A színpompás paradicsommadár tollazatán látható az állatvilág legmélyebb fekete színe – állapították meg amerikai kutatók.

A szakértők szerint evolúciós előnyökkel bír, hogy a mélyfekete szín mellett a tollazat színpompás részei még élénkebben tűnnek ki. A ragyogó színek felkeltik a nőstények figyelmét és növelik a párzás valószínűségét. A kutatók eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be.

Sok madárnak van fekete tolla, melyet általában a melaninhoz hasonló színpigment fest meg. A paradicsommadarak (Parotia wahnesi) tollruhájának feketéjét azonban nagyon finom szerkezet alkotja. Dakota McCoy, az amerikai Cambridge-ben lévő Harvard Egyetem kutatója vezette munkacsoport speciális mikroszkópokkal vizsgálta ezeket a finom szerkezeteket. Az elemzés szerint a paradicsommadár mélyfekete tollainak elágazódásai nem rúdszerűek, mint az egyszerű fekete tollaké, hanem úgy néznek ki, mint hosszúkás tölgyfalevelek, melyeknek kitüremkedésein még hosszabb nyúlványok vannak.

A paradicsommadár-félék hat faja

Az ilyen tollak csaknem százszor kevesebb fényt vernek vissza, mint a pigmentált tollak. Számítógépes szimulációkból kiderült, hogy a fénysugarak ezekben a mélyfekete tollakban többszörösen szétszóródnak. Minden szétszóródással elnyelődik a fénysugár egy része, így végül csak nagyon apró része hagyja el a tollakat. A toll egészen konkrétan 99,95 százalékát nyeli el a fénynek. Így már majdnem olyan fekete, mint az a tudósok által megalkotott szuperanyag, amely a fény 99,965 százalékát nyeli el. (Itt nézheti meg.)

Látványosan demonstrálták ezt a jelenséget a kutatók: arany színnel szórták meg a fekete és a mélyfekete tollakat. Míg a fekete tollak aranynak tűntek, a mélyfeketék ugyanúgy feketék maradtak.

Fekete és mélyfekete tollak mikroszerkezeti különbségei

A szakértők szerint az új ismeretek használhatóak lesznek mélyfekete anyagok előállításához. Szerkezetileg fényelnyelő, mélyfekete anyagokra széles körben lehet igény, optikai, termikus, mechanikus és szoláris technológiák területén, például vékony szolárcellák vagy űrteleszkópok burkolatának elkészítésénél.

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyének most induló országos felmérése kapcsán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön, a városban.

Túlzás nélkül nevezhetjük Túrkevét Magyarország bagolyfővárosának, hiszen jelenleg közel ezer madár telel a település belterületén és a szomszédos Kisújszálláson.

Amint Orbán Zoltán, a MME szóvivője arra felhívta a figyelmet, mindenképpen pozitív, ha a baglyok megjelennek valahol, hiszen rendkívül hatékony „rágcsálóirtónak” számítanak.

Bagolyszámlálási akciót indított a Magyar Madártani Egyesület, hogy a lakosok bevonásával megtudják, hány erdei fülesbagoly telel hazánkban. Ezeknek a madaraknak a jó része, télire a városokba húzódik és gyakran szemelnek ki maguknak egy-egy fát, amin aztán akár százával ücsörögnek jobb időre várva. Megkérdeztük Orbán Zoltán a Magyar Madártani egyesülettől, hogy hogyan sikerült az akció.

Nem mindennapi barátságot mutatnak be az alábbi képek, melyen Ingo, a németjuhász kutya és kis barátja, egy kis bagoly láthatóak. A képeket Tanja Brandt készítette.

Gólya rekorder - 2012-ben fiókaként került gyűrű arra a gólyára, amelyet január 4-én láttak Great Kei (Fort Warden Farm) közelében. Napra pontosan 5 évvel a gyűrűzést követően fészkelőként azonosították Hegyétén (Kutniky, Szlovákia). 9003 megtett kilométerrel ez a gólya tartja a távolsági rekordot.

