2022.02.27. 18:07, Fawkes
A költési időszakban indul a területvédelmi harc, és a küzdelem járulékos veszteségei az autók visszapillantó tükrei lehetnek. Meg maguk a madarak, amelyek saját tükörképükkel vívnak órákon át tartó csatát.
Közeleg a tavaszi költési időszak, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) újra közleményben figyelmeztet egy évről évre ilyenkor jelentkező problémára. Az egyesület a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja a saját tükörképükkel harcoló madarak miatt.
Az MME közleménye szerint évek óta érkeznek bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
De miért csinálják?
A jelenség hátterében a költési időszak kezdetével felerősödő területféltő magatartás és a civilizációs környezet „tükörképszennyező” hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonló stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni ehhez az ingerözönhöz.
Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben harci üzemmódban keresik a rivális hímeket. Ilyenkor a fészkelőhely birtokosa nem egy helyben üldögélve énekel, hanem körberepüli a területét, majd egy-egy magaslati ponton landolva fütyül tovább.
És mi lehet vonzóbb magaslati pont egy parkoló autónál?
Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű kocsi, amelyben a madár megláthatja a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó visszapillantó tükrében, ablaküvegében, akkor több órán át tartó harc veheti kezdetét a saját tükörképével, ami napokon keresztül újra és újra megismétlődhet.
A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az „ellenség” nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja.
Évekkel ezelőtt az Index is írt annak a fehér gólyának az esetéről, ami Sásdon napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.
Mit tehetünk mi?
Ha az autónk visszapillantó tükre áldozatul esett egy felpörgött madár támadásának, jobb, ha behajtjuk a tükröt, vagy letakarjuk valamivel, mivel a madár jó eséllyel vissza fog térni egy újabb menetre.
A madártani egyesület ajánlása szerint a másik megoldás a riasztó eszközök használata, amiknek két iskolája létezik:
- Ezek közül a „rémzsinór” az egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.
- A másik megoldás a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes, baglyokat idéző „rémszem” felragasztása az ablakra, szélvédőre, visszapillantóra.
A prototípus itt tölthető le.
Az egyesület közleménye hangsúlyozza, hogy senki ne dőljön be a zavarba ejtő visszapillantós produkcióknak, a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, és jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, és ami működik az egyik madárnál, arra egy másik csak a vállát vonogatja. Az egyesület tanácsa szerint ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés, a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása kínálja.