A jeladós macedón Viktorija több mint 11 ezer kilométert repült egy év alatt, és eközben Magyarországot is érintette.

A "Viktorija" nevű tojó parlagi sas 2013-ban kelt ki a tojásból Macedóniában, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a macedón Nature Conservation Association AQUILA munkatársai a fészekben, fiókaként szerelték fel rá a mozgásáról adatokat közlő jeladót 2013. július 1-jén.

"Viktorija" 2014. március-szeptember között több mint 11 ezer (!) kilométert repült Macedóniából a közép-ázsiai Kazahsztánig és vissza, miközben a hazafelé tartó útján néhány napja Magyarországot is átrepülte észak-déli irányban.

A sasokhoz hasonlóan nagytestű madaraknál az ivarérés 4-5 évig is eltart, a fiatalok ezeket az éveket tapasztalatszerzéssel töltik. Az egyedek egy része ilyenkor is a költőterületen vagy ennek közelében marad, egyesek viszont hatalmas távolságra kóborolnak el.

Ezt a viselkedésbeli különbséget nagyon jól szemlélteti a tavalyi évben Macedóniában "Viktorija" mellett megjelölt további négy fiatal sas mozgásmintázata is. "Filip" és "Jana" az elmúlt több mint egy évben a költőterületen mozogtak, innen csak néhány napos, néhány száz kilométeres körutakra mozdultak ki, de mindig visszatértek. Az öt madár közül egyedül "Damjan" mutatott klasszikus vonulási viselkedést. A jelölését követően két hónappal, 2013. szeptember 7-én határozott elmozdulást jelzett a jeladója. Először északkeletnek repült mintegy 300 km-t, majd Délnyugat-Romániából Törökország felé vette az irányt és itt, Dél-Törökországban pusztult el ismeretlen okból nem egészen egy hónappal később. Még ennél is rosszabbul járt "Marko", aki nem sokkal a kirepülés után, még tavaly augusztusban elpusztult; valószínűleg egy emlős ragadozó fogta meg, mert a tapasztalatlan madár nem fán, hanem egy kövön, a talajon éjszakázott.

Az ötödik jeladós madár, "Viktorija" azok közé a még nem ivarérett parlagi sasok közé tartozik, melyek önállóvá válásuk után óriási területet kóborolnak be. A sas idén márciusban indult el Macedóniából, és idén szeptember közepéig 14 országban járt. A nyarat mintegy 6 400 km-es, átlag 40-50 km/h-s sebességű repülést követően Közép-Ázsiában, Kazahsztánban, pusztai sasok fátlan élőhelyén töltötte, ahol parlagi sas nem fészkel, és minden bizonnyal a területen gyakori ürgékre és mormotákra vadászott. Innen augusztus 16-án indult vissza és Lengyelországon, majd Szlovákián át déli irányba haladva szeptember 16-án Balassagyarmat térségében érte el Magyarországot és a Cserhátban éjszakázott. Az MME munkatársai szeptember 17-én és 18-án reggel is lencsevégre tudták kapni a madarat, aki továbbra is dél felé tartva 19-én már el is hagyta hazánkat és Szerbiában folytatta útját, aminek a végállomása vélhetően a macedóniai születési helye lesz, ahol a tavalyi, első telét is töltötte.

A madarak nem egyazon időben fejlődtek ki dinoszauruszőseikből, sugallja egy újonnan létrehozott dinoszauruszcsaládfa, amely szerint tollas barátaink először fokozatosan indultak fejlődésnek.

A húsevő dinoszauruszok evolúciójának újabb családfája az eddigi legátfogóbb. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a madárszerű jellegzetességek –úgymint szárnyak és tollak – több tízmillió év alatt, fokozatosan jelentek meg. Amint azonban a madártestfelépítés „elkészült”, a csoport robbanásszerű evolúción esett át, amely több ezer fajt eredményezett – írják a kutatók a Current Biology folyóiratban.

Steve Brusatte, a vizsgálat társszerzője szerint szinte lehetetlen egyetlen vonallal elválasztani a dinoszauruszokat a madaraktól a családfán. „Amint azonban a madártest kifejlődött, valamiféle zár felnyílt, és elképesztő ütemű fejlődés indult meg” – magyarázza.

