2019.07.15. 18:15, Fawkes
Egy bizarr, ősi madár fosszilis maradványaira bukkantak egy mianmari borostyánban a paleontológusok, amelynek a középső lábujja jóval hosszabb, mint a lábának az alsó szára.
Első ránézésre nagyon hasonlít egy verébre
A hosszúkás lábujj igencsak hasonlít a lemúrok és a famászó gyíkokéra, és a közel száz éve élt állat szokatlan életmódjára utal, amelyek a dinoszauruszok mellett éltek. A kutatók szerint ők lehettek az egyik legkorábbi madarak a Földön.
Itt van ez a kis méretű, 99 millió éves madár a borostyánban megőrizve, amely jól mutatja a lábak morfológiáját, ám ez ellentétben áll a korábbi ismerteinkkel - mondta Jingmai O'Connor, a Kínai Tudományos Akadémia gerinces paleontológusa és a Current Biology tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. – Bár az állat nagyon hasonlít egy verébre, mégis annyira különleges, hogy új fajnak nyilvánítottuk: az Elektorornis chenguangi nevet kapta, amely annyit jelent, „borostyán madár", utalva arra, hogy ez az első madár, amit a borostyán őrzött meg az utókor számára.
Egyedülálló fajt képviselhet
A madárnak négy lábujja van, és harmadik 20 százalékkal hosszabb, mint a lábának az alsó szára, miközben 41 százalékkal hosszabb, mint a második lábujja.
A kutatók összehasonlították más fajokkal, amelyek szintén aránytalanul hosszú lábujjal rendelkeznek és ez alapján úgy vélik, hogy az Elektorornis chenguangi hozzájuk hasonlóan a rovarokat húzza ki a fatörzsekből a „speciális eszközével".
A madár az ideje nagy részét nagy valószínűséggel a fákon töltötte és a hosszú lábujjai segíthettek neki a kapaszkodásban is.
Az Elektorornis chenguangi rekonstrukciós rajza
A szokatlanul hosszú lábujjak mellett a madár feltűnő fogakkal és karmokkal rendelkezett – magyarázta Jingmai O'Connor. – Mangrove erdőben élt a tenger mellett, a területet százmillió éve benépesítő gyíkok, kígyók és békák mellett.
A mianmari Hukawng-völgyből származó borostyánban felfedezett madár lábáról eredetileg úgy gondolták, hogy az talán inkább egy gyíkhoz tartozhat, ám az O'Connor csapata gyorsan azonosította az eredetét. Ehhez CT-szkennelést és háromdimenziós rekonstrukciót készítettek, majd a kapott modellt összehasonlították 20 másik, mára kihalt madárfajjal és 62 jelenleg is élővel.
Így tudták beazonosítani az állat egyedülálló formáját.
Most abban reménykednek, hogy a borostyán felszínén található tollakban fehérjéket és pigmenteket tanulmányozva jobban meg tudják érteni, hogyan tudott a madár alkalmazkodni a 99 millió évvel ezelőtti környezethez.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
