Mi az MBP? ~ Az MBP, avagy a Magic Birds Program, egy olyan Madár Barát Program, melyben kifejezheted a szárnyas gerincesek iránti tiszteletedet és szeretetedet.
Később indult mint a többiek, de már ő is déli féltekén szárnyal.
Hazánkban 2014-ben kezdődött az Európai Unió által finanszírozott program a fokozottan védett szalakóta védelme érdekében. 2015-ben tudománytörténeti jelentőségű volt a Magyarországon első alkalommal műholdas jeladóval ellátott két madár megfigyelése.
A Csele és Pétör névre keresztelt apróságok Afrika déli részén töltötték a telet. Pétör idén májusban visszatért Orosháza környéki fészekrakó helyére, Csele azonban Afrikában maradt. Utóbbi június 28-a óta nem adott jelet a műholdas térkép tanúsága szerint, Pétört pedig áramütés érte és elpusztult.
Amit a szalakótákról tudni kell
A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár több tízezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, az ismert pihenő- és telelőhelyek védelmét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei „ A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében 2016 nyarán négy szalakótát láttak el PTT típusú műholdas jeladóval.
A madarak a Bukfenc, Artúr, Eleven és Fehérlófia nevet kapták.
Közülük hárman szeptember elején keltek útra és szűk egy hét alatt mindhárom leért első afrikai megállóhelyre, ahol több mint egy hónapot tölthetnek a tavalyi tapasztalatok alapján. A negyedik madár – Fehérlófia – jóval később, szeptember 19-én kezdte meg hosszú útját. Neki kicsit hosszabb idő kellett, de jeladója szerint 2016. október 10-én hajnalban már ő is “bőven” Afrikában szárnyalt: Líbia közepén repült dél felé.
A jeladó tömege mindössze 4,5 gramm, a madár testtömegének kevesebb mint 5%-a, így a vonulás során ez nem akadályozza a madarat sem repülésében, sem táplálkozásában.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete betiltotta vasárnap a jákópapagáj vagy szürkepapagáj globális kereskedelmét.
A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ-egyezmény (CITES) tagállamai a dél-afrikai Johannesburgban zajló tanácskozásukon 95:35 arányban megszavazták, hogy a jákópapagáj a washingtoni egyezmény első számú mellékletébe kerüljön, amely tiltja minden kihalás szélén álló állat kereskedelmét, mivel állománya jelentősen csökkent az állatkereskedelem, az orvvadászat és élőhelyük elvesztése miatt. A kereskedelmi tilalom lehetővé teszi, hogy a bűnüldöző szervek hatékonyabban léphessenek fel az állat illegális szállítása ellen.
A CITES eddig ellenőrzött keretek között engedélyezte a kereskedelmet az Afrika középső és nyugati részén vadon élő állattal. A szigorítás nyomán a jákópapagáj fogságban szaporított egyedeivel lehet csak kereskedni, betartva a CITES előírásait.
A Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW) adatai szerint 1975 és 2013 között 2,1–3,2 millió vadon élő jákópapagájt fogtak be. Populációja különösen nagy mértékben csökkent Beninben, Burundiban, Bissau-Guineában, Kenyában, Ruandában, Tanzániában és Togóban. A befogott madarak mintegy 50 százaléka elpusztul, mielőtt rendeltetési helyére érne.
„Ha a madár beszélni tudna, amit természetesen tud, akkor most azt mondaná: Köszönöm. A védelemmel a szürkepapagáj nem fog elnémulni Afrika őserdeiben” – nyilatkozta a döntés kihirdetése után Susan Lieberman, a Vadvédelmi Társaság (WCS) illetékese.
A jákópapagáj népszerű házi kedvenc, mivel képes beszélni, és nagyon hosszú ideig – akár 50 évig – él.
Egy új vizsgálat szerint a szirti galambok – nagyon korlátozottan – megtaníthatók az olvasásra, és talán az értelmes szavakat is meg tudják különböztetni az értelmetlen hangsoroktól. Ezzel a madarak csatlakoztak ahhoz a szűk csoporthoz a Földön, amely igazoltan képes az írott szó legalább részleges értelmezésére. Ebbe a csoportba legjobb tudomásunk szerint az emberen kívül csak néhány majomfaj és egy Willow nevű kutya tartozott eddig.
Az Otagói Egyetem kutatói 18 szirti galambbal kezdtek kísérletezni, és közülük választották ki a négy legokosabbat az autoformálásnak nevezett kondicionáló módszerrel. Ennek lényege, hogy az állat egy fénypontot lát megjelenni egy ketrece falán található kijelzőn, majd pár másodperccel később étel jelenik meg az ez alá elhelyezett egy kis nyílásban. Elegendő számú ismétlést követően az alany megtanulja, hogy a fényjelzés a táplálék érkezését jelzi előre, és elkezd kapirgálni, amikor meglátja a fénypontot.