A kutatók hosszú ideje tudják, hogy a madarak a dinoszauruszok családfájának egyik ágát képviselik. Mivel azonban a kövületek között rengeteg a hiátus, egyesek úgy gondolták, kell legyen egy hiányzó láncszem az első madár és legközelebbi hüllőőse között. Ám az utóbbi több mint két évtizedben egyre több tollasdinoszaurusz-fosszília került elő - különösen Kínában-, azt sugallva, hogy a madarak fejlődése fokozatos volt.

Brusatte és csapata 150 kihalt madárfaj és legközelebbi dinoszauruszrokonaik több mint 850 testi tulajdonságát vette szemügyre. Az adatok statisztikai elemzése révén elkészítették a teljes családfát, amely felfedi, hogy a madarak tulajdonságai mintegy 150 millió évvel ezelőtt igen fokozatosan alakultak ki, és a legkorábbi madarak megkülönböztethetetlenek voltak legközelebbi rokonaiktól.

Brusatte szerint bár maga a madár megnevezés valamiképpen önkényes, de az Archaeopteryx tollas maradványát a csoport első képviselőjének tekintik. „A madarakat talán a repülés képessége különbözteti meg őseiktől, de az is elképzelhető, hogy más dinoszauruszok is tudtak repülni.

"A dinoszauruszok az idők folyamán egyre inkább a madarakra kezdtek hajazni” – mondja, hozzátéve, nincsen egyetlen hiányzó láncszem a két csoport között. A madarak és dinoszauruszok elmondása szerint olyanok, mint a szivárvány két színe, mindegyik felismerhető, de a határon összemosódnak.

Az eredmények tanúsága szerint ugyanakkor, amint az alapvető testfelépítés kialakult, a madarak gyorsabb fejlődésbe kezdtek, mint más dinoszauruszcsoportok.

Az eredmények további adalékot szolgáltatnak ama vitatott elmélethez, amely szerint az evolúció szélsőségesen robbanásszerű szakaszai rendszerint egy új testfelépítés kialakulása után következnek be. Ezt elsőként George Gaylord Simpson amerikai paleontológus fogalmazta meg a negyvenes években.

A kutatók egyelőre nem biztosak abban, mi tette ilyen sikeressé a madarakat. Talán, mivel kis testűek, melegvérűek és gyorsak, fenn tudtak maradni, míg a nem madárszerű dinoszauruszok kihaltak.

Rekordszámú kék vércse vonul idén ősszel a Kárpát-medencében és Magyarországon: több mint 11 ezer kék vércsét számoltak össze a megfigyelt területeken.

A fészekaljuk felneveléséhez szükséges rövid költési időszak és a fiókák kirepülése után, az öreg madaraknak szeptembertől egy hónapjuk van arra, hogy megfelelő kondícióba kerüljenek és befejezzék a vedlést, míg a fiataloknak a vadászat és a kitartó repülés képességét kell elsajátítaniuk a Dél-Afrikáig tartó nyolcezer kilométeres vonuláshoz - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A felkészülés hetei alatt a kék vércsék csapatosan vadásznak a bőséges zsákmányt kínáló tarlókon és együtt is éjszakáznak egy-egy facsoportban. A legjobb, gyakran évtizedek óta használt helyeken akár több ezer madár is összegyűlhet. Az idei ősz a faj vonulási viselkedésének eddig nem ismert részleteibe kínálhat betekintést. A hazai költőállomány egyedei mellett - három jelölt madár - műholdas jeladó került egy olaszországi és három kazahsztáni madárra is, és a jelöléseknek még nincs vége.

A jelölések célja annak kiderítése, hogy a földrajzilag egymástól nagy távolságra lévő fészkelő-állományok milyen útvonalakat használnak az őszi, illetve a tavaszi vonulás során. Az adatokból várhatóan több új európai, ázsiai és afrikai pihenő-, illetve éjszakázóhelyet is megismerhetnek a szakemberek.