Újra költ a világ legidősebb tengeri madarának tartott (idén legalább 67 éves) Laysan-albatrosz, Wisdom – írta az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) közleménye alapján az MTI. Az északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollon élő Wisdomot (Bölcsesség) 1956-ban, az első költésekor gyűrűzték meg.

E madárfaj legkorábban ötévesen rak tojást, így Wisdom idén legalább 67 éves. Ezzel nemcsak a világ legöregebb tengeri madara, hanem a világ legidősebb, ma is költő vadon élő madara egyben.

A Hal- és Vadvédelmi Szolgálat szerint az albatrosz immár több mint hat évtizede tér vissza rendszeresen a Midway-szigetekre. A madár egyetlen tojását ugyanabban a fészekben melengeti, amelyet minden évben használ a párjával, Akeakamaival. Eddig legalább harminc fiókája volt már.  

Az albatroszok nem minden évben raknak tojást (bár Wisdom pont tavaly is rakott), és ha megteszik, akkor is csak egy csibét nevelnek fel, így minden egyes példány nagy jelentőségű az egész kolóniának – idézi az USFWS közleménye Bob Peyton projektfelelőst.

A ragadozómentes Midway-atollon 30 madárfaj hárommillió példánya él, költ vagy telel át, köztük egymillió albatrosz, a világ legnagyobb albatroszkolóniája. A kis sziget a Laysan-albatroszok közel 70 százalékának biztosít élőhelyet. Az albatroszcsibék rendszerint február elején kelnek ki, és júliusra válnak röpképessé. Az év legnagyobb részében egyedül vannak úton, és siklórepülésben hatalmas távolságokat tesznek meg a Csendes-óceán északi része fölött.

Hortobágy – A téli, hidegebb hónapokban sem áll meg az élet a hortobágyi Madárkórházban.

A szilveszteri petárdázás, a tűzijáték nemcsak házi kedvenceinket, hanem a vadon élő madarakat is megzavarja. Ha sötétedés után – amikor már elrejtőztek a nappal aktív madarak – riasztják fel őket, menekülés közben könnyen megsérülhetnek. Debrecenből így került be újév napján a Hortobágyi Madárkórházba az a fiatal karvaly is, aminek az egyik szárnyán a felkarcsontja eltört.

Éjszaka, vélhetően a szilveszteri hangzavar miatt próbált elmenekülni az egyébként nagyon jól repülő ragadozó, és üvegfalnak csapódott. A törését a kórházban dr. Déri János állatorvos ellátta, az intézmény dolgozói pedig ellenőrzik, utókezelik a többi „pácienssel” együtt.

Bajba kerülhetnek

Télen a természet is visszahúzódik egy kicsit, de nem áll meg teljesen az élet. A növények nyugalomban vannak, a nálunk költő madarak nagy része elvonul telelőhelyére, de azért akad bőven a hideg időben is madár, ami bajba kerülhet – tudtuk meg a madárkórházban jártunkkor.

– A hűvös időben mindig akad legyengült madár, de gyakoriak a közúti balesetben elütöttek is. Gépkocsival leginkább fiatal szárnyasok ütköznek, mert ők még nem ismerik fel a gyorsan mozgó jármű veszélyességét. Gyakran előfordul az is, hogy a menedékül szolgáló facsoport vagy bokor épp az út túloldalán van, s oda tartva pont a jármű elé repül a madár – tájékoztatott dr. Déri János.

Bár a vadon élő állatok egy idő után megszokják a gépjárműforgalmat, csak akkor, ha az kiszámítható, ezért is fontos, hogy tartsuk be a megengedett legnagyobb sebességet vezetés közben! – tanácsolják. Ha így teszünk, kivételes esetben kerül bajba közúton idősebb madár, egyéb állat – tette hozzá Konyhás István igazgatóhelyettes.

