Ha nem történik drasztikus változás, akkor 2020-ra eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Erről szóló cikkünk még 2015-ben jelent meg, amiben bemutattuk, hogyan csökkent az elmúlt években a klmíváltozás és az emberi tevékenység hatásai miatt ezeknek a madaraknak a száma.

Most a Sokszínű Vidéknek nyilatkozott Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvívője, aki jó és rossz hírekkel szolgált. Azt mondta, hogy tavaly nem csökkent tovább a fecskék száma, de a korábbi évtizedekhez képest így is körülbelül 1 millió egyed hiányzik Magyarországról.

A fecskék elsősorban szúnyogot, legyet fogyasztanak, vagyis ők jelentenek biológiai védelmet az ezen rovarok által terjesztett betegségekkel szemben. Az Egyesületnek ezért továbbra is az a kérése, hogy aki teheti, az ne riassza el a madarakat, és ne szereljen fel nejlonszatyor-riasztót , amik különösen károsak.

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza.

Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba.

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis)

Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak.

Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. "Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat" - mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.

A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is.

Provencher kiemelte: további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen károkat okozhatnak az adalékanyagok.

További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, melyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására.

Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez - emelte ki a kutató.

A Honolulu Star-Advertiser című lap beszámolója szerint a fióka február elején bújt ki a tojásból az északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollon.

Wisdomot 1956-ban gyűrűzték meg, első költése alkalmával. A madárnak legalább 31 fiókája volt már. Az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat szerint az albatrosz több mint hat évtizede tér vissza rendszeresen a Midway-atollra, és minden évben ugyanazt a fészket használja párjával, Akeakamaival.

Wisdom az új fiókájával

Az albatroszok nem minden évben raknak tojást, és ha megteszik, akkor is csak egy csibét nevelnek fel, így minden egyes példány nagy jelentőségű az egész kolónia számára. Az albatroszfiókák rendszerint február elején kelnek ki, és júliusra válnak röpképessé. Az év legnagyobb részében egyedül vannak úton, siklórepülésben hatalmas távolságokat tesznek meg a Csendes-óceán északi része fölött.

A ragadozómentes Midway-atollon 30 madárfaj hárommillió egyede él, költ vagy telel át, köztük egymillió albatrosz, a világ legnagyobb albatroszkolóniája. A kis sziget a Laysan-albatroszok csaknem 70 százalékának biztosít élőhelyet.

Ha a férfiak úgy udvarolnának mint a madarak:
- Ezt a gyönyörű házat neked építettem.
- Bemutatok egy érzéki táncot amit egy egész éven át gyakoroltam, hogy lenyűgözhesselek vele téged.
- Gyűjtöttem pár csinos követ és egyéb dolgot amiről úgy tudom hogy szeretsz.

Ha a madarak úgy udvarolnának mint a férfiak:
- Megmutattam a dákómat, kérlek reagálj rá.

Idomított varjak segítségével szedik össze a szétdobált és súlyosan környezetszennyező cigicsikkeket Hollandiában, ahol évente 6 milliárd csikket dobnak el.

A csikkeket az összes parkban és árokban megtalálhatjuk, sokszor pedig a cipőnk talpán találkozunk velük. Egy holland cég azonban rájött hogyan lehetne összegyűjteni a városok minden pontjáról a cigaretták eldobált végeit. A megoldás pedig nem más, mint a varjak idomítása a feladatra. Ezek a madarak ideális segítők, hiszen rendkívül jól alkalmazkodtak a városi élethez, ráadásul meglepően intelligensek is.

A Crowded Cities nevű (az elnevezés szójáték, a „crow” szó varjút jelent, míg a „crowded” zsúfoltat) cég nem akarja befogni a madarakat, hogy trükkökre tanítsa őket, hanem olyan kis helyeket – Crowbarokat – akar létrehozni, ahol a varjak saját magukat képezhetik.

A vállalat indulásakor a holland városokat vette célba. Az országban ugyanis minden évben 6 milliárd cigarettacsikket dobálnak el az emberek az utcán, ezt pedig nem kis feladat összegyűjteni. A szűrők ráadásul legalább 10 évig nem kezdenek el lebomlani. A Crowded Cities a megoldás keresése közben figyelt fel a varjak intelligenciájára, illetve arra, hogy ezek a madarak szó szerint a városok összes pontjára el tudna jutni. Az ötlet pedig nem más, mint az, hogy a varjak felszedik a csikket, elviszik egy „Crowbarba”, ahol ételre tudják cserélni a hulladékot. A madarak ezt a feladatot igen könnyen meg tudnák tanulni.

A Crowbar tölcsérébe kell dobniuk a csikket, amelyet egy kamera ellenőriz, hogy valóban cigarettacsikk-e. Ha annak azonosítja, a varjú egy kis darab ételt kap cserébe. A madár, aki így tett szert élelemre, a többi varjút is odavonzhatja.