Az egyesület idén tízéves Kékvércse-védelmi Munkacsoportjának tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence kék vércse gyülekezőhelyeinek felderítésére és monitorozására. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a nemzeti parkok őrei és civil természetvédelmi szervezetek tagjai augusztus és október között mintegy ötven helyszínen, heti egy alkalommal, a hét azonos napján szinkronszámlálásokat végeznek, amelyek eredményeit magyarországi koordinátor összegzi.

A Kárpát-medence idei őszi gyülekezési adatai már eddig is rekordmennyiségű kék vércse jelenlétét mutatják - a 38. héten 11 160 kék vércsét számoltak össze a megfigyelt területeken -, és egyes, a régiónkon kívülről érkező megfigyelési adatok is a faj eredményes költési szezonját jelzik.

Az elmúlt héten a Kárpátok túloldalán a műholdas jeladós madarak intenzív déli irányú vonulást mutattak, miközben a Kárpát-medencében lévők még nem indultak el. A kék vércse Magyarország és az Európai Unió kiemelt fontosságú védett természeti értéke. A faj megőrzését az Európai Bizottság LIFE+ természet alapja támogatja.

Barátkozni akarnak az ablakon kopogtató cinegék? Mit tegyünk az ablaknak nekirepülő madarakkal? És hogyan akadályozzuk meg, hogy nekimenjenek? Nem is gondolná, milyen egyszerű trükkökkel segíthetünk a madarakon.

Ősszel sok cinege jelenik meg a házak ablakaiban, de valójában nem madáreledelt akarnak kunyerálni, hanem azért, mert esős időben rengeteg rovar is az ablakok keretéhez húzódik, ott keresnek maguknak menedéket - figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület. Ezt a rovarbőséget dézsmálja meg a széncinege, amikor következetesen végigkopogtatja az apró réseket az ablakok mentén. A cinegék azért kopogtatnak az ablakon, mert az üvegen pihenő apróbb muslicákat, levéltetveket is megpróbálják elkapni.

A madarak emellett azért is szoktak kopogni az ablakon, mert saját tükörképükre azt hiszik, hogy egy vetélytárssal állnak szemben. Ahogy a cinege megkapaszkodik az ablakkeretben, legtöbbször elsőként a háta mögé pillant, hogy nincs-e veszély, keresgélhet-e nyugodtan élelmet, de ha ezek után szembefordul az üveggel, akkor "hirtelen" egy másik széncinege jelenik meg éppen előtte, számára túlságosan közel is. Ez a saját tükörképe, a madár pedig az ijedtség után egy erősebb csőrvágással akarja a vélt fajtársat elűzni, azaz feléje csap a csőrével, aminek a végeredménye a koppanás.

Hogyan védekezzünk az ablaknak ütköző madarak ellen?

Teljesen más típusú probléma viszont az, amikor a madarak nekiütköznek a nagy felületű üvegfalaknak, és ettől elkábulnak, megsérülnek, vagy akár el is pusztulnak. A madarak üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, mert sokszor teljes sebességgel repülnek neki a kemény felületnek.

A madarak azért ütköznek neki az ablakoknak, mert nem látják az üveget. Merőlegesen nézve a víztiszta üvegablak, főleg ha mögötte egy másik ablakon keresztül át lehet látni a házon, különösen veszélyes a repülő madarakra nézve, mert ha nem tanulják meg a keret, vagy egyéb dolgok alapján felismerni az ablakokat, akkor azt hiszik, hogy szabadon átrepülhetnek a házon. Lapos szögből szemlélve még a víztiszta üveg is átlátszatlanná válik, de így is éppen olyan veszélyes, mint szemből, mivel a madarak számára szabad röpfolyosót jelentő eget, búvó- és pihenőhelyet kínáló ágakat tükröz vissza, és a madarak ismételten teljes sebességgel ütköznek bele. A legveszélyesebb madárcsapda-helyek azok a többemeletes üvegfalú épületek, többnyire irodaházak, amiket zöldövezetbe, gazdag madárvilágú környezetbe építenek.

A Magyar Madártani Egyesület ezért azt írja, hogy a problémára megoldást jelenthet az, ha a víztiszta üvegen átlósan átlátszatlan "tejüveg" csíkok futnak végig, ha az ablakra kívülről keretes szúnyoghálót tesznek fel, vagy ha belülről átlátható, kívülről csillogásmentes, matt felületet mutató műanyag fóliával vonjuk be az ablakokat.

