Szibériából és Észak-Skandináviából érkeznek a szárnyas vándorok

Magyarország legnagyobb madárfesztiválján a nap jellegzetes eseménye a ludak esti behúzása. Az ék alakban érkező rajok szürkületkor hatalmas csapatokban térnek vissza a tóra.

Az esemény a parton felállított távcsöveken és nagyméretű kivetítőn is követhető, szakértő kommentátor segítségével.

Napközben a látogatók számos természetvédelemmel kapcsolatos bemutatót láthatnak.

A különböző madárfajokról és védelmükről szóló előadások mellett harkálymegfigyelő túra, állatbemutató és sólyomröptetés is szerepel a vadludsokadalom.hu oldalon elérhető programban.

A gyerekeket kreatív játszóház, játékos távcsöves madárkeresés és madaras memóriajáték várja. A vásárban kézművesek, őstermelők és népművészek kínálják portékáikat, de vásárolhatók madár- és természetvédelmi eszközök, valamint könyvek és madarakat ábrázoló festmények.

Azok, akik személyesen nem tudnak jelen lenni, a fesztivál eseményeit az interneten, a vadludsokadalom.hu oldalon élőben is követhetik.

A tízezernyi lúd mellett több ezer réce és dankasirály is megfigyelhető

A rendezvény zárt területen zajló programjait csak védettségi igazolvánnyal és személyazonosság igazolására alkalmas irat bemutatásával lehet látogatni. A fedett sátrakban kötelező a szájat és orrot elfedő maszk használata.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleménye szerint a Tatai Vadlúd Sokadalom különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz.

Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területen már közel 60 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon 47 ezer vadlúd tartózkodott.

A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd. A madártömegben 24 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és öt kis lilik is feltűnt, de láttak már ritka vendég apácaludat, vörös és bütykös ásóludat is. A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható.

Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel változhat. Csúcsidőszakban, november végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 55 ezret is elérheti - teszik hozzá a közleményben. A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország legrégebbi - csaknem 700 esztendős - mesterséges halastavaként tartják számon.

A tavon telelő vadludak akár hatezer kilométerről, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk az ottani időjárás hidegre fordulása után.

A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület (RSPB), a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet és a Cseh Madártani Egyesület kutatóiból álló munkacsoport, az Európai Unió területén előforduló 445 madárfaj közül 378 adatait vizsgálta. Számításaik alapján a madarak állománya 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal zuhant, ami ami 560 és 620 millió közötti madár eltűnését jelenti.

A csökkenés valójában 900 millió körül van, amit egyes fajok gyakoribbá válása ellensúlyoz 340 millióval.

Az óriási számok mögött néhány gyakori madárfaj drasztikus visszaszorulása áll. Az egykor közönséges házi veréb állománya felére csökkent, ami csak ennél az egy fajnál 247 millió madarat jelent 1980 óta. Közeli rokona, a mezei veréb állománya 30 millióval lett kevesebb. Mindkét esetben a mezőgazdaság intenzívvé válása a fő kiváltó tényező, bár a településeken is egyre kevesebb verebet látni.

Az okok pontosan nem ismertek, vélhetően a csökkenő táplálékmennyiség, a madármalária és a levegőszennyezés hatása is szerepet játszik. Második helyen a sárga billegető áll 97 millió, majd a seregély 75, és a mezei pacsirta 68 millió egyeddel – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.

Súlyos ökológiai problémákra utal

Az élőhelyek összehasonlítása alapján a gyep- és a mezőgazdasági területek madárvilága szenvedte el a legnagyobb veszteséget a pénzügyi támogatási rendszer generálta, kevéssé természetbarát mezőgazdasági gyakorlat hatásaként. A klímaváltozásnak köszönhetően a fitiszfüzike, a sárga billegető létszáma ugyancsak megfogyatkozott, akárcsak a partimadaraké, például a bíbicé. A változás jórészt az 1980-as és 1990-es évekre volt jellemző és az utóbbi évtizedben kisebb ütemű volt.

A most publikált tanulmány eredményei alátámasztják a korábbi kutatásokat, amelyek a biológiai sokféleség jelentős közelmúltbeli csökkenését mutatják. A gyakori és elterjedt madarak számának csökkenése miatt azonban további, szélesebb körű védelmi erőfeszítésekre van szükség, kiemelt figyelemmel a mezőgazdasági területeken élő madarakra, valamint a vonuló madarakra teljes vonulási útvonalukon és telelőterületeiken is. Fontos kiemelni, hogy

a széles elterjedésű, nagy létszámú fajok elvesztése aggodalomra ad okot, mert az ökológiai rendszerek súlyos problémáira utal, ami az ökoszisztéma-szolgáltatások révén az emberiségre is alapvető kihat.

