Visszaengedték a szabad természetbe a világhírűvé vált császárpingvint, amely két és fél hónapja Új-Zélandon ért partot, mintegy háromezer kilométerre tévedve kolóniájától.

A Happy Feet, azaz a Táncoló talpak névre keresztelt hároméves állatot a Tangaroa nevű kutatóhajó "tette vízre" vasárnap Új-Zélandtól mintegy 700 kilométerre délre, a Campbell-szigetek közelében. A pingvinnek innét egyedül kell megtennie az otthonához vezető út fennmaradt részét, mintegy kétezer kilométert.

"Csodálatos érzés, ha az ember elengedhet egy gyógyult pácienst" - írtabe útinaplójába Lisa Argilla, a wellingtoni állatkert állatorvosa, aki Új-Zélandon kezelte - többször meg is műtötte - a legyengült állatot és most elkísérte az Antarktisz felé vezető útra. "Sok szerencsét Mr. HF! Kérem déli irányba ússzon!" - írta a naplóban Argilla doktor, aki a hajó imbolygását élvező páciensétől eltérően tengeribeteg lett a hajóúton.

Happy Feetet hat napig tartó hajóút után engedték vissza egy speciális csúszdán az ott 285 méter mély és 7 Celsius fokos óceánba. Az állatorvos telefonos beszámolója szerint a pingvint némileg "bátorítani" kellett, hogy elhagyja jégketrecét, ám amint hátrafelé belepottyant a vízbe, máris alámerült és végleg szem elől tűnt.

A madár június 20-án ért partot Új-Zéland festői strandján, Peka Peka Beachen. A szigetországban előtte több mint negyven évig nem bukkant fel egy fajtársa sem.

Happy Feet világszerte nagy feltűnést keltett megjelenésével, sorsa megmozgatta a világsajtót. A madár hó helyett homokot nyelt - így akarta hűteni magát -, életét végül a wellingtoni állatkertben mentették meg. A felgyógyulás sikeres volt, az állat 27,5 kilogrammosra hízott.

A császárpingvint műholdas helymeghatározóval engedték vissza a szabad természetbe; ennek segítségével a kutatók nyomon követhetik Happy Feet tartózkodási helyét és az őt körülvevő víz hőmérsékletét.

Az Új-Zélandra tévedt és webkamerával megfigyelt madárnak már a szárazföldön negyedmilliós internetes "rajongótábora" alakult ki, és a kutatókhoz hasonlóan a laikus érdeklődők is nyomon követhetik sorsának további alakulását a honlapon. A nyomkövető a tervek szerint az állat következő vedléséig működik.

Happy Feet jelenléte megduplázta a wellingtoni állatkert látogatottságát, és már vannak tervek a történet könyvben, illetve dokumentumfilmben való megörökítésére.

Fotó: dreamstime.com

A genetikai vizsgálatok olykor a madarak megdöbbentő rokoni viszonyaira mutatnak rá. Kiderült például, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya pedig, mint rendszertani fogalom, elvesztette létjogosultságát.

Igen ám, de még a madarak osztályán belül is egyre-másra fedeznek fel meglepő rokoni kapcsolatokat. Német kutatók most egyértelműen bizonyították, hogy a sólymok a többi ragadozó madárral ellentétben, valójában nem is tartoznak a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe. Nyilvánvalóan csak azért hasonlítanak annyira a sasokhoz és az ölyvekhez, mert az azonos életmódjuk miatt az evolúciójuk is hasonlóan zajlott. A mostani kutatás azonban kiderítette: a sólymok közelebbi rokonságban állnak a papagájokkal és az énekesmadarakkal, mint a valódi sólyomalkatúakkal.

„A vizsgálattal a madarak családfájának egyik legellentmondásosabb részét sikerült megfejteni – közölte Alexander Suh, a Münsteri Egyetem molekuláris biológusa. – Immár biztosan meg lehet állapítani, hogy mely társaikkal állnak legközelebbi rokonságban az énekesmadarak (verébalakúak – Passeriformes), amelyek a madárfajok több mint felét teszik ki.” 

Míg korábban a kutatók úgy vélekedtek, hogy az énekesmadarak legközelebbi rokonai a harkályok vagy a kakukkfélék, most már egyértelmű, hogy a papagájok helyezkednek el hozzájuk legközelebb a családfán. A felfedezést úgynevezett ugró gének vizsgálata tette lehetővé: ezek az évmilliókon át állandó „molekuláris kövületek” ugyanis a papagájok és az énekesmadarak génkészletében is ugyanott helyezkedtek el.

Az új ismeretek érdekes idegélettani párhuzamokra is rávilágítanak, a papagájok és az énekesmadarak ugyanis egyaránt képesek éneket tanulni. Közeli rokonságuk arra enged következtetni, hogy közös ősük, amely rendelkezett e képességgel, feltehetően már 30 millió évvel korábban „dalra fakadt”, mint azt eddig gondolták. A földtörténeti középkor (triász, jura, kréta) dinoszauruszai ezek szerint már madárcsiviteléstől hangos világban éltek.

Idén Afrikában is megrendezik a BirdLife International madármegfigyelő versenyt szombattól november végéig.

A nyitó eseményt szombaton a durbani King Shaka repülőtér melletti Morelandben tartják, ahol füsti és sarlósfecskék mellett az első telelni érkező fehér gólyákat, kakukkokat, gyurgyalagokat is üdvözlik a helyiek – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.

Az MME nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International által szervezett Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű program célja, hogy az Európából elvándorolt madarak teljes migrációs ciklusát nyomon kövessék.

A programsorozat idei európai helyszínein az öt madárfaj több mint 125 ezer egyedét figyelték meg a 8–12 év közötti gyerekek. A legtöbb megfigyelés Oroszországból és Olaszországból érkezett, Magyarország a 23. helyen végzett 113 hazatérő madár regisztrálásával. A legnagyobb számban füstifecske-megfigyeléseiket töltötték fel a résztvevők a Spring Alive honlapjára, második helyen a sarlósfecske végzett. A kakukk a harmadik, a fehér gólya a negyedik helyet szerezte meg. Az idén új belépőként a gyurgyalag is versenybe szállt, de sereghajtóként végzett 3 százalékkal.

A versenyhez kapcsolódva az MME dél-afrikai partnere idén a füsti fecskét választotta az év madarának.

Magyarország ‒ Tudták-e, hogy a madarak is „beszélnek" dialektusokat? Zsoldos Árpád (60), a madárhangok hazai szaktekintélye madárnyelvjárásokat is képes megkülönböztetni.

A szenvedélyes madarász még akkor kezdte a hangvadászatot, amikor magnószalagokon és NDK-kiadású bakelitlemezeken lehetett hallgatni és tanulni madárhangokat. Ma már nem csak azt ismeri fel, melyik madár szól, de azt is, mit mond.

– Az első hangtükröm egy kifordított esernyő volt, azt kötöttem össze egy kazettás diktafonnal – emlékezik vissza a „madarak nyelvésze", aki számos CD kiadása mellett a madardalok.freeblog.hu honlapján is közzéteszi hangfelvételeit.

A hangvadászathoz a madár csőrét centi pontossággal be kell célozni. A madarak énekükkel egymással kommunikálnak, amit a szakember meg tud fejteni. Felismeri, ha a hím hallat területvédő hangot, meg tudja különböztetni a párok kapcsolattartó és a fiókák eleségkérő hangját. Van fészket féltő, aggódó hang, külön légi és földi veszélyt jelző hang.