A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kuerle városának kormányzata úgy döntött, hogy a város központjában két mesterséges szigetet alakítanak ki a hattyúknak, hogy ezek az értékes madarak a hosszú télen pihenhessenek.

Idén május 4-én kezdték építeni a két műszigetet a Kuerle város központjánban található folyó partján. A mesterséges sziget hosszúsága 80 méter, szélessége pedig 30 méter lesz. Május végén fejezik be a munkát.

A szigeten sok fa és virág látható, a hattyúk majd a növények között pihennek, a városiak pedig gyönyörködhetnek a madarakban.

Először 2007-ben érkeztek hattyúk Kuerle városának központjába, a 19 madár egész tavasszal itt maradt. Azóta minden évben több hattyú érkezik a városba. 2011 tavaszán már 62, ugyanakkor még több mint 150 egyéb madár is érkezett velük a városba.

A helyi kormányzat a madarak miatt betiltotta a folyó partján a tűzijátékot. 2007-ben a városi kormányzat madárvédelmi politikát is kidolgozott, és külön szakértői csoportot alakított az értékes madarak védelmére és etetésére.

A hattyúk Kínában állami szintű védelemben részesülnek, általában télen Kína nyugati részére repülnek.

Kihalás fenyegeti a világ egyik legnagyobb madarát, a nagy indiai túzokot a Természetvédelmi Világszervezetnek (IUCN) a veszélyeztetett madárfajokról közzétett, 2011. évi vörös listája szerint.

A nagy indiai túzokot (Ardeotis nigriceps) a 2011-es listán a végveszélyben lévő kategóriából a kihalófélben lévő kategóriába sorolták át. A vadászat, élőhelyének zsugorodása és szétaprózódása, és más tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az állománynak mára valószínűleg csak 250 egyede van - olvasható az IUCN honlapján.

A nagy indiai túzok kifejlett példánya egy méter magas és 15 kilogramm súlyú, valaha India és Pakisztán nagykiterjedésű síkvidékein élt, mostanra azonban csak egy kicsiny területre korlátozódik jelenléte. A vörös lista ez évi átdolgozása során a veszélyeztetett madárfajok száma 1253-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a Földön élő madárfajok 13 százaléka vált veszélyeztetetté.

"Egyetlen év alatt 13 madárfaj került fel a veszélyeztetett kategóriákba" - idézte a honlap Jean-Christophe Vié-t, az IUCN programigazgató-helyettesét. A kihalófélben lévő fajok között 189 madár van, köztük a bahamai sárgarigó (Icterus northropi), amelyet szintén most soroltak a kihalófélben lévő fajok közé. A közelmúltban végzett számlálások során megállapították, hogy a fekete-sárga színű karibi madárból 180 egyed él.

Andy Symes, a Birdlife International illetékes elmondta: az új vörös lista jól tükrözi ugyanakkor azt is, hogy számos faj esetében kifizetődőek a madárvédelmi erőfeszítések. Az Új-Zélandon élő Campbell-réce (Anas nesiotis) esetében a patkányok kiirtása, a faj fogságban való szaporítása lehetővé tette, hogy egy kategóriával visszaminősítsék, s mára "csak" a végveszélyben lévők között tartják számon. A Magyarországon is előforduló fokozottan védett fehérkarmú vércsét (Falco naumanni) szintén visszasorolták a harmadik, sebezhető kategóriából a kevésbé aggodalomra okot adó kategóriába.

Brit és orosz természetvédők elhatározták, hogy aktív lépéseket tesznek a világ egyik legritkább madara, a kanalascsőrű partfutó megmentése érdekében. A fajból már 2009-ben is kevesebb, mint 200 pár élt csak - azóta tovább csökkent az állomány.

Terveik szerint a madárvédelmi szakemberek a madár északkelet-oroszországi élőhelyén tojásokat gyűjtenek majd be. A kikeltetett madarakból egy fogságban tenyésztett állományt kívánnak kialakítani.

Az S.O.S. küldetést a brit Wildfowl & Wetlands Trust (WWT) és az orosz madárvédelmi egyesület közösen hajtja végre a Brit Királyi Madárvédelmi Társaság, a British Trust for Ornithology (BTO), a BirdLife International, az ArcCona, a Spoon-billed Sandpiper Task Force szervezetek és a moszkvai állatkert együttműködésével.

A kanalascsőrű partfutó egy apró sarkvidéki gázlómadár, jellegzetes, kanálformájú csőrrel. E sajátosság egyedülálló a partfutók körében, ezért is kiemelt fontosságú, hogy fennmaradjon a faj.
A madár nyáron Oroszország északkeleti részén költ, míg a telet a Martabani-öbölben (Mianmar) és a Bengáli-öbölben (Banglades) tölti. Rezidenciái közt 8000 kilométeres utat kell megtennie Japánon, Észak-Koreán, a Koreai Köztársaságon, Kínán, Vietnámon, Thaiföldön, Mianmaron, Bangladesen és Indián keresztül.

A faj hanyatlásához jelentősen hozzájárul a megélhetési vadászat, elsősorban a mianmari és bangladesi telelőhelyeken. Az élőhelyéül szolgáló árapály-zóna Ázsia szerte jellemző csökkenése és művelésbe vonása tovább fokozza a problémát.

A mentőalakulat jelenleg Oroszországban várja, hogy feltérképezhesse a hamarosan létrejövő fészkeket. Az összegyűjtött tojásokat egy, a tundrán kívül felállított keltetőben helyezik el, majd kikelésüket követően a moszkvai állatkertbe szállítják őket karanténba. A madarak a karantén letelte után jutnak el végleges helyükre, a WWT kifejezetten e célra létrehozott állomására, a dél-angliai Slimbridge-be.

A természetvédők tisztában vannak azzal, hogy a kanalascsőrű partfutót nem lehet a vadon élő populáció védelmét szolgáló intézkedések nélkül megmenteni, de nehéz lenne elég gyors változást elérni még a faj kipusztulása előtt. A fogságban élő populáció létrehozásával remélhetőleg sikerül időt nyerni - mondta Geoff Hilton, a WWT kutatásvezetője.

Sziasztok! Az elmúlt napokban talán feltűnt, hogy nem vagyok, ez nem azért volt, mert ilyen hamar meguntam volna a témát, hanem csupán azért, mert érettségi időszakomat élem és pénteken is és hétfőn (azaz ma) is emelt szóbeliztem (matek és biosz)... nem lett olyan rossz, de nem részletezem, mert ez nem egy blog és inkább a mai legfontosabb hírre rá is térnék:

Tegnap talán ti is láttátok a Híradóban az RTL Klubon, hogy sasfiókákkal próbáltak kereskedni, de akinek megpróbálták eladni, az lebuktatta őket - bár sajnos így sem sikerült (még) előkeríteni a tetteseket. Mellesleg a parlagi sas az általam fölállított Top10-es veszélyeztetett nagytestű madarak között is a 6. helyet érdemelte ki, így a bűntett súlyosságát ez még jobban fokozza:

"A fiókákat egy fészekből lopták el ismeretlenek és egy vadásznak próbálták őket eladni - eszmei értékük 1 millió forint.

Három védett parlagisas-fiókát engedtek szabadon a természetvédők Hatvan közelében. A fiókákat egy fészekből lopták el ismeretlenek és egy vadásznak próbálták őket eladni, egyenként 200 ezer forintért. A vadász szólt a rendőröknek. A fiókákat így sikerült megmenteni, a tolvajokat még keresik. A parlagi sas fokozottan védett madár, mindössze 120 pár él Magyarországon. Egy fióka eszmei értéke 1 millió forint.

Hátizsákba rakták a sasfiókákat, úgy húzták fel őket kötélen a fészekbe. A három parlagisas-fiókát ismeretlenek szedték ki a fészkükből néhány hete. Egy vadásznak próbálták meg eladni őket. Nem tudták, hogy a férfi civilben állatvédő.

„Egy egyszerű faládába voltak betéve. Semmiféle alom nem volt alattuk. A kollégámmal úgy beszéltük meg, hogy ha ő jónak látja, és ha odaadják, mind a három madarat vásárolja meg” – meséli a történteket Szilágyi Ferenc vadász, a Fehérkereszt Állatvédő Liga tagja.

A tolvajok egy rendszám nélküli terepjáróval mentek el a vadászhoz, elvitték egy ismeretlen helyre, és ott adták át neki a fiókákat.

„Másnap késő délután ismét jelentkeztek a házamnál, elvittek egy külső helyszínre, ahol a faládában ugyan az a három madár volt. Két madár adásvételéről volt szó, a harmadikat sikerült tőlük elkérni" – mondja a vadász.

A fiókákat mostanáig a Madártani intézetben gondozták. Vasárnap délután vitték vissza őket a természetbe. Hatvan közelében helyezték el őket két másik parlagi sas fészkében. A parlagi sasok nem bántják más szülők kicsinyeit, sőt fel is nevelik őket.

Magyarországon 120 pár parlagi sas él. Eddig még nem volt arra példa, hogy valakik fiókákat loptak volna azért, hogy eladják őket."

Helyi szinten rekord nagyságú, mintegy 240 egyedből álló fehér gólya csapatot figyeltek meg Máltán az elmúlt héten. Mivel a szigetország nem érinti a gólyák vonulási útvonalát, vélhetően eltévedt madarakat láthattak a megfigyelők.

A helyi vadászok kihasználva az alkalmat, több gólyát is kilőttek az éjszakázó helyet kereső csapatból, eddig 3 madár tetemét találták meg lőtt sérülésekkel, de helyi források szerint többen is áldozatául eshettek a mészárlásnak – számolt be Jason Aloisio, a Spring Alive (Tavaszi madárles) helyi koordinátora.

A gólyák nagytestű, hosszú távú vonuló madarak, általában a főbb tengerszorosok (Gibraltár, Boszporusz, Messinai-szoros) felett haladnak át. A csapat valószínűleg heves szelek következtében tévedhetett el, és próbált vonulni Európa felé. A fehér gólya az EU 1979. évi Madárvédelmi irányelvének értelmében közösségi jelentőségű védett madárfaj.

A máltai kormány az illegális vadászat visszaszorítása érdekében szigorú szankciókat vezet be a napokban, többek között a vadászengedélyek – ha a törvénysértő rendelkezik vele – élethossziglani visszavonását. A radikális szabályozás új mérföldkövet jelent az illegálisan vadászott madárfajok és a törvénytelen vadászati módszerek visszaszorítása terén. Ezzel együtt a kormányzat engedményeket is tett a vadászoknak, az idei tavaszi idényben újra engedélyezték a fürj és a vadgerle a vadászatát a szigetországban. A tavaszi vadászat az EU Madárvédelmi irányelve alapján az egész unióban tilos, ennek megszegése miatt Málta ellen már korábban eljárást indított az unió.  A mostani engedmény sajnos nagymértékben megkönnyíti az illegális vadászok dolgát.

Hoztam nektek néhány aranyos animációs videót madarakról. Az első egy Pixar rövid film, melyet mindenki figyelmébe tudok csak ajánlani. Ez a kis videó a madarak támogatására készült. A továbbiak is nagyon jók, érdemes megnézni őket:

Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata) kóborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen. Hazánk területén ez az első bizonyított megfigyelése ennek a fajnak, ezzel a Magyarországon regisztrált madarak száma 404-re emelkedett. A képet Balla Dániel készítette teleszkópon keresztül. Ezúton is köszönjük, hogy engedélyezte használatát!

A hegyesfarkú partfutó megfigyelt példánya egy havasi partfutókból és más partimadár-fajokból álló csoportban bukkant fel, később több terepmadarásznak is sikerült megfigyelnie. A madárfaj elterjedési és fészkelési területe ÉK-Szibéria tundráira korlátozódik, telelőterületei DK-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában vannak. Vonulása során egyes egyedek egészen Nyugat-Európáig elkóborolnak, így ez a példány is feltehetőleg így került Magyarországra.

Nőstény társat keres magányosan élő jácintkék arájának (Anodorhynchus hyacinthinus) a paraguay-i főváros állatkertje.

A Coco névre hallgató madár a végveszélyben lévő fajtájának utolsó ismert hím példánya Paraguayban. A szakemberek jó pár évvel ezelőtt 6500-ra becsülték a vadon élő jácintkék arák számát, amelyek legtöbbje a szomszédos Brazília egyik területén él, ahol azonban vészesen fogy a madarak természetes élőhelye.

Az arapapagájok elfogása és exportálása illegális a dél-amerikai országban. Coco nyolc évvel ezelőtt került az asuncióni állatkertbe, miután a helyi hatóságok lecsaptak egy állatkereskedő bandára. A madár neme csak egy közelmúltban elvégzett DNS-tesztből derült ki - árulta el Cristiane Rainner, az intézmény állatorvosa.

A fajkeveredés elkerülése érdekében a szemei körül sárga karikákkal díszített, kék színben pompázó madár a többi arától elkülönítve tengeti mindennapjait, emiatt azonban nagyon magányos és unatkozik - tette hozzá a szakember. „A jácintkék ara egy csodás madár, de ha nem szaporodik, akkor minden hiába. Coco egy hím példány és a várható élettartama nyolcvan év” - mondta az állatorvos.

Az állatkereskedelem szigorú nemzetközi szabályozása miatt, csak nagyon kevés külföldi intézmény hajlik arra, hogy kölcsön adjon egy jácintkék arát a paraguayi állatkertnek. A procedúrához a Washingtoni Egyezmény, Genfben működő titkárságának jóváhagyására lenne szükség - mondta Cristina Morales, a Birds of Paraguay nevű természetvédelmi szervezet védett fajokkal foglalkozó részlegének vezetője.

Paraguayban még legalább két másik jácintkék ara, vagy más néven nagy jácintara él, ám DNS teszt hiányában lehetetlen megállapítani a madarak nemét. Gazdáik azonban nem hajlandóak együttműködni az állatkerttel, részben azért, mert a párzási folyamat nagyon hosszú, illetve a nőstények számára nem túl kellemes élmény.