|
Sárgamellű nádipinty
Lonchura flavoprymna vagy Munia flaviprymna
(Származási hely: Ausztrália)
Ausztrália északi és észak-nyugati területeinek lakója. Nedves, mocsaras rétek, rizsföldek, cukornádültetvények közelében él, gyakran csapatokat alkotva barnamellű nádipintyekkel.
1904-ben érkezett Európába, majd ezután rövidesen tenyészteni is sikerült. Alfajai nincsenek.
A nemeket csak a hímek éneke alapján különböztetjük meg. Egyes vélemények szerint a tojóknak néha sötétebb fejtollazatuk van, ám ez nem mérvadó.
A fejtető, tarkó és a hátulsó nyakrész szürkésfehér. A hát és a szárny gesztenyebarna. A fejoldalak szürkésfehérek, sárgás tónussal. A mell és a has sárgás színű. A csőr kékesszürke.
Akárcsak a barnamellű nádipintyek, békés természetű madarak, melyek más fajokkal is együtt tarthatók, akár költési időben is.
Táplálása megegyezik a barnamellű nádipintynél leartakkal.
Tenyésztése nem egyszerű feladat. Fészkét leginkább szabadon építi, ám elfogad félig nyitott odút és fészekkosarat is. Fészeképítéshez kókuszrostot, fűszálakat használ, melyet kevés tollal vagy állati szőrrel bélel.
A fészek elkészülte után a tojó lerakja 4-5 tojását, melyen a szülők felváltva kotlanak. A költési idő 13 nap, a fiókák kb. 22 naposan hagyják el a fészket. A szülők ezután még legalább 4 hétig etetik őket (dajkamadárnak használt sirálykák ezt nem teszik ilyen hosszan!).
A legkritikusabb időszak a fiatal madarak életében a vedlés időszaka, különösen három hónapos korukban szükségeltetik fokozott figyelem. Ez időszakban mindre érzékenyen reagálnak a fiatalok, és sajnos jelentős veszteségekkel is számolnunk kell ekkor.
Színváltozatairól nincs tudomásunk. Keresztezték már japáni sirálykapinttyel és barnamellű nádipinttyel is.
/Varga Sándor - Díszmadarak - 161. oldal/
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