Az üvegfalak madárcsapda-hatása csökkenthető vagy akár ki is küszöbölhető, ha a felület kellő mértékben kifelé, lefelé döntött, mert akkor az üvegek a talaj képét tükrözik vissza. Létezik emellett madárvédő üveg is, amely olyan elemi szálakat tartalmaz, amik csak UV fényben láthatóak, így számunkra észrevehetetlenek, míg a madarak számára akadályokkal teli felületként jelenik meg.

A legegyszerűbb, de nem száz százalékos megoldás a madarak távoltartására az, ha ragadozómadár-sziluetteket ragasztunk ki az ablakra. Az idő előrehaladtával viszont a madarak hozzászokhatnak a jelekhez. A legfontosabb azonban az, hogy ilyen esetben megfelelő ragadozómadárral próbáljuk elriasztani a madarakat, a legriasztóbb a karvaly, a héja, vagy a sólyom sziluettje.

Ha viszont a felragasztott sziluett nem vált be vagy már veszít a hatékonyságából, megpróbálkozhatunk a bámuló ragadozómadárarcot mintázó, innen letölthető "rémszem" nyomattal is, a nagy, mereven bámuló szemek ugyanis megijesztik az állatokat.

Ha már nekirohant az ablaknak

Ha egy madár viszont mégis az ablakunknak ütközött, akkor tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában hagyjuk így pihenni egy-két órát. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy az állat a sötét, nyugodt környezetben kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni és enni- és innivalóval ellátni.

Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentőhelyre.

A madagaszkári cigányréce új lápos otthon nélkül nem fog tudni boldogulni a vadonban. Erre a következtetésre jutott egy kutatás, amely feltárta, hogy a fiókák 96 százaléka két-három hetes korában elpusztul.

A szakemberek szerint az emberi tevékenységek miatt a madarak egyetlen, még fennmaradt mocsaras területre szorultak vissza, amely viszont nem nyújt kielégítő táplálékot nekik. A kutatást a Bird Conservation International folyóirat közölte.

A vizsgálatot vezető Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) becslései szerint csupán 25 madár maradt fenn természetes élőhelyén. Az emberi tevékenység, többek között az erdőirtás, a gazdálkodás és halászat olyan mértékben pusztította élőhelyüket, hogy mára ez az utolsó populáció egyetlen mocsaras területen - a Bemanevika közeli tókomplexumon - él a szigetország északkeleti részén.

Miután 2006-ban ismét felfedezték a fajt ezen a területen, a WWT és partnerei – többek között a Durrell Vadvédelmi Alapítvány és a Vadászsólyom Alapítvány – szaporítási programba fogott, és megkezdte a vadon élő madarak nyomon követését is.

Geoff Hilton, a WWT kutatója elmondta, miután ilyen alacsony egyedszám jellemző a fajra, a populáció megfigyelése nem ütközött nehézségekbe. „Körülbelül 10-11 tojónk van, azt is meg tudtuk állapítani, hogy nagy részük tojásokat rak, és azok ki is kelnek” – magyarázza. Ugyanakkor, amikor a fiókák elérték a két-három hetes életkort, elkezdtek eltünedezni. A bizonyítékok – többek között a tó fenekéről származó táplálékminták – összevetése után rájöttek, hogy a fiókák éhen halnak.

A récék a tavak fenekéről merüléssel szerzik táplálékukat, és ez a meredek krátertó egész egyszerűen túl mély nekik. A madagaszkári cigányréce eme utolsó mentsvára egyben az ország utolsó érintetlen mocsaras vidéke, amely viszont így nem elégíti ki szükségleteit.

A kutatók szerint a faj sorsa ismét jobbra fordulhat, ha a fogságban szaporított egyedeknek új lápos otthont találnak. Hilton elmondta, a szaporítóprogram sikeresnek tűnik, és nemrégiben azonosítottak egy tavat, amelynek állapota helyreállítható és elősegítheti, hogy a populáció ismét megvesse lábát a vadonban.