Az Unióban a Madárvédelmi Irányelv és az Élőhelyvédelmi Irányelv nyújt jogi oltalmat a kiemelt fontosságú fajok és élőhelyek számára, amely a madarak számára is előnyökkel jár. Példaként említhető, hogy hét ragadozómadár-faj állománya gyarapodott az elmúlt időszakban, a fokozott védelem, a peszticidek használatának és az üldözés csökkenésének, valamint a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően. Az irányelvek bevezetése nélkül e fajok helyzete valószínűleg sokkal rosszabb lenne.

Hazánkban sem rózsás a helyzet

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) adatai alapján a 211 hazánkban rendszeresen fészkelő madárfaj közül 72 esetében nem állapítható meg az állomány változásának trendje (például annak ritkasága vagy rejtett életmódja miatt), 40 faj állománya stabil vagy ingadozó, 59 fajé növekvő, 40 fajé csökkenő. A kedvezőnek tűnő helyzet mögött azonban hazánkban is kedvezőtlen folyamatok húzódnak meg.

A növekvő állományú fajok egy része (például a túzok, rétisas) korábban erősen megritkult és bár a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományuk jelenleg növekvőben van, még mindig elmarad a néhány évtizeddel ezelőtti nagyságtól. Bizonyos fajok az emberi településekre beköltözve lesznek gyakoribbak (fekete rigó, örvös galamb). A csökkenés szinte valamennyi mezőgazdasági környezetben élő madarat érinti (fogoly, fürj, mezei pacsirta, sárga billegető stb.), de a legtöbb vizes élőhelyeket (például bíbic, piroslábú cankó) és nádasokat (bölömbika, nádirigó, foltos nádiposzáta) kedvelő madárfaj helyzete sem kedvező.

Hasonlóan ahhoz, ahogy a kismamák is énekelnek a magzatuknak, egyes madarak is énekelnek a tojásaik költése közben.

Lazúr tündérmadár tojó

A madarak tojói költés közben alapesetben csendben maradnak, hisz így nem keltik fel a ragadozók figyelmét. Azonban az Ausztráliában honos lazúr tündérmadár (Malurus cyaneus) tojója énekelt, meglepve ezzel Diane Colombelli-Négrelt, a Flinders Egyetem kutatóját, aki egy évtizeddel ezelőtt véletlenül fedezte fel a madár e fura tevékenységét.

Hosszúfarkú tündérmadár tojó

Az ismert, hogy az emberi magzatok felismerik édesanyjuk hangját, talán e madarak is egészen fiatal koruktól tanulják az éneküket? A lazúr tündérmadár fiókái a szülők segítségével sajátítják el a dalukat, ám eddig úgy vélték a szakemberek, hogy erre csupán a kikelést követően kerül sor. Amikor kiderült, hogy már a tojásaiknak is énekelnek e madarak, világossá vált, hogy ennél is hamarabb kezdhetik a tanulást.

Kis földipinty

A madarak esetében úgy tudták megmérni azt, hogy meg tudja különböztetni a saját fajára jellemző éneket más madarakétól, hogy a tojásokban lévő madárembriók szívverését mérték a különböző madárdalok lejátszása közben. A saját dalra lassuló szívveréssel reagált a tojásban fejlődő fióka, ám más fajokéra nem.

Kék pingvin

Egy új kutatás eredménye szerint a lazúr tündérmadár mellé négy másik madárfaj is becsatlakozott, a háziasított japán fürj (Coturnix japonica domestica), valamint három vadon élő madár: a hosszúfarkú tündérmadár (Malurus elegans), a kék pingvin (Eudyptula minor) és a kis földipinty (Geospiza fuliginosa).

Japán fürj

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs több ilyen, tojásban is tanuló madár, csupán azt, hogy egyelőre ennyiről van bizonyítékunk. Fontos azonban, hogy egy sokszínű csapatról van szó, vagyis könnyen lehet, hogy jóval elterjedtebb ez az embriókori hangfelismerés és tanulás, mint gondolnánk.

Tragikus a helyzet a Velencei-tónál: az újabb tömeges halpusztulást most sajnos madarak elhullása tetézi. Civilek egy csoportja tucatnyi elpusztult madártetemet távolított el a tó területéről, a még élő állatokat pedig madárkórházba szállították.