A kérdéses kísérlet ettől annyiban különbözött, hogy három lámpát alkalmaztak, és idővel szavakat is bevontak a tesztekbe. Miután a madarak megtanulták, hogy a fényjelzés az adott lámpánál étel megjelenésével jár együtt, értelmes angol szavakat és értelmetlen betűsorokat kezdtek kivetíteni az állatoknak. A madarakat arra kondicionálták, hogy ha értelmetlen betűsort látnak, kopogtassák meg a betűk körül valahol megjelenő csillagot, míg ha értelmes a szó, arra koppintsanak rá csőrükkel. Ha a madár jól azonosította a szót vagy a nem szót, ételjutalmat kapott.
Az első szót minden galambnak 50-szer mutatták meg egy sor értelmetlen szóval keverve. Amikor az állatok megtanulták az adott szót, egy újabb szó került be a sorba, majd ha ezt is elsajátították, újabb szóval bővült a választék. A négy legokosabb madár 8 hónap alatt átlagosan 43 szó felismerését tanulta meg, ami meglehetősen lenyűgöző teljesítmény. A leggyorsabban tanuló madár 58 szót sajátított el a kísérlet végére.
A madarak nagyon ügyesen különítették el egymástól az értelmes és értelmetlen betűsorokat, és az új szavakat is meg tudták különböztetni a már ismert szavaktól. Az egyik feladatnál, amikor hasonló betűsorokat kellett szétválogatni értelmesre és értelmetlenre (pl. door – daar), a legokosabb négy madár jobban szerepelt, mint a hasonló kísérletekkel tesztelt páviánok. A kísérlet alapján a madarak nagyon érzékenyek a betűk szavakon belüli relatív helyzetére.
A szakértők mindebből úgy sejtik, hogy a madarak talán az idegi újrahasznosítás sokat vitatott és egyelőre csak hipotetikus rendszerét használják olvasástanulás közben. Ezen teória arra próbál magyarázatot adni, hogyan vált fajunk képessé az írásra és az olvasásra. Az emberiség csak néhány évezrede műveli ezen tevékenységeket, ami kevés ahhoz, hogy evolúciós folyamatok álljanak az óriási változást jelentő fordulat mögött.
A szakértők egy része szerint ezért nagyon valószínű, hogy az olvasás képessége nem több százezer év alatt, szervi változások révén alakult ki az agyban, hanem korábban más célra használt neuronok kaptak új funkciót a szavak, a képek és a jelentések tárolására és összekapcsolására.
Az ugyanakkor világos, hogy jelen esetben a galambok nem kapcsolnak jelentést a szavakhoz azon túl, hogy egyes betűsorokra rákoppintva, másoknál ezek mellé ütve kapnak táplálékot. Ugyanakkor kétségtelenül felismerik és megkülönböztetik a szavakat és a betűket, és ezekhez valamilyen üzenetet is kapcsolnak, holott agyuk a kísérlet közben nem ment keresztül jelentős változásokon. Ez pedig a kutatók szerint alátámaszthatja az idegi újrahasznosítás teóriáját.
Már elhagyták fészkeiket, de csak szeptember végén kelnek útra.
A fecskéink vonulása meglehetősen elhúzódik: Magyarországon még szeptember második feléig, sőt október közepéig is lehet találkozni fecskékkel – mondta az Inforádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.
Az ősz felé haladva már nem a fészkelő területeken, hanem elsősorban a vonulási, pihenő helyeken láthatjuk őket, főként a nagyobb vizek mellett lévő kiterjedt nádasokban.
A parti fecske és a füsti fecske ilyenkor hatalmas, sok százezres csapatokat alkotva nádasokban éjszakázik. Az egyik ilyen klasszikus nagy fecskevonuló hely Magyarországon Baranya megyében, Sumonyban van – mondta Orbán Zoltán. 2013. szeptember 22-24 között szakemberek becslése szerint számuk a másfél milliót is elérte itteni gyülekezőhelyen.
Sumonyi rekordok
A madarak egy lendülettel átrepülve a Földközi-tengert és a Szaharát, Afrika középső és déli területein töltik a téli időszakot. Az egyik Sumonyban gyűrűzött fecskét 33 nappal később már a Kongói Demokratikus Köztársaságban fogták be ismét, a gyűrűzés helyétől 5254 km-re.
