2011.08.20. 09:03, Fawkes
Sziasztok, újra itt vagyok... hosszú volt ez az öt nap és fárasztó is, de a lényeg, hogy most megint a legfrissebb hírekkel állhatok elő nektek... de mielőtt ezt megtenném, azért röviden beszámolnék a táborról:

Ugyebár előző bejegyzésemben megírtam, hogy egy madaras táborról lesz szó - sosem voltam még ilyen helyen, teljesen új volt a számomra, de nagyon vonzott a dolog, mert imádom a madarakat, legyen bármilyen szárnyas-tollas élőlényről szó. Öcsémmel és barátnőmmel keltünk útra, s Naszályon, a 13 Ferencmajori halastavaknál kötöttünk ki.
Gyönyörű hely, aki szereti a természetet az biztosan elájul tőle. A madarakról nem is beszélve, annyiféle volt, hogy összeszámolni is nehéz lenne. Az élet persze nem volt fenékig tejfel, mert aki látni akart valamit, annak bizony korán kellett kelnie. A madarak ugyanis reggel a legaktívabbak. A munka része is ránk várt, ugyanis az egész tábor legfontosabb feladata a madárgyűrűzés volt. Négy nagyobb háló volt kirakva a bokrok vagy épp a nádas közé, melyek a madarak, de még az ember számára is alig láthatók. Ezekbe repültek bele "áldozataink", melyeket nekünk kellett kiszabadítani - általában ez könnyű munka volt, mert épphogy csak beleakadnak, de ritkán azért előfordult, hogy igencsak meg kellett szenvedni velük. A kiszabadított példányokat kis zsákszerű "szütyőkbe" raktuk, melyben összetörni már nem tudták magukat. A madarakkal kellett mindig visszatérnünk a gyűrűző sátorhoz, ahol mindegyikük megkapta a maga kis fémjelzését. Ezek persze fontos adatok, így nem csoda, hogy több füzetben is vezetni kellett az adatokat - befogás ideje, madárfaj, gyűrűszám, kor és nem. Erről a folyamatról persze majd bővebben is fogok írni egy modulban.
Mint mondtam, rengetegféle madarat láttunk, amit nagyjából most fel is sorolnék:
vörösbegy, kékbegy, fülemüle, énekes rigó, nádi tücsökmadár, nádirigó, énekes nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta, sisegő füzike, barátposzáta, karvalyposzáta, kis poszáta, kerti poszáta, kormos légykapó, barkóscinege, széncinege, kékcinege, függőcinege, tövisszúró gébics, szürke légykapó, gyurgyalag, nyárilúd, bütykös hattyú, halászsas, dankasirály, törpegém, jégmadár, fehér gólya, egerészölyv, szárcsa, csörgő réce
Természetesen ez csak töredéke annak, amit láthattunk volna még, ha tovább maradunk, de így is nagy élmény volt. Poszátákból például annyit láttunk, hogy már messziről megmondjuk, hogy a "barna kalapos" barátposzáta a nőstény, a "fekete" a hím, vagy felismerjük a cserregő nádiposzáta jellegzetes hangját. Szép is lett volna, ha csíkosfejű nádiposzátát is látunk, de ha egyszer végig olvastátok a bal sávban látható védett fajok listáját, tudjátok, hogy az igen ritka madár - a kistestűek listáján a 2. helyet foglalja, értéke eléri a fél milliót!
Ami viszont nagy élmény volt, az például, hogy többször is láttunk jégmadarat és gyurgyalagot - minkettő gyönyörűszép színes madár -, sőt tegnap még egy hattyú gyűrűzést is láthattunk (elég vicces volt, ahogy két ember rohant a totyogó hattyú után, majd bevetették magukat a nádasba, hogy elkapják azt... természetesen semmi baja nem lett a nagy madárnak, legfeljebb egy kicsit sokkot kapott, főleg a csoportnyi ovodás láttán). Ragadozómadarakat meg persze csak a távolból láttunk, bár egyszer volt egy igen közeli élményünk is.
Körülbelül ennyi lenne az én kis élménybeszámolóm, igazán megtisztelő volna, ha lenne akár egy ember is, aki végig olvassa a rizsálásomat :D A fentebb említett madarakról fogok az elkövetkező napokban leírásokat hozni, illetve majd sajátkészítésű képeket is láthattok, amint megkapom őket (barátnőm gépét használtuk, bár hozzáteszem, túl sok kép nem készülhetett, mert az elemekkel eléggé megkínlódtunk...)
Még lehet, hogy jövök ma, de nem ígérek semmit. További kellemes augusztus 20-i államalapítás ünnepét!