A bermudai viharmadár (Pterodroma cahow) egyike azon madárfajoknak, melyek sajnos a veszélyeztetett állatfajok közé sorolandók. A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj. Bermuda hivatalos madara. Bermuda és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. Kóborlásai során eljut a Bahama-szigetekre és Portugáliára. Jelenléte Kanadában bizonytalan.

A veszélyeztetett madárfajokról így mindig öröm látni, hallani. Egy fészekben elhelyezett kamera pedig egy hamarosan kikelő kistojásról is bizonyosságot mutatott (lásd az alábbi videóban), azonban az élő kamera szerint már meg is történt ez. Reméljük ez egy aprócska jel arra, hogy egy veszélyeztetett madárfajnak is van még esélye újra elterjedni.

 Az élő webkamerás közvetítést alább nézhetitek:

Jobb azon emberek mentális egészségi állapota, akik több madár szomszédságában élnek, függetlenül attól, hogy egyébként egy zöld kertvárosban vagy egy zsúfolt nagyvárosban laknak, írják az Exeteri Egyetem kutatói új tanulmányukban. 

Csak a mennyiség számít

A kutatók 274 embert követtek nyomon vizsgálataik során. A kutatásban részt vevő önkéntesek stressz-szintje attól függően csökkent, hány madarat láttak egy átlagos délutánon. Úgy tűnt, mindegy, hogy aranyos vörösbegyet vagy nagy, fekete varjakat pillantottak meg az emberek, csak a madarak darabszáma számít.

„Ez a tanulmány kezdi feltérképezni a természet néhány kulcsfontosságú tényezőjét, ami szerepet játszik a mentális egészségünkben" – mondta Daniel Cox, a Bioscience folyóiratban megjelent cikk vezető szerzője.

Hasonló jó hatású a zöld felület is 

Az otthonunk körül és a természetben előforduló madarak ígéretes megelőző gyógymódot jelentenek, hogy a városokat egészségesebb, vidámabb, élhetőbb helyekké tegyük. 

Korábbi tanulmányok hasonló pozitív eredményre jutottak a zöld területek közelségét illetően. Ezek is csökkentik a stresszt, és megakadályozzák az embereket abban, hogy túl sokat töprengjenek a gondjaikon. A hatás akkor is fellép, ha nem céltudatosan megyünk ki sétálni egy parkba, hanem csak zöld területeken haladunk át a boltba menve, vagy csak kinézünk az ablakon, és növényeket látunk.

A Piper, avagy immár magyar nevén a Szalonka (hehehe, hát ezen jót nevettem) megnyerte a Legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar díjat, melyet magyar idő szerint ma hajnalban tartottak meg Hollywoodban. A Piper kisfilmet korábban már láthattatok itt az oldalon, de alább megnézhetitek újra az Oscar-díjas történetet, mindenképp érdemes. Gratula Alan Barillaronak, a rendezőnek és az egész stábnak.

Korábban már írtam nektek Rheáról, a cuki kis pucér papagájról, aki egy betegségnek köszönhetően vesztette el a teljes tollazatát. A gazdája ezt meg is osztotta anno a közösségi oldalon, miután pedig felrobbant az internet és rengetegen el kezdtek küldeni cuki kis kötött ruhákat a kis madárnak. Aki szeretné követni, annak ide kattintva elérhetővé válik Rhea saját rajongói facebook oldala, ahol rengeteg képet, videót és cikket olvashattok róla.

A tavasz közeledtét jelzi, hogy hazaindult Arlie, a nyomkövetővel ellátott békászó sas a dél-nyugat-afrikai Namíbiából a Brassó megyei fészkéhez. A különösen védett madárra több mint tízezer kilométernyi út vár, és április elejére jósolják az érkezését.