Az ötlet azután született meg, hogy a cég dolgozói hallottak egy amerikai férfiról, Joshua Kleinről. Klein ugyanis pénzérmék gyűjtésére tanította a varjakat.

Az idomított varjak jók vagy mégsem?

A Crowdied Cities egy évig kísérletezett. Egyeztetett szakértőkkel, cégekkel és közintézményekkel, de arra jutottak, hogy túl keveset tudnak arról, hogy milyen hatásai lennének a projektnek a varjakra és a környezetre és ezért végül felfüggesztették a munkát. Azt azonban remélik, hogy próbálkozásaik felhívják a figyelmet a probléma sürgető mivoltára.

A cigaretta filterek 98 százaléka ugyanis műanyag rostokból (cellulóz acetátból készül). Sőt, a világon az egyik leggyakrabban eldobott hulladékáról van szó, évente 4,5 trillió csikket dobnak el a Föld lakói.

Az idomított varjak felhasználása a cigicsikkek felszámolására egy remek ötlet lehet, ha idővel tényleg beválik, de addig csak azt tudjuk javasolni a dohányosoknak, hogy ne dobják el a cigicsikkeket.

A JÖN Alapítvány Cigicsikkmentes február kihívásában bemutatja a lakosságnak a cigicsikkekben rejlő veszélyeket és környezeti szennyezőt. A cigicsikk eldobáló lakosságnak azt, hogyan ne dobják el a cigicsikket, alternatívákkal, tényfeltáró cikkekkel.

Forrás: Crowdied Cities

Az Európai Unióban 1980 és 2016 között a szántóföldi madárfajok – mint például például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély – állományának mintegy 56 százaléka eltűnt – derült ki a nijmegeni székhelyű Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) adataiból. A szervezet megfigyelései egyeznek a német szövetségi környezetvédelmi hivataláéval, amely szintén a vidéki területeken jellegzetes madárfajok egyedszámának csökkenéséről számolt be.

A Német Természetvédelmi Szövetség (Nabu) szerint Németországban 1980 óta a szántóföldi madárfajok egyedszáma több mint 40 százalékkal esett vissza. Ausztriában a BirdLife madárvédelmi csoport szintén mintegy 40 százalékos csökkenésről számolt be.

A német környezetvédelmi hivatal szerint a madárállományok csökkenésének fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása.

Az EU-hoz később csatlakozott tagállamoknál a Természetvédelmi Szövetség szerint még rosszabb a helyzet, mint nyugat-európában.

A mezei pacsirta száma is megfogyatkozott

A Nabu vezetője kiemelte, hogy ezek a számok azért is riasztóak, mert a madarak jelenléte megmutatja, mennyire egészséges egy-egy terület. Az állomány nagyságának visszaesése pedig azt jelzi, hogy sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot. A Nabu ezért egyrészt az Európai Unió támogatáspolitikáját okolja, ami szerintük még inkább elősegíti az intenzív, környezetet szennyező mezőgazdasági termelést.

Az EU agrárminiszterei január végén Brüsszelben tárgyalásokat fognak folytatni a 2021-2028 közötti közös agrárpolitika környezetvédelmi intézkedéseiről.

"Tavaly december 18-án jött a „ritka madárfajt láttam” forródróton a hír, hogy társszervezetünk elnöke, Pénzes Laci, Komárom melletti Herkály-pusztán egy rövidcsőrű ludat (Anser brachyrhynchus) talált. Ez a faj ritka kóborló Magyarországon. Jobb esetben is csak néhány évenként van 1 adata. Megyénkben utoljára szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt került elő egyetlen egy alkalommal a Ferencmajori-halastavaknál. Mivel országosan is ritka fajról volt szó, így nemcsak a megyei madarászokat mozgatta meg a hír, ezért érkeztek többen is megnézni a fajt Budapestről és Pécs környékéről.

A találás utáni másfél hétben többször láttuk, majd legutoljára december 28-án került elő Mocsa mellett. Ez után már azt hittük, hogy elment más vadlúd gyülekező helyre. Azonban január 20-án a tatai Öreg-tavon a reggeli kihúzáson sikerült újra megtalálnunk! Duplán örömhír volt. Egyrészről, hogy még mindig itt van ez a ritka faj, más résztől pedig az Öreg-tavon majdnem 10 éve nem láttuk a fajt.

A rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) mellett látható még kis lilik, vörösnyakú lúd és apácalúd is Tata térségében. Utóbb fajnak az idei szezon első észlelése is a múlt hétvégén volt.

Még a ludas szezonból kicsit több mint egy hónap van hátra, reméljük, hogy további izgalmakat tartogat."

Ezen a linken a rövidcsőrű lúdról (Anser brachyrhynchus) lehet megtekinteni egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=DyAMVGBc2no&t=1s