|
Kékcsőrű réce
Oxyura leucocephala
(más néven: fehérfejű réce)
43-48 cm. A tojó kicsit kisebb mint a hím. Világoskék megvastagodott csőre van. Nász idején a hím csőre égszínkék, szemei sárgák. A fej oldalt nagyrészt fehér, kivéve egy csíkot a feje tetején. Oldala, tarkója, nyakörve, farka, háta rozsdavörös alapon finom, feketésbarna hullámos mintájú. A tojó csőre feketéskék, fejtetője feketés, szemei alatt fehér csík húzódik. Álla és torka fehér. Hátának rajzolata homályosabb és elmosódottabb, mint a gácséré. Úszás közben a kékcsőrű réce testének elülső része merül legmélyebben a vízbe, míg farka majdnem merőlegesen emelkedik a levegőbe. Veszély esetén elnehezül és nyakig a vízbe merül.
Túlnyomórészt vegetáriánus, főleg vízinövények hajtásait és magvait eszi. Majdnem egész nap táplálék után kutat, míg a többi récefaj egyedei napközben pihennek.
Nász idején a hímek a felemelt faroktollaikkal udvarolnak. A sztyeppe olyan, többnyire sós tavain költ, ahol még megél a nádas és a víz alatti növényzet. Fészkét korhadt fák üregébe vagy a földre rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 3-8 tojásból áll, melyen 23-25 napig kotlik. Fészkelőhelye olyan közel van a vízhez, hogy a madár a fészekből rögtön a víz alá merülhet, és ezt meg is teszi a legkisebb zavar esetén is. Tojásai sokkal durvább héjúak, mint más récék tojásai. Már a fiókák is merőlegesen tartják farkukat. Ők a nádasban rejtőznek.
Magyarországon ritka alkalmi vendég. Egészen a '60-as évekig szórványosan költött szikes tavaink mentén, de aztán kipusztult.
Visszatelepítésével megpróbálkoztak a '80-as években, de a programot félbe kellett hagyni, mivel nem akadt több visszatelepíthető madár. A kevés szabadon engedett madár eltűnt vagy elvonult az országból. Így mára a fajt igen ritkán lehet a Kárpát-medencében megfigyelni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
