A különleges ökológiai szerepet betöltő, speciális madarakra vár a legkorábban a végzet, amint arról a Science beszámolt, két, egymástól függetlenül végzett kutatás eredménye alapján. Olyan fajokra leselkedik extra veszély, mint a gyümölcsöt fogyasztó, s azok magvait terjesztő különleges csőrű tukán, vagy a dögevő keselyűk – e madarakkal számos, csak általuk művelt ökoszisztéma-szolgáltatás is megszűnik. A különcök kihalásával homogenizálódni fog a madárvilág, s ezzel rengeteg funkció elvész.
Az egyik kutatásban 8500 madárfaj külső jellemzői – csőr mérete és alakja, végtagok és szárnyak mérete, testalkat és hasonlók – sokféleségét vizsgálták múzeumi példányokon, majd a kapott adatokat statisztikai elemzésnek vetették alá. Ezekből az elemzésekből kiderült, hogy milyen madarak tartoznak egy csoportba, s melyek „lógnak ki” e csoportokból: az énekesmadarak nagyjából egyformák voltak, a különcöket pl. az albatroszok, íbiszek, kolibrik képviselték.
A következő lépésben a kutatók kiemelték azokat a madarakat, amelyek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája alapján a legközelebb állnak a kihaláshoz. Kiderült, hogy azok a madarak a leginkább veszélyeztetettek, amelyeknek valamiféle különcség van a testalkatában is, így a már említett tukánok, a szarvascsőrűek, a kolibrik. A „maradék” az egyformaságuk alapján egy csoportba sorolt madarakat jelenti, így például a pintyfélék vagy a seregélyek. További elemzések azt is feltárták, hogy 14 különféle életközösség (pl. szavanna-életközösség) közül 12-re vár ez a madár-egyhangúság, a legnagyobb probléma a trópusi esőerdőket és az elárasztott füves térségeket érinti. Számtalan, e folyamatban súlyosan érintett helyszín, pl. a szigetek, mint Hawaii, a Himalája hegylábi térsége, vagy épp Vietnám területén már most is elveszett jó néhány különc faj, így a hawaii gyapjasmadarak egyes fajai. A különcöket pedig számos esetben nem tudja semmi más faj helyettesíteni, ami az ökológiai szerepüket illeti.
A másik kutatásban a klímaváltozás miatt átalakuló élőhelyeket mérték fel, 9882 madárfaj esetében vizsgálták, hogy jelenleg hol és mekkora területen élnek e fajok, majd pedig modellezték, hogy a várt klímaváltozási tendenciákkal 2080-ra milyen élőhelyváltozások járnak majd, hol találhatnak az igényeiknek megfelelő helyet e fajok. A kapott eredményt abból a szempontból elemezték, hogy az új élőhelyek madárközösségei milyen összetételűek lesznek. Kiderült, hogy nagyon át fognak alakulni a madárközösségek annak hatására, hogy a fajok kénytelenek lesznek új élőhelyre költözni. Leginkább a trópusok, szubtrópusok veszítenek majd a fajaikból, amint ezek kevésbé meleg helyekre költöznek, illetve sokuk kihal. Az északi mérsékelt övi régióba több, melegebb vidékről érkező madár is beköltözik majd, ám ezek olyan fajok lesznek, amelyek a már ott élőkkel közeli rokonságban vannak.
Mindkét kutatás eredménye azt jelzi, hogy egy uniformizáltabb, a különlegességeket nélkülöző madarakból áll majd a jövő madárvilága. Sajnos a más állatcsoportok körében végzett felmérések arra utalnak, hogy ugyanilyen változások zajlanak például a kétéltűek, de valószínűleg az emlősök körében is.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
