Nos úgy, mint előttem sokan, elindítottam én is egy amolyan programféleséget, vagy sokkal inkább egy Madár Fan részleget, ahova várnám minden Madár Barát jelentkezését. Ez egy egyszerű csoport, semmilyen kötelezetséggel nem jár, csupán ha csatlakozol, azzal kifejezed a madarak iránti tiszteletedet és szeretetedet. Szóval, ha úgy gondolod a madarak is megérdemlik a boldog életet, akkor gyere és csatlakozz! Részletesebb információkat az alábbi táblára kattintva találtok (mellesleg ezt kellene kirakni, ha csatlakozol és van oldalad - nem muszáj oldallal rendelkezned, akárki csatlakozhat! -, de persze nem kötelező kirakni, csak örülnék neki):

Ismét új madárfajt figyeltek meg Magyarországon, ezzel példátlan módon egy hónap alatt kettővel, 405-re emelkedett a hazánkban regisztrált fajok száma. A világ egyik legritkább sirályaként számon tartott korallsirályt (Larus audouinii) a dunateteléni Böddi-széken figyelték meg több alkalommal is.

Az állat mintegy ezer, nagytestű sárgalábú és sztyeppi sirály társaságában került elő. A korallsirály megjelenése nem kis megdöbbenést keltett a hazai madarász közösségben, minden bizonnyal eltévedt, kóborló példányról lehet szó hasonlóan a korábbi szokatlan megkerülésekhez.

A sirályfaj kizárólag a mediterránemuban, a parttól távol eső tengeri szigeteken költ. Az állomány legnagyobb része a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Spanyolországhoz tartozó szigeteken fészkel (Chafarinas-szigetek és az Ebro Delta környéke), itt található a világállomány 65-70 százaléka. A Földközi-tenger keleti medencéjében fészkelő népessége stagnál, kis mértékben szintén növekvő tendenciát mutat. Újabb kolóniái jöttek létre horvátországi- és Portugáliától délre elterülő szigeteken is.

A madarat más tengerparti országokban (Anglia, Hollandia, Dánia) már megfigyelték, a kontinens belsejében azonban ritkán fordul elő. A legfrissebb BirdLife International jelentések szerint a természetvédelmi erőfeszítéseknek, és a halászati módszerek megváltoztatásának köszönhető, hogy az 1975-ben még csak 1.000 párat számláló korallsirály világállomány jelenleg már 21.500 párra emelkedett, és folyamatosan növekszik.

Hoztam néhány avatárt, egyik sem saját készítésű, hanem innen-onnan szedtem össze őket, remélem tetszenek:

Énekes madarak (13db):

Trópusi madarak (16db):

Parti/Vízi madarak (7db):

People & Birds (8db):

Animációs madarak (11db):

Grafikás madarak (18db):

Az MME az ország számos pontján, 17 különböző táborba várja a madár- és természetvédelem iránt érdeklődő fiatalokat. A nyári élményekre vágyó gyerekek kézben tartott madarakkal találkozhatnak, részt vehetnek madármegfigyelésen és megismerkedhetnek a természet ezernyi apró csodájával.

Ezen túlmenően éjjeli fénycsapdás lepkemegfigyelés, rovarászat, növényismeret, denevérek hálózása, madármentő állomás napjainak megismerése, költőodú ellenőrzés, kirándulás, fióka gyűrűzés, erdészet, geológia, vízivilág megismerése, köpethatározás, gólyaszámlálás, fecskeszámlálás, vetélkedők, fotózás, madárgondozás amelyek még a különböző táboraink programjai közé tartoznak.

Egyes táborok kötött turnusokban fogadják a jelentkezőket, mások 1-2 napra is tartalmas kikapcsolódást nyújtanak.

Táboraink programjáról megyei bontásban itt olvashat>>

A korosztályi információkat az egyes táboroknál külön feltüntettük, ezzel is segítve a könnyebb kiválasztást.

Minden gyerek számára élményekben gazdag táborozást kívánunk!

Rendőrségi kocsik kísértek egy vadliba-családot az amerikai Seattle-be vezető autópályán. A rendőröket autósok értesítették, amikor látták, hogy a kanadai vadliba-tojó és kislibái a sztrádára tévedtek.

Ezt a cikket nagyon adom. Szerintem jó ötlet, de azért kíváncsi lennék a ti véleményetekre is:

"A dögevő madarak csapatban dolgoznak és gyorsabban megtalálják az áldozatokat, mint a földön szaglászó négylábúak.

Kutyák helyett keselyűkkel próbál elrejtett holttesteket felkutattatni a rendőrség Németországban.

A keselyűrészleg háromfős, nevük: Sherlock, Miss Marple és Colombo. A keselyűk képzése a walsrodei madárparkban folyik, előnyük a kutyákkal szemben az, hogy sokkal gyorsabban végig tudnak pásztázni a magasból nagy területeket. A dögevők alkalmazása ugyanakkor morális, hullagyalázási kérdéseket is felvet, mivel találat után „kikezdhetik” a halottat.

A keselyűket nem szólóban fogják bevetni, hanem csapatban, mert ezek a madarak együtt szeretnek portyázni."

A BirdLife szerint nyolc madárfajból egynél már szükség van védelemre, mert veszélyeztetetté vált. 189 madárfajt pedig csak egy hajszál választ el a kihalástól.

Közülük számos madarat évek óta nem is láttak és az is előfordulhat, hogy közülük több már kipusztult. Ennek ellenére mégis van ok az optimizmusra, mivel világszerte számos területen számolnak be sikeres természetvédelmi programokról, melyek egy részében részt vállal a Birdlife. A siker üzenete egyértelmű: hogyha megvan a szükséges anyagi és a politikai támogatás, akkor a fajok megmaradnak és a Föld biodiverzitása sem szenved újabb csorbát.

Az IUCN által minden évben megjelentett Vörös Könyv a természetvédelem objektív listája