonica domestica), valamint három vadon élő madár: a hosszúfarkú tündérmadár (Malurus elegans), a kék pingvin (Eudyptula minor) és a kis földipinty (Geospiza fuliginosa).

Japán fürj
Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs több ilyen, tojásban is tanuló  madár, csupán azt, hogy egyelőre ennyiről van bizonyítékunk. Fontos  azonban, hogy egy sokszínű csapatról van szó, vagyis könnyen lehet, hogy  jóval elterjedtebb ez az embriókori hangfelismerés és tanulás, mint  gondolnánk.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A halak után már a madarak is nagyszámban pusztulnak a Velencei-tónál]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1492352</link><pubDate>2021-08-26 09:22:01</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Tragikus a helyzet a Velencei-tónál: az újabb tömeges  halpusztulást most sajnos madarak elhullása tetézi. Civilek egy  csoportja tucatnyi elpusztult madártetemet távolított el a tó  területéről, a még élő állatokat pedig madárkórházba szállították.
A Velencei-tónál az újabb tömeges halpusztulással  párhuzamosan sajnos már madarak is elkezdtek hullani. Hivatalosan  egyelőre nagyon kevés információt lehet tudni, az illetékesek  hallgatnak, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) is csak egy semmitmondó közleményt adott ki, amelyben ráadásul azt írták, hogy a tó vízszintje &#8222;körülbelül&#8221; négy centimétert emelkedett, ám ennek a hivatalos adatok között nyoma sincs.
Úgy tűnik, egyedül a civilek, akik ezekben a nehéz napokban, hetekben  is a vízen vannak, hogy végezzék a kármentesítést: kiszedik a döglött  halakat és az egyéb hulladékokat, amelyek az alacsony vízállás miatt váltak láthatóvá.
&#8222;A mai esténket ismét a Velencei-tóban és partján töltöttük, csak nem  úgy, ahogy megszokott ilyenkor a nyári estéken. Több napja a hatalmas  mértékű, második halpusztulás mellet a madarak is nagyobb mennyiségben  elkezdtek dögleni&#8221; &#8211; írja Homoródi Szabolcs, az egyik önkéntes közösségi  oldalán.&#160;
A kis csapat melles csizmában egy kifejezetten a madarak által  kedvelt partrészt látogatott meg vasárnap, ahonnan a 10-20 darab dög  mellől 2 darab még élő, beteg sirályt is befogtak. &#8222;Mindketten sajnos a  botulizmus tüneteit mutatták, melynek a jellegzetessége, hogy az állat  szárnya lóg, fejüket nehezen vagy egyáltalában nem tudják tartani,  mozgásuk lelassul vagy teljesen megszűnik, miközben hasmenésben  szenvednek&#8221; &#8211; állapította meg a szomorú tényt Homoródi Szabolcs. 

A botulizmus valószínűségét a Dunaharaszti Tollas Barát Civil  szervezet által működtetett állatkórházban is megerősítettek, amikor egy  mentett kacsát adták át nekik.&#160;
&#8222;Leírhatnám a szokásos köröket, hogy mi a büdös francnak kell  történnie ahhoz, hogy ismét ne csak a civilek szedjék naponta a több  tonna dögöt, keressék a megmenthető madarakat, valakik találjanak  választ a tóban zajló folyamatokra, de teljesen felesleges. Az állami  szervek szerint ez így van rendben. Vagy ha netán lenne olyan, aki  tudja, hogy ez így nem lesz jó, annak szólnak&#8221; &#8211; adott hangot  véleményének Szabolcs, aki igazán a szívén viseli a Velencei-tó sorsát,  júniusban a Pecaverzum helyszínen készített videójában is látható.&#160;
A madarakat mentő civilek hangsúlyozzák, ha valaki fentebb leírt  tüneteket produkáló madarat talál a Velencei-tóban, ne hagyja magára,  mert úgy biztosan elpusztul. &#8222;Mivel meglehetősen legyengültek, ezért nem  túlságosan fognak küzdeni az érintés ellen, nyilván körültekintően, de  viszonylag egyszerűen befoghatóak. Ezután egy egyszerű papírdobozban  elszállíthatóak vagy a közeli, Sukorói Vadmadárkórházba vagy  Dunaharasztiba, a Tollas Barát Madárkorházba ahogy mi is tettük. Elég  jók a túlélési esélyeik, ha kezelést kapnak&#8221; &#8211; hangzottak a tanácsok a  madármentéssel kapcsolatban.&#160; 
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Véget ért a nagy verseny: meglett a 2022-es év madara]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1492351</link><pubDate>2021-08-15 12:10:12</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Az Év madara 2022 &#8211; Sokszínű természet szavazást 41 százalékkal a zöld  küllő nyerte, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)  a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozza közelebb  kicsit az érdeklődőkhöz.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által elindított  2022-es Év madara szavazás jelmondata a Sokszínű természet volt. A  versenyben a kékbegyre, a zöld küllőre és a vörös gémre lehetett  szavazni. A megmérettetésről az Agrárszektor is tudósított.
Az összesen leadott 11123 szavazat 23%-át és a harmadik helyet a vörös  gém szerezte meg, a kékbegy 32%-kal ezüstérmes lett, a dobogó legfelső  fokára pedig a zöld küllő állhatott fel, amely a szavazatok 41%-át kapta  &#8211; írta meg az MME.

A zöld küllő (Picus viridis) gyakori harkályfélénk.  Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri  erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Fő táplálékát a hangyák  jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat, illetve azok  lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is.  Állandó madár, de télen kóborolhat. Odúban költ, amit maga készít és  akár több évig is használ. Hazai fészkelőállománya 15-17 ezer párra  tehető (2014-2018), és növekedést mutat. Bár természetvédelmi státuszát  tekintve a zöld küllő nem fenyegetett faj, Magyarországon védettnek  számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Az MME megköszönte, hogy ennyien vettek részt a szavazásban. A 2022 év madara program részletei januárban várhatóak.



]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megzavarodtak az Afrikába tartó gólyák, tucatjával hullanak el a görögországi erdőtüzek miatt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1491835</link><pubDate>2021-08-10 17:02:35</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A görögországi erdőtüzek megzavarták az Afrikába tartó gólyákat, amelyek  egy része eltévedt, megsérült vagy elpusztult - közölte egy helyi  vadvédelmi szervezet.
A gólyák minden évben átszelik az Attika régiót, hogy az Athéntól  nagyjából 70 kilométerre délkeletre lévő Szunion-foknál várják be a  kedvező szeleket, amelyek segítenek nekik átkelni a Földközi-tengeren,  hogy Afrikában tölthessék a telet.

- Sajnálatos módon épp az erdőtüzekkor haladtak át a területen &#8211; mondta Maria Ganoti, az ANIMA nevű vadvédelmi  egyesület elnöke. A szervezet sérült vadállatok ápolásával és  rehabilitációjával foglalkozik athéni elsősegélyközpontjában.
A szakember szerint az elmúlt napokban olyan helyeken bukkantak  gólyákra, ahol korábban sosem, például a főváros északi részén lévő  lakóövezetek épületein.
Az ismeretlen városi területekre tévedt madarak egy része megzavarodott  és sokuk elpusztult, miután elektromos vezetéknek és villanyoszlopoknak  ütközött.
- Először van dolgunk ilyen nagy számú elpusztult gólyával Athénban - mondta Ganoti, hozzátéve, hogy a helyiek a pázsitjukról szedik össze az elhullott madarakat.
Az ANIMA központjában sok gólyát ápolnak. Amint ezek a madarak  megerősödnek, visszaengedik őket a vadonba. A gólyák ugyanakkor csak egy  kis hányadát teszik ki az erdőtüzeket megsínylő vad- és háziállatoknak.
- Az itt lévő állatok egy része el fog pusztulni. Ha például a teknősök  egy csomó füstöt belélegeznek és megégnek belülről, akkor nem lesznek  képesek enni és meghalnak, és ez ellen semmit sem tehetünk - jegyezte meg a szakember.
Görögországban 56 ezer hektárnyi terület égett le az elmúlt tíz napban  az európai erdőtűzinformációs-rendszer (EFFIS) adatai szerint. 2008 és  2020 között minden évnek ugyanebben a szakában átlagosan 1700 hektárnyi  növényzet pusztult el tűzben.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zsebben hordja a fiókáit a titokzatos madár]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1491086</link><pubDate>2021-07-18 09:22:28</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[Kikelés után addig maradnak ott a csibék, amíg meg nem tanulnak úszni.
A madárvilágban számos stratégia ismert a fiókák védelmére, de csak egy faj hordja a zsebében úszni nem tudó fiait.

Az apró, titokzatos törpebúvárcsibe a madarak körében teljesen  egyedülálló módon óvja a fiókákat. A hímek ugyanis figyelemre méltó  anatómiai tulajdonsággal rendelkeznek: a szárnyaik alatt ,,zsebek&#8221;, azaz  bőrredők vannak, amikben a csibék a kikelésüktől kezdve addig maradnak,  amíg nem tudnak maguk úszni.
A búvárcsibefélék családjába tartozó trópusi és szubtrópusi  Amerikában élő madár csendes édesvízi patakokban úszik és merül. Part  menti sűrű bokrok és vízinövények lakója.
Testhossza mindössze 31 centiméter, testtömege 130 gramm. Az apró  termetű madár vízi rovarokkal és vízinövények magvaival táplálkozik,  melyek után a víz alá is lebukik. Hangja hasonlít a távolból hallatszó  kiskutya ugatásához.

Tojásokat a nedvesebb évszakban raknak, közvetlenül a víz fölé  épített fészkükbe. A költésben mindkét madár részt vesz, a tojó a  nappali órák nagy részében és az éjszaka folyamán a fészken ül, míg a  hím a nap középső részében óvja a tojásokat.
A fiókák kikelése után a hím a szárnyai alá veszi őket. Úszik &#8211; és  repül, ha kell &#8211; a fiókákkal a zsebében, amíg saját maguk úszni nem  tudnak. Ezt követően a csibék egy ideig még apjukat és talán  édesanyjukat követik, gyakran a hátukon lovagolva. Nem ismert, hogy a  tojók kikelés után mennyire vesznek részt a fiatalok gondozásában.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Azt kérik a szakértők, ne etessük a vízimadarakat]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34050514&amp;postid=1490783</link><pubDate>2021-07-09 19:40:28</pubDate><author><![CDATA[Fawkes]]></author><description><![CDATA[A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul  találnak maguknak táplálékot &#8211; írja a Magyar Madártani és  Természetvédelmi Egyesületre (MME) hivatkozva az MTI. Etetésük ráadásul  tömegesen sodorja veszélybe, illetve betegíti meg az állatokat, ami  ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi  szervezetek.
Az  MME arra kérte a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és  nyaralókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

Az állatok életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a  klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az  énekesmadarakéval szemben nem hasznos, ehelyett megbetegíti az  állatokat, szennyezi a környezetet, és rontja a víz minőségét. Ezeken  túl a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli  túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, később ezek a madarak  fagynak jégbe.
Az MME kiemelte azt is, hogy a feleslegesen kiszórt táplálék vonzza a  patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát  jelent a fővárosban.
A nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, így az emberek a sok  szegénynek és éhesnek tűnő, valójában elkényelmesedett vagy már beteg,  röpképtelen madarat látva tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a  madarak száma a vonulásukat az etetőhelyeknél megszakító példányokkal  együtt folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát,  aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa  közelében évről évre több madár költhet, így nőhet a nyári kéregetők  száma.

Ha érdekel a téma részletesebben, olvasd el az MME.hu részlet gazdag leírását a témában ide kattintva. A plakát letölthető itt.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item></channel></rss>