A tavalyi évhez képest három napos késéssel indult haza Arlie, a 2013-ban műholdas nyomkövetővel felszerelt békászó sas. A ragadozó madár február 11-én kelt útra namíbiai telelőterületéről, ahol 2016. december 10. óta tartózkodott – tudtuk meg a marosvásárhelyi Milvus csoport madártani és természetvédelmi egyesületnél érdeklődve. A békászó sas védelme Romániában című projekt keretében 22 ragadozó madárra került nyomkövető, de már csak Arliet tudják követni, a többieknél vagy a nyomkövetőnek lett baja vagy a madárnak. A jeladó egy 45 grammos műholdas nyomkövető, amely egy GPS-adóvevőből, napelemből és akkumulátorból áll. Ez a rendszer naponta hat pontos információt rögzít a madár tartózkodási helyéről.

Papp Tamás, a Milvus csoport alapítója és elnöke elmondta, 2013-ig gyűrűs módszerrel követték a madarakat, de az újfajta nyomkövetés sokkal több információt szolgáltat, többek között azt is megtudják, hogy milyen veszélyforrás leselkedik a madarakra, amelyek az oda-visszaút során mintegy 25 ezer kilométert tesznek meg évente.

Arlie, megfigyelt 22 társánál nyugatabbra, Namíbiában szokott telelni, és a tervek szerint a Fogaras-hegységben lévő fészkéhez érkezik meg április első felében. Tavaly már elég korán, április 2-án megérkezett a Brassó megyei otthonába. Vándorútjának időtartama egyrészt kondíciójától, másrészt az időjárási viszonyoktól függ.

„A vonuló madaraknak át kell repülniük a Szaharát, ahol a klímaváltozás miatt egyre kevesebb az olyan félsivatagos, vízzel rendelkező élőhely, ahol a madarak megpihenhetnek. Négyszáz-ötszáz kilométer után pihenésre, vízre és élelemre van szükségük, de ha nincs lehetőségük erre, elfogy az erejük és elpusztulnak. Libanonban, Szíriában, Egyiptomban és Törökországban sok madarat lelőnek, Afrikában pedig rengeteget megmérgeznek” – részletezte a szakember. Hozzátette, a Sínai-félsziget egy földrajzi csapda a szárnyasoknak: a fiatal madarak ösztönösen déli irányba repülnek, amíg el nem érik a Sínai-félsziget csúcsát, azonban innen sokszor már nem sikerül átkelni a Szuezi-öblön, amely 20–30 km széles. Kimerülten összegyűlnek a Sharm-al-Sejk település szennyvíztisztító édesvizű telepénél, ahol rendszerint legyengülnek és elpusztulnak. A tapasztalt, idősebb madarak kikerülik a Szuezi-öblöt, Szuez városától északi irányba.

Egyébként a veszélyeztetett madárfajnak minősülő békászó sasnak a Kárpát-medence erdélyi területei képezik a legfontosabb élőhelyét. Ezen a területen 2000–2300 pár él, amely több mint 22 százalékát képezi az Európai Unió békászósas-populációjának, illetve 10 százalékát a világ állományának. Az öreg erdők nélkülözhetetlenek a békászó sas fészkeléséhez, illetve szükséges, hogy a közelben gyepek is legyenek a táplálékszerzéshez. Mindez a Kárpátok lábainál lévő védett területeken megtalálható, ahol az öreg erdők a mezőgazdasági területekkel találkoznak. A legjobb élőhelyeik a szász vidéken és a Székelyföldön találhatók, sok madár költ Segesvár, Medgyes, Brassó, Szeben környékén, de Maros megyében a Nyárád és a Kis-Küküllő mentén is évente 30–50 pár költ.

Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy Zanatra megérkezett az első gólya, így gyorsan autóba pattantunk, hogy lefotózhassuk nektek. Bár a madártani egyesület jóvoltából több gólya útvonalát is követni lehet, mi neki most nagyon megörültünk. Tényleg itt a tavasz?

A záhonyi határátkelőhelyen Ukrajnából Olaszországba tartó illegális madárszállítmányt füleltek le a határrendészek. A rendőrség lefoglalt 250 védett énekes madarat, melyet egy személygépkocsi csomagtartójában zsúfoltak össze szűk dobozokban.

Ritka, védett csonttollúak, süvöltők és tengelicek egymás hegyén-hátán, több napja, étlen-szomjan. Egy részük már el is hullott. kuratóriumi tagunk és önkéntes madármentőnk, dr. Kiss Csaba nyíregyházi háziorvos átvette őket csütörtök este a Záhonyból érkező rendőröktől, mert a madárinfluenza veszélye miatt más madármentő központok, sem az állatkertek nem fogadták a madarakat. Megetette, megitatta a végletekig elcsigázott apró kis szárnyasokat, és egy nyugodt éjszakai pihenés után péntek kora reggel a hortobágyi Madárkórházba szállította őket, ahol már előkészítettük számukra megfelelő méretű elkülönítő kórtermet, melyben karanténozásuk és kezelésük megoldható. Itt megtörtént a részletes vizsgálatuk is mely során kiderült, mennyire tartották meg kondíciójukat és röpképességüket.

A csonttollúak kiengedésük után azonnal táplálkozni kezdtek a felkínált csipkebogyóból. A süvöltők és a tengelicek még óvatosabbak, de már ők is fürdenek, isznak. Összesen 228 példány madár érkezett a kórházba, ebből süvöltő: 42 pld (4sérült, 2 elhullott), csonttollú 47 pld (1 sérült, 1 elhullott), tengelic 139 pld (21 elhullott, 5 sérült). A madarakat egy rövid megfigyelés és kondíciójavítás erejéig bent tartjuk, de a jövő héten, gyűrűzés után, nagy részük visszakerülhet a természetbe.
Fotógaléria itt: http://madarpark.hu/hortobagyra-kerultek-a-csempeszett-mad…/

Már a múlt héten feltűntek az újbudai Bikás-parkban a feliratok, hogy vigyázzon mindenki, mert "mérgezéses esetek" történtek.

Hogy mennyire nem tréfáltak az üzenetek kihelyezői, azt bizonyítja olvasónk, Szilárd levele is, aki az egyik felirat alatt már csak pislogni képes szarkáról küldött nekünk képet. Mint írja, a park tele van haldokló és elpusztult madarakkal.

Egyelőre senki* nem lépett még az ügyben, de amíg nem történik változás, mindenki legyen nagyon óvatos, ha kisgyerekkel vagy kutyával sétál arra!

*FRISSÍTVE: A senki alatt természetesen az illetékeseket értettem, akiknek hivatalból kellene foglalkozni az üggyel. A civilek, mármint az ott élő polgárok viszont példás összefogással léptek fel. Mint a poszt megjelenése után küldött levelükből kiderül:

"A Parkban működik egy közel 400 főt számláló Facebook csoport, Bikás parki kutyafuttató néven, akik összefogtak és ennek a következménye a plakátolás. A mérgezésnek  - szerencsére túlélő - áldozata volt két kutya is, a gazdik tettek rendőrségi feljelentést, illetve bevontunk egy madármentő csoportot is, akik szintén tettek feljelentést a rendőrségen, mert egy védett madár is elpusztult, amit a BTK természetkárosításként jegyez. A tetemeket bevizsgálták, a madárinfluenza gyanúját kizárták, és igazolták a mérgezés tényét. 

További lépéseket is tettünk, hétvégén (02.11-én) „méregtelenítő” szemétszedést hirdettünk csoporton belül, így összeszedtük a parkban található összes ételmaradékot, „kutyagumit”, szemetet stb. Illetve további ilyen méregtelenítő akciókat szervezünk, valamint foglalkozott a kezdeményezésünkkel az RTL Klub is, és a helyi (ÚJBuda) média is, épp tegnap voltak kint riportot készíteni. 

Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik eljárás.

Sajnos az igaz, hogy erre a civil kezdeményezésre/reakcióra, a Parkőrségtől, az Önkormányzattól még nem kaptunk semmi visszajelzést."