Az éj a mumus

Éjszaka még nagyobb a veszély az utakon, főleg a baglyok kerülnek bajba, de szerencsére ők a kis tömegük miatt általában kisebb sérüléseket szenvednek. A kórházban lévő erdei fülesbagoly az agyrázkódáson kívül „csupán” a lábán sérült meg, így pár nap múlva szabadon engedhető – számoltak be róla a kórház dolgozói. A városban más veszélyforrások is leselkednek a madarakra. A nagy üvegfelületek becsapják a tájékozódóképességüket és nekirepülhetnek, agyrázkódást szenvedhetnek, vagy szárnyuk, esetleg gerincük törhet.

Mályi – Egyre több sérült madarat látnak el a Mályi Madármentő Állomáson.

Nem unatkozott Lehoczky Krisztián és felesége Alexandra karácsonykor, bőven volt menteni való madár a négy napos hétvégén.

Sok sérült

– Valóban mozgalmas volt az ünnep, de ez tavaly, tavalyelőtt sem volt  másképp – meséli Lehoczky Krisztián kérdésünkre. Egy kis denevért egy  pocsolyában találtak elázva, kihűlve, ő két társával együtt Mályiban  telel Krisztiánék felügyelete alatt, és tavasszal engedik őket szabadon.  Egy egerészölyvet Kistokajban, az autópálya mellett elütve, csonttá  fagyva találtak, egy hattyú pedig Tiszalúcról érkezett, ahol a  betelefonáló szerint láthatóan segítséget kért tőlük – ő röpképtelen, de  egyelőre nem derült ki pontosan miért, vélhetően légvezetéknek  ütközött.

A Mályi Madármentő Állomáson évről évre  nő a feladat. Bár véleményük szerint a sérült madarak száma nem nő, de  többen figyelnek oda a környezetükre és tudnak a madármentők  működéséről. 2014-ben 222, 2015-ben 406, 2016-ban 650, 2017-ben 880  felett van eddig az ellátott egyedek száma.

Tavasszal érkeznek a fiókák, komplett fészekaljak kerülnek be,  viszont kevesebb a sérült madár, őszre pedig jönnek a nagy madarak  sérülései, a gázolások, áramütések, lelövés, vagy ragadozó kapja el  őket.

– Tavasszal anyagi nehézségbe kerültünk,  addig saját forrásainkból, kisebb adományokból gazdálkodtunk. Nem  jártunk nyaralni, nem vettünk semmi komolyat magunknak, de tudtunk  működni. Tavasszal viszont 60-70 kismadár volt bent nálunk, és nem volt  őket miből etetni. Ekkor segítséget kértünk, és kaptunk is, amivel  kihúztuk az év végéig, most pedig – a működésünk során először – már adó  egy százalékot is kaptunk – magyarázza Krisztián.

A nyáron nem dolgozott, szabadságra  ment, mert folyamatosan etetni kellett a kismadarakat, tehát az év  minden része mozgalmas számukra, de ennek ellenére is imádják csinálni.

Vendégek szilveszterre

A karácsony alatt bekerült állatok mellett van bőven lakója a  madármentő állomásnak Mályiban: szintén elgázolt ölyv és macskabagoly,  denevérek, három sündisznó, agyvelő gyulladásos kis bagoly, egy  szemsérült füles kuvik, Szegedről gyógykezelésre érkezett balkáni gerle,  egy vadállat által megtámadott kacagó gerle, három, már régebb óta itt  élő ragadozómadár, akik nem visszaengedhetőek a szabadba és egy  családtaggá lett gerle.

A két ölyvet combnyaktöréssel és egy fiatal  vetési varjút a két helyen törött szárnyával a Hortobágyi  Madárkórházban műtött meg szerda este, éjfélig tartó beavatkozással dr.  Déri János.