A Velencei-tónál az újabb tömeges halpusztulással párhuzamosan sajnos már madarak is elkezdtek hullani. Hivatalosan egyelőre nagyon kevés információt lehet tudni, az illetékesek hallgatnak, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) is csak egy semmitmondó közleményt adott ki, amelyben ráadásul azt írták, hogy a tó vízszintje „körülbelül” négy centimétert emelkedett, ám ennek a hivatalos adatok között nyoma sincs.

Úgy tűnik, egyedül a civilek, akik ezekben a nehéz napokban, hetekben is a vízen vannak, hogy végezzék a kármentesítést: kiszedik a döglött halakat és az egyéb hulladékokat, amelyek az alacsony vízállás miatt váltak láthatóvá.

„A mai esténket ismét a Velencei-tóban és partján töltöttük, csak nem úgy, ahogy megszokott ilyenkor a nyári estéken. Több napja a hatalmas mértékű, második halpusztulás mellet a madarak is nagyobb mennyiségben elkezdtek dögleni” – írja Homoródi Szabolcs, az egyik önkéntes közösségi oldalán. 

A kis csapat melles csizmában egy kifejezetten a madarak által kedvelt partrészt látogatott meg vasárnap, ahonnan a 10-20 darab dög mellől 2 darab még élő, beteg sirályt is befogtak. „Mindketten sajnos a botulizmus tüneteit mutatták, melynek a jellegzetessége, hogy az állat szárnya lóg, fejüket nehezen vagy egyáltalában nem tudják tartani, mozgásuk lelassul vagy teljesen megszűnik, miközben hasmenésben szenvednek” – állapította meg a szomorú tényt Homoródi Szabolcs.

A botulizmus valószínűségét a Dunaharaszti Tollas Barát Civil szervezet által működtetett állatkórházban is megerősítettek, amikor egy mentett kacsát adták át nekik. 

„Leírhatnám a szokásos köröket, hogy mi a büdös francnak kell történnie ahhoz, hogy ismét ne csak a civilek szedjék naponta a több tonna dögöt, keressék a megmenthető madarakat, valakik találjanak választ a tóban zajló folyamatokra, de teljesen felesleges. Az állami szervek szerint ez így van rendben. Vagy ha netán lenne olyan, aki tudja, hogy ez így nem lesz jó, annak szólnak” – adott hangot véleményének Szabolcs, aki igazán a szívén viseli a Velencei-tó sorsát, júniusban a Pecaverzum helyszínen készített videójában is látható. 

A madarakat mentő civilek hangsúlyozzák, ha valaki fentebb leírt tüneteket produkáló madarat talál a Velencei-tóban, ne hagyja magára, mert úgy biztosan elpusztul. „Mivel meglehetősen legyengültek, ezért nem túlságosan fognak küzdeni az érintés ellen, nyilván körültekintően, de viszonylag egyszerűen befoghatóak. Ezután egy egyszerű papírdobozban elszállíthatóak vagy a közeli, Sukorói Vadmadárkórházba vagy Dunaharasztiba, a Tollas Barát Madárkorházba ahogy mi is tettük. Elég jók a túlélési esélyeik, ha kezelést kapnak” – hangzottak a tanácsok a madármentéssel kapcsolatban. 

Az Év madara 2022 – Sokszínű természet szavazást 41 százalékkal a zöld küllő nyerte, így a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a következő évben a harkályféléket és az erdők madarait hozza közelebb kicsit az érdeklődőkhöz.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által elindított 2022-es Év madara szavazás jelmondata a Sokszínű természet volt. A versenyben a kékbegyre, a zöld küllőre és a vörös gémre lehetett szavazni. A megmérettetésről az Agrárszektor is tudósított.

Az összesen leadott 11123 szavazat 23%-át és a harmadik helyet a vörös gém szerezte meg, a kékbegy 32%-kal ezüstérmes lett, a dobogó legfelső fokára pedig a zöld küllő állhatott fel, amely a szavazatok 41%-át kapta – írta meg az MME.

A zöld küllő (Picus viridis) gyakori harkályfélénk. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket, de a zárt állományokat elkerüli. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat, illetve azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. Állandó madár, de télen kóborolhat. Odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Hazai fészkelőállománya 15-17 ezer párra tehető (2014-2018), és növekedést mutat. Bár természetvédelmi státuszát tekintve a zöld küllő nem fenyegetett faj, Magyarországon védettnek számít, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Az MME megköszönte, hogy ennyien vettek részt a szavazásban. A 2022 év madara program részletei januárban várhatóak.

A görögországi erdőtüzek megzavarták az Afrikába tartó gólyákat, amelyek egy része eltévedt, megsérült vagy elpusztult - közölte egy helyi vadvédelmi szervezet.