A legfontosabb feladat a szakemberek szerint együttműködés a helyiekkel a madárfaj visszatelepítésére és védelmére, illetve a tó állapotának helyreállítására. Ugyanilyen fontossággal bír elősegíteni, hogy a lakosok fenntarthatóbb módon biztosítsák megélhetésüket a tóból.

A napokban számos helyen lehetett olvasni arról, hogy a gólyák elindultak Afrika felé egy Magyarországra megérkező hidegfront miatt, amiről a Morning Showban is beszéltek. Kevésbé tudományos, de annál viccesebb megközelítést hallgathattok végig. Valamint erről nyilatkozott Orbán Zoltán is, a Madártani Egyesülettől.

Az augusztus közepén érkezett hidegfront hatására a hazai fehér gólyák többsége megindult a telelőterületek felé. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is több példányt láttak el jeladóval, hogy vonulási útvonalaikat pontosan követni lehessen - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora az MTI-t hétfőn.

Papp Ferenc elmondta: már 14 fehér gólya kapott GSM-alapú jeladót. Az MME szakemberei idén két projekt, a Madárvédelem és kutatás határok nélkül című magyar-szlovák program és az Északi gólyahír projekt részeként is jelöltek meg madarakat.

"A fehér gólyák többsége már délkelet felé tart, sőt, a leggyorsabban vonuló példány, a szlovákiai Komáromszentpéter (Svaty Peter) községben megjelölt Peter Törökország déli részén, a szír határ közelében járt hétfő délelőtt" - mondta a programkoordinátor.

Hozzátette: az Ipolyvecén megjelölt, nevét a községről kapó Veca már Bulgáriában, Tarnovo környékén van. Mivel idén nem volt sikeres a költése, az elsők között indult útnak. Pár nappal később kezdte meg a vonulást, de már ugyancsak Bulgáriában jár a Dejtár községből származó, Dalma nevű fehér gólya.

A Szécsényben megjelölt, Hófogó nevű fiatal madár - amely nevét onnan kapta, hogy egy szerencsétlen landolás után a fészke melletti ház tetején a hófogó rácsok közé szorult, és onnan csak a tűzoltók tudták kiszabadítani - Románia déli részéig jutott, jelenleg az Olt folyó torkolata közelében tartózkodik. Erre a területre megérkezett már Nógrád is, a tavaly ősszel Egyiptomban kémnek vélt, majd elengedése után elpusztított, Ménes nevű fehér gólya testvére.

Néhány madár még nem kezdte meg vándorútját, köztük Január, amely tavaly az enyhe télnek köszönhetően nem vonult el - nevét is azért kapta, mert januárban látták el jeladóval -, ez évben pedig három fiókát nevelt fel a párjával.

Egyelőre kétes, hogy el akar indulni a többiekkel - jegyezte meg Papp Ferenc. Hozzátette: egy jeladóval ellátott fehér gólya áramütés miatt elpusztult, egyet pedig legyengülve találtak meg a Jászságban, az már egészen biztos, hogy nem tud elvonulni.

Zagyva, aki Ménes mellett a legismertebb magyar jeladós gólya, ez év júniusa óta nem szolgáltatott adatot, utolsó ismert tartózkodási helye az egyiptomi Port-Szaíd környéke volt. "Feltételezhető, hogy a jeladó hibásodott meg, reméljük, Zagyva jövőre hazatér. Az egészen biztos, hogy idén sem érkezett meg Közép-Európába" - mondta Papp Ferenc.

A 2012 augusztusában a Nógrád megyei Nemti község határában befogott és megjelölt Zagyva jeladója 11 603 GSM-koordinátával szolgált. Ezek alapján tudják az MME szakemberei, hogy a madár élete első telét Törökország földközi-tengeri partvidékén, a másodikat Tanzánia déli részén töltötte. A fehér gólyák vonulási útvonalának egy korábban ismeretlen kitérőjéről is neki köszönhetően tudnak, kétszer felkereste ugyanis Csád déli részét, a Száhel-övezetet.
A jeladós fehér gólyák vonulási útvonala az interneten itt követhető.

A Fővárosi Állat-és Növénykertben eddig is sokan kedvelték, de egy látogatói videónak köszönhetően az interneten is nemzetközi sztárrá vált Vali, az állatkert 15 éves barnamedvéje, miután megmentette egy dolmányos varjú életét.

