Ha a madárvilág rekordereiről esik szó, egy közülük elég közismert, talán még azok között is, akik nem foglalkoznak holmi tollas ügyekkel. A sarki csér, egy jóképű, narancssárga csőrű, fehér tollazatú madár, mely vonulása közben évente több mint 80 000 km-t tesz meg. Ezzel nemcsak a madarak közt számít abszolút elsőnek, hanem az emlősök között is.

Sarki csér (Forrás: guardian.com).

Ám vannak még olyan ámulatba ejtő madarak, melyek különleges képességeikkel kitűnnek a madártömegből. Ez a rövid gyűjtemény 10 madárfajt mutat be a 2015-ös Guinness Rekordok Könyvében található számos faj közül.

A nagylábú

Kész szerencse, hogy az északi jasszánának, ennek a lilealakúak rendjébe tartozó rigó nagyságú fajnak nincs szüksége cipőre. A leghosszabb lábujjakkal ugyanis ez a madár rendelkezik, már ami a testmérethez mért relatív hosszt illeti. A lábakon négy-négy, majdnem 8 cm-es lábujj található, ami kb. az emberi kéz ujjainak mérete. A jasszána remekül kihasználja ezt az adottságot, hiszen a hosszú ujjak segítségével a madár a lebegő növényzeten lépkedve szinte jár a vízen.

Az északi jasszána a vizen jár
(Forrás: http://www.pbase.com/image/97317532)

Földhöz ragadtan

A vándoralbatrosz fiókák átlagosan 280 nappal a kikelés után válnak csak röpképessé. Ez több mint 9 hónap, ami jelentős idő ahhoz képest, hogy a legtöbb fajnál ez csupán néhány hetet vesz igénybe. Minden bizonnyal ennek a tulajdonságuknak köszönhető, hogy a vándoralbatroszok csak kétévente egyszer költenek.

Viszont ha egyszer szárnyra kapnak, vissza sem néznek; képesek akár 5 évet is úgy eltölteni, hogy nem térnek vissza a szárazföldre, ha pihenniük kell, azt a tengeren teszik. A szárazföldre csak a költés miatt térnek vissza.

A vándoralbatrosz egy másik rekorddal is büszkélkedhet, hiszen ennek a fajnak van a legnagyobb szárnyfesztávolsága, ami akár 3,6 méter is lehet.

A vándoralbatrossz több mint 9 hónap után lesz röpképes 
(Forrás: wallpapersdepo.net)

Csak füldugóval!

Ha nem kíván halláskárosodást szenvedni, ne nagyon tartózkodjon egy malukui kakadu társaságában.

Ennek az Indonéziában honos madárnak a rikácsolása akár 135 decibel is lehet, melyet mérésekkel bizonyítottak. Hogy legyen mihez viszonyítani, egy rock -koncert általában 125 decibelnél nem hangosabb, egy légkalapács pedig 130 decibellel dübörög. Egyes szakértők szerint, ha valaki hosszabb távon ki van téve 80 decibel feletti hangerőnek, akár visszafordíthatatlan halláskárosodást is szenvedhet.

A malukui kakadutól jobb tisztes távolságban állni (Forrás: www.ehow.com)

A nagyszájú

A pelikánok ismertek ugyan ormótlan csőrükről, de a pálmát az ausztrál pelikán viszi. A madár csőre akár 34-47 cm-re is megnőhet, amely a leghosszabb csőr a madárvilágban. Ez hasznos a pelikánoknak, hiszen naponta majdnem 2 kilógrammnyi halat, rákot vagy akár kisebb teknősöket is megesznek.

A leghosszabb csőrű madár az ausztrál pelikán
(Forrás: biodiversitysnapshots.net.au)

A nagymadár

A legmagasabb madár az észak-afrikai strucc – a hímek akár 2,7 méter magasak és 140 kg súlyúak is lehetnek. Persze ha az elefántmadár – egy röpképtelen élőlény, mely még a 17. században pusztult ki – még mindig élne, a strucc nem jelentene számára versenytársat. A hatalmas madárról úgy tartják, hogy magassága meghaladta a 3 métert, tömege pedig elérhette a 400 kg-ot.

Az elefántmadár, a strucc és az ember
(Forrás: http://www.chinesebirds.net)

A kismadár

Könnyű nem észrevenni a világ legkisebb madarát, a méhkolibrit. Nevét arról az állatról kapta, melynek méretével össze lehet hasonlítani; ez a madár kevesebb, mint 2,2 grammot nyom, szárnyfesztávolsága csupán 5 cm. A BirdLife International szerint ez az aprócska, Kubában honos madár a mezőgazdaság miatt fokozatosan veszti el élőhelyét, ezért a mérsékelten fenyegetett kategóriába került.

A méhkolibri hüvelykujjnyi (Forrás: www.factzoo.com)

A házias

Az ausztrál homoki ásótyúk építi a világ legnagyobb földön található fészkét. Ezek a fészkek tulajdonképpen kisebb halmok, melyek homokból és törmelékből állnak. A költési időszak alatt a halomnak állandó hőmérsékleten kell maradnia, melyről a hím madár gondoskodik úgy, hogy rendszeresen bedugja a fejét a halomba. Ő ugyanis egy beépített hőmérővel rendelkezik, valószínűleg a nyelvét használja a mérésre.

A homoki ásótyúk birodalma tetjén (Forrás: archive.org)

A torpedó

A vándorsólymok gyors röptű madarak, de a zuhanórepülésben elért sebességük páratlan. Repülés közben akár 50 km/h-val is haladhatnak, de vadászatkor, zuhanórepülés közben képesek elérni a 310-320 km/h sebességet is.

Vándorsólyom a zuhanórepülés kezdetén (Forrás: archive.org)

A gyorshajtó

Talán a vándorsólyom a leggyorsabb zuhanórepülő, de ha hosszú távú gyors repülésről van szó, a szürkefejű albatrosz verhetetlen. Egy madár nyomon követésével a kutatók megállapították, hogy képes volt 127 km/h sebességgel haladni több mint 8 órán keresztül – ráadásul viharban.

A faj főleg a horogsoros halászat miatt veszélyeztetett státuszba került.

A többi albatroszhoz hasonóan ezt a fajt is veszélyezteti a horogsoros halászat
(Forrás: teara.govt.nz)

Csak néhány szárnycsapás és semmi

A mindennapok során a tüzestorkú kolibri másodpercenként 50-szer csap a szárnyával. A násztánc idején azonban akár 200-szor is megrezegtetheti a szárnyát másodpercenként. Ez elég nagy erőfeszítésnek tűnik a rövid románchoz képest: a párok csak a násztánc és a nász idejére maradnak együtt, ezután a hím elhagyja a családot.

A tüzestorkú kolibri nem segít a fiókanevelésben
(Forrás: lowcountryhummingbirds.wordpress.com).