A gólyák minden évben átszelik az Attika régiót, hogy az Athéntól nagyjából 70 kilométerre délkeletre lévő Szunion-foknál várják be a kedvező szeleket, amelyek segítenek nekik átkelni a Földközi-tengeren, hogy Afrikában tölthessék a telet.

- Sajnálatos módon épp az erdőtüzekkor haladtak át a területen – mondta Maria Ganoti, az ANIMA nevű vadvédelmi egyesület elnöke. A szervezet sérült vadállatok ápolásával és rehabilitációjával foglalkozik athéni elsősegélyközpontjában.

A szakember szerint az elmúlt napokban olyan helyeken bukkantak gólyákra, ahol korábban sosem, például a főváros északi részén lévő lakóövezetek épületein.

Az ismeretlen városi területekre tévedt madarak egy része megzavarodott és sokuk elpusztult, miután elektromos vezetéknek és villanyoszlopoknak ütközött.

- Először van dolgunk ilyen nagy számú elpusztult gólyával Athénban - mondta Ganoti, hozzátéve, hogy a helyiek a pázsitjukról szedik össze az elhullott madarakat.

Az ANIMA központjában sok gólyát ápolnak. Amint ezek a madarak megerősödnek, visszaengedik őket a vadonba. A gólyák ugyanakkor csak egy kis hányadát teszik ki az erdőtüzeket megsínylő vad- és háziállatoknak.

- Az itt lévő állatok egy része el fog pusztulni. Ha például a teknősök egy csomó füstöt belélegeznek és megégnek belülről, akkor nem lesznek képesek enni és meghalnak, és ez ellen semmit sem tehetünk - jegyezte meg a szakember.

Görögországban 56 ezer hektárnyi terület égett le az elmúlt tíz napban az európai erdőtűzinformációs-rendszer (EFFIS) adatai szerint. 2008 és 2020 között minden évnek ugyanebben a szakában átlagosan 1700 hektárnyi növényzet pusztult el tűzben.

Kikelés után addig maradnak ott a csibék, amíg meg nem tanulnak úszni.

A madárvilágban számos stratégia ismert a fiókák védelmére, de csak egy faj hordja a zsebében úszni nem tudó fiait.

Az apró, titokzatos törpebúvárcsibe a madarak körében teljesen egyedülálló módon óvja a fiókákat. A hímek ugyanis figyelemre méltó anatómiai tulajdonsággal rendelkeznek: a szárnyaik alatt ,,zsebek”, azaz bőrredők vannak, amikben a csibék a kikelésüktől kezdve addig maradnak, amíg nem tudnak maguk úszni.

A búvárcsibefélék családjába tartozó trópusi és szubtrópusi Amerikában élő madár csendes édesvízi patakokban úszik és merül. Part menti sűrű bokrok és vízinövények lakója.

Testhossza mindössze 31 centiméter, testtömege 130 gramm. Az apró termetű madár vízi rovarokkal és vízinövények magvaival táplálkozik, melyek után a víz alá is lebukik. Hangja hasonlít a távolból hallatszó kiskutya ugatásához.

Tojásokat a nedvesebb évszakban raknak, közvetlenül a víz fölé épített fészkükbe. A költésben mindkét madár részt vesz, a tojó a nappali órák nagy részében és az éjszaka folyamán a fészken ül, míg a hím a nap középső részében óvja a tojásokat.

A fiókák kikelése után a hím a szárnyai alá veszi őket. Úszik – és repül, ha kell – a fiókákkal a zsebében, amíg saját maguk úszni nem tudnak. Ezt követően a csibék egy ideig még apjukat és talán édesanyjukat követik, gyakran a hátukon lovagolva. Nem ismert, hogy a tojók kikelés után mennyire vesznek részt a fiatalok gondozásában.

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre (MME) hivatkozva az MTI. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe, illetve betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

Az MME arra kérte a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

Az állatok életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos, ehelyett megbetegíti az állatokat, szennyezi a környezetet, és rontja a víz minőségét. Ezeken túl a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, később ezek a madarak fagynak jégbe.

Az MME kiemelte azt is, hogy a feleslegesen kiszórt táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.

A nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, így az emberek a sok szegénynek és éhesnek tűnő, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat látva tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madarak száma a vonulásukat az etetőhelyeknél megszakító példányokkal együtt folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nőhet a nyári kéregetők száma.

Ha érdekel a téma részletesebben, olvasd el az MME.hu részlet gazdag leírását a témában ide kattintva. A plakát letölthető itt.