Gyakran előfordul, hogy a dolmányos varjak egy-egy nagyobb állat kifutójában kíváncsiskodnak a fővárosi állatkertben. A medvék is megszokták már a varjak jelenlétét, különösebben nem foglalkoznak velük, június 19-én azonban egy különös esetet rögzített az egyik látogató kamerája. A kifutóhoz tartozó medencébe pottyant egy varjú, Vali, a népszerű barnamedve pedig kimentette a vízből. Nem biztos, hogy a mentés volt az elsődleges célja, inkább a kíváncsiság vezethette, miután pedig a madár az orrába csípett, inkább visszatért a gyümölcsfalatozáshoz. A felvételen az is látszik, hogy a partra került varjú egy darabig mozdulni sem tudott a sokktól. Valószínűleg ő maga is meglepődött.

A dolmányos varjak állandó vendégei az Állatkert légterének, mi több, az elmúlt bő egy évtizedben kifejezetten felfedezték maguknak ezt az élőhelyet. Annál is inkább, mivel itt mindig találnak valamilyen táplálékot. Legjellemzőbb tettük, hogy zárás után a szemétgyűjtőket fosztogatják, nagy területen szórva szét annak tartalmát. De ha tehetik, apró állatokat is elragadnak, ezért például a szabad ég alatt tartott tengerimalacok kölykeit külön védenünk kell tőlük. Időnként a kis szurikátákra is szemet vetnek, de ezek az állatok – éppúgy, mint Afrikában – őrszemeket állítanak, így a veszélyről mindannyian időben értesülnek, s így el tudnak bújni a madarak elől. A kifutók eredeti tulajdonosai általában nem sokat törődnek a berepülő madarakkal, bár nemrégiben az egyik varjú annyira elmélázott, hogy a vadkutyák nyakon csípték és a falka másodperceken belül darabokra tépte - mondta az Origónak Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője.

Bár a videón már nem látszik, hogy a varjú elrepült volna, mivel az állatkert munkatársai nem találtak toll-maradványokat, úgy sejtik, Vali tényleg megmentette a madár életét.

A szerencsésebb és szemfüles természetbarátok tanúi lehetnek, ahogyan a gemenci fészekből kirepülnek a fiókák. A mai napon a három közül egy már kirepült, de még vissza is tért a védelmet nyújtó fészekbe. Szakemberek szerint néhány napon belül a megfigyelt madarak elhagyják az addig biztonságot adó fészket és bekövetkezik a család felbomlása is.

A szülők várhatóan jövőre ugyanebbe a fészekbe térnek vissza. A Gemenc Zrt. webkamerái rögzítik az eseményeket és valós időben továbbítják is az internet segítségével az erdőgazdaság weblapjára, ahol bárki megtekintheti ezen fokozottan védett madarak életét. Idén rekordgyorsasággal, február 24-én érkezett meg a fekete gólyapár egyik tagja a Gemenci erdőbe. Ezek a különleges madarak a Sió csatorna torkolata és a déli országhatár közötti, Duna-menti védett erdőterületen fészkelnek kora tavasztól késő őszig.

A fekete gólyák többsége március 15-e után érkezik meg a faj legnagyobb hazai állományának otthont adó Gemenci erdőbe. Tipikus fészkelő helyei a tölgy-kőris-szil ligetredők idős kocsányos tölgyfái. Az egyes párok területhűsége rendkívül változó. Fő táplálékuk az apró hal, béka, rovar.

Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek.

A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a fekete gólyák állománya. A faj a legnagyobb létszámban a Baltikumban fészkel, a legsűrűbb hazai állománya - hozzávetőlegesen 45-50 pár - a Duna mentén, a Gemenc Zrt. területein található.

2014-ben a gemenci területeken 82 db fekete gólya fészket észleltek a szakemberek, amelyből 26 fészket foglaltak el a fekete gólyák és kezdték meg a költést. Feltehetőleg az Yvette mediterrán ciklonnak köszönhetően (lehűlés, szél) az elfoglalt fészkekből 4-ben hiúsult meg a fiókák kiköltése.