Nemcsak egyes emberek, a madarak is igyekeznek a tömegben elvegyülni, mert így kisebb az esélye, hogy áldozatul esnek a ragadozóknak. De mivel nemcsak a seregélynek, valamiből a ragadozónak is élnie kell, a gyengék, ügyetlenek közülük sokan prédává válnak.

Zsoldos Árpád madarász a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában kifejtette, az ember azt gondolná, egy hatalmas madárcsapatnál a ragadozónak könnyű dolga van, hiszen az ötszáz vagy ezer madár között biztosan van egy-kettő ügyetlen, amelyet kis erőfeszítéssel el lehet kapni.

Viszont a gyengéket nem könnyű kiszúrni a nagy tömegben, éppen ez a stratégiájuk. Igyekszik mindegyik állat a tömeg közepe felé tömörülni, a gyengék is. A madarak gyakran alkalmazzák ezt a módszert – fejtette ki.

A stratégia talán a seregélyekre legjellemzőbb: összetömörülnek, nagyon sűrű csapatot alkotnak, sebesen együtt mozogva megtévesztik a ragadozót, amely így nem tud választani. De a ragadozókat sem kell félteni, mert ők ugyanúgy függnek a zsákmányállattól, mint az tőlük, tehát az ügyesebb így is ki tudja szúrni a gyengébb egyedeket, a lemaradót pedig mindenképpen üldözőbe veszik – tette hozzá.

A szakember szavai szerint a pintyfélék közül sok faj, mint például a tengelicek is együtt mozognak. Ez a faj ráadásul élénksárga szárnycsíkjával vibráló jelenséget is produkál, ami megzavarhatja a ragadozókat. De eme csík révén figyelik is egymást, ezáltal csapatuk jobban együtt tud maradni. A cankók is hasonlóan zárt csapatban mozognak.

Zsoldos Árpád elmondta, különbséget kell tenni például az olyan madarak között, mint a varjak, amelyek szintén repülnek csapatosan, de ez náluk nem azt a célt szolgálja, mint az említett fajoknál, hanem egyszerűen egy irányba tartanak, és ezt együtt csinálják.

Viszont a vetési varjak szeretnek csapatosan éjszakázni és fészkelni, ez a telepes költés, ami szintén túlélési stratégia. Egy nagyobb fészektelepen a ragadozó kiválaszt ugyan egy madarat, de az egyedeknek nagyobb az esélye rá, hogy nem ő lesz az áldozat.

A homokfalban fészkelők közül nálunk két faj van, ami a telepes fészkelést választja. A gyurgyalagok augusztus közepén és vége felé vonulnak, mindenhol hallani finom, gurgulázó hangjukat. Egészen közel vájják egymáshoz üregeiket függőleges lösz- vagy homokfalakba. A parti fecskék szintén így járnak el, hogy védjék magukat.

Aki feleségével jelenleg nyolcvan ragadozó madárral él együtt. Oktatnak, tenyésztenek és filmekhez is kölcsönzik madaraikat.

Néhány kép:

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása 2017 év madaráról. A legtöbb szavazat a tengelicre érkezett, ezért a civil szervezet ennek a madárnak és élőhelyének a védelmével foglalkozik majd kiemelten jövőre – írják közleményükben.

Idén különösen nehéz volt a végső eredmény előrejelzése, mivel mindhárom jelölt közismert és közkedvelt. Ezt jelzi a nagy számú, 12 523 szavazat is, amely a tavalyi részvétel több mint háromszorosa. A tengelic azért így is magabiztos győzelmet aratott:

1. tengelic – 5 445 (43,5 százalék)
2. erdei fülesbagoly – 4 446 (35,5 százalék)
3.  házi veréb – 2 632 (21,0 százalék)

Az MME által 1979-ben elindított Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok és élőhelyük társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének fontos szerepe van.  Az év hátra lévő időszakában az MME szakmai stábja elkészíti a fajt bemutató anyagokat, illetve kidolgozza azokat az ajánlásokat, amikkel a lakosság, a közterületi zöldfelületeket kezelő állami és önkormányzati szervezetek, cégek segíthetik a fészkelőállomány védelmét,  különösen a lakott területeken.

A tengelic

A 2017 év madara címet elnyerő tengelic Magyarország és a kontinens egyik legszínesebb pintyféléje. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.

Három közül lehet választani.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított “Év madara” programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak – például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok – különösen fontos szerepe van – olvasható az MME honlapján.

De melyik legyen 2017 év madara? Az erdei fülesbagoly? Vagy a házi veréb? Esetleg a tengelic? Tessék választani!

Erdei fülesbagoly

Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. Magyarországon általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket kerüli. Legfontosabb táplálékát a kisrágcsálók, az egerek és pockok képezik, de nagyobb éjszakai rovarokat és madarakat is zsákmányol. Saját fészket nem épít, előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, ragadozó madarak és fehér gólyák gallyfészkeit, alkalmilag pedig a talajon is költhet.

A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja, ami átlag 5-6 tojásból áll. A fiókák még jóval a röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket és a közeli fák, bokrok ágai között elrejtőzve hívják az etető szülőket.

Házi veréb

Óvilági elterjedésű faj, de a betelepítéseknek köszönhetően világviszonylatban elterjedt. Kedveli az ember közelségét. Állománya Nyugat-Európa egyes területein akár felére is csökkent az elmúlt évtizedekben. Hazánkban még általánosan elterjedt. Változatos táplálkozású, a fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban.

Épületek zugaiban, fák odvaiban fehér gólyák fészkének alapi részében, sokszor csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges “B” típusú odúkat is. Évente két, de akár három fészekaljnyi fiókát is nevel. Fészke rokonaihoz hasonló, gömb alakú, melyet fűszálakból és szénából épít, melyet tollakkal bélel ki. Egy fészekalj 2-7 tojásból áll.

Tengelic

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi.

Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.

A 2016. július 27-én 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2017. év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

Szavazni itt lehet.

A színpompás madarak évente csak néhány hónapot töltenek hazánkban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében nyilvános szalakótagyűrűzést szervez Magyarország egyetlen bekamerázott szalakóta odújánál – tájékoztatott az MME.