2016.08.29. 10:53, Fawkes
Egy kanadai kísérletben sikerrel húzták fel a zsinegre kötött táplálékot a barbadosi madarak, de ettől még nem szárnyaltak a többi intelligenciateszten.
Sajnos egyik madárnak sincs még magyar neve, ezért a hír kicsit szárazan hangzik: a Loxigilla barbadensis és a Quiscalus lugubris is megmutatta, hogy fel tudja ismerni, mire jó a kötél.

Loxigilla barbadensis
A kanadai McGill Egyetem kutatásáról a phys.org számolt be (http://phys.org/news/2016-08-barbados-bird-species-club-string-pullers.html).
Ebből kiderül, hogy a tudósok először végeztél el ezt a kísérletet vadon élő madarakkal, a korábbi próbákon mindig fogságban tartott állatokkal tettek próbát.
A munkát vezető Jean-Nicolas Audet és kollégáit a kétféle barbadosi madár befogott példányait egy kalitkába tették, ahol egy rúdra kötött tasakban élelmet helyeztek el, ami mélyen belógott egy csőbe.

A madarak így nem fértek hozzá, csak ha a zsineg segítségével felhúzták a csőből az elemózsiát.
A 31 Quiscalus lugubris közül kettő volt képes erre a mutatványra, a nálunk is ismert süvöltők rokona, a Loxigilla barbadensis 42 példánya között viszont 18 is akadt, ami rájött a csízióra.
A képek tanúsága szerint a madár a rúdon állva lehajolt, majd a csőrével felhúzott egy adag kötelet, ezután rálépett, hogy vissza ne csússzon és így húzta tovább, míg fel nem ért a kosárka.

Quiscalus lugubris
Voltak olyan madarak, amik a megismételt kísérletben jobban boldogultak, a kutatók szerint ezek próba-szerencse alapon jutottak el a megoldáshoz.
A zsineghúzó madarakkal hat további kognitív tesztet is elvégeztek, de nem találtak összefüggést az elért eredmények között.
Jean-Nicolas Audet kiemelte: mivel vadon élő madarakkal dolgoztak, ezért nem lehet kizárni, hogy némelyikük már került hasonló helyzetbe a természetben, ahol elsajátíthatta a kötélhúzás tudományát.