A madár naponta átlagosan 159 km utat tett meg. A Sumonyban jelölt fecskék közül jelenleg ez a madár tartja a gyorsasági rekordot. A Sumonyban gyűrűzött fecskék egyikét a gyűrűzést követő második évben az Egyenlítőtől délre, szintén a Kongói Demokratikus Köztársaságban fogták be újra, a gyűrűzés helyétől 6025 km távolságban. Sumonyi vonatkozásban ez a madár tartja a távolsági rekordot.
A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson egyébként 1981 óta százezernél több parti fecskét gyűrűztek meg. Amíg a szintén Afrikában telelő gólyák közül az utóbbi években több madár is Magyarországon ragadt, addig a fecske hazai áttelelését eddig egyetlen alkalommal figyelték meg – egy istállóban.
Egy kanadai kísérletben sikerrel húzták fel a zsinegre kötött táplálékot a barbadosi madarak, de ettől még nem szárnyaltak a többi intelligenciateszten.
Sajnos egyik madárnak sincs még magyar neve, ezért a hír kicsit szárazan hangzik: a Loxigilla barbadensis és a Quiscalus lugubris is megmutatta, hogy fel tudja ismerni, mire jó a kötél.
Loxigilla barbadensis
A kanadai McGill Egyetem kutatásáról a phys.org számolt be (http://phys.org/news/2016-08-barbados-bird-species-club-string-pullers.html).
Ebből kiderül, hogy a tudósok először végeztél el ezt a kísérletet vadon élő madarakkal, a korábbi próbákon mindig fogságban tartott állatokkal tettek próbát.
A munkát vezető Jean-Nicolas Audet és kollégáit a kétféle barbadosi madár befogott példányait egy kalitkába tették, ahol egy rúdra kötött tasakban élelmet helyeztek el, ami mélyen belógott egy csőbe.
A madarak így nem fértek hozzá, csak ha a zsineg segítségével felhúzták a csőből az elemózsiát.
A 31 Quiscalus lugubris közül kettő volt képes erre a mutatványra, a nálunk is ismert süvöltők rokona, a Loxigilla barbadensis 42 példánya között viszont 18 is akadt, ami rájött a csízióra.
A képek tanúsága szerint a madár a rúdon állva lehajolt, majd a csőrével felhúzott egy adag kötelet, ezután rálépett, hogy vissza ne csússzon és így húzta tovább, míg fel nem ért a kosárka.
Quiscalus lugubris
Voltak olyan madarak, amik a megismételt kísérletben jobban boldogultak, a kutatók szerint ezek próba-szerencse alapon jutottak el a megoldáshoz.
A zsineghúzó madarakkal hat további kognitív tesztet is elvégeztek, de nem találtak összefüggést az elért eredmények között.
Jean-Nicolas Audet kiemelte: mivel vadon élő madarakkal dolgoztak, ezért nem lehet kizárni, hogy némelyikük már került hasonló helyzetbe a természetben, ahol elsajátíthatta a kötélhúzás tudományát.
Cím: Magic-Birds Host: GPortal Admin: Fawkes Téma: madarak Nyitás: 2011.05.11. Szünet: - Zárás: - Elérhetőségem: itt az oldalon a chatben, illetve másik oldalaimon
Birds World
1. Főoldal
A legfrissebb hírek és cikkek a madarak világából
2.Madarak osztálya
Mindent amit tudni lehet a madarakról általában
3. Fawkes madarai
Akik már megfordultak nálam - hasznos tippek a madárnevelésről
Elite szektor: Ha szeretnél kikerülni az elite részlegbe, csak jelentkezz a chatben. Többnyire teljesen biztos, hogy elfogadom az igénylést, de ritka kivételek mindig akadhatnak (pl. valamiért elkerülte a figyelmemet a csere igénylés, vagy mert teltház van stb.). A cserét akkor is elfogadom, ha Te nem képpel teszel ki, mert teszem azt nem képes az elite részleged.
Szabályok:
- Ha kiteszel, kiteszlek, de természetesen türelmes vagyok, viszonzásképpen ugyanezt elvárom! (Egyetemista révén nem sok időm van ezzel foglalkozni. Megértéseteket köszönöm!)
- Kitehetsz képpel vagy linkkel, mindegy, csak ha már elite, akkor az legyen elérhető mindenki számára.
- Ritka esetek előfordulhatnak, hogy visszautasítom az igénylést, de 99%, hogy ez nem fog bekövetkezni.
- Korlátolt számú hely van! Ha tele vagyok, akkor nem fogadok el cserét, viszont ha felszabadul egy hely, érdemes újra megpróbálnod (illetve ha épp emlékszem rád, lehet én magam kereslek fel).