Az előző évekkel ellentétben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén egy olyan fajt választott az év madarának, mely nem veszélyeztetett, állománya nem csökken. Mindezt azzal a szándékkal tette, hogy e pozitív példa kapcsán igazolja, mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyek rombolása, a fajok eltűnése ellen.

A széncinegék megmaradásának, állománynagyságuk megőrzésében rendkívül nagy szerepe volt és van a lakosságnak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető – nemcsak a kertvárosi és agrárterületeken, de a lakótelepeken is hozzájárul ahhoz, hogy a széncinegék “nyitnikék” tavaszhívogató hangját ma is hallhatjuk.
Ennek az énekes madárnak a sikere legyen példa arra, hogy mindannyian tehetünk valamit környezetünk védelméért, és így van esély megőrizni, megvédeni azt, amit a természettől kaptunk. Különösen télen szorulnak a cinegék az ember segítségére, hisz “nincsen cipőcskéje máig se szegénynek” – amint ezt óvodás korunkban Móra Ferenctől megtudtuk

Neithammer Zoltán egy természetkedvelő informatikus, aki évek óta nyomon követi és fotózza a kertjébe látogató madarak életét. Télen etetésükről gondoskodik, az év többi részében pedig ezek a madarak - hálából - megeszik a kártevő rovarokat a környéken. Cinegékről készült fotóiból mutatunk be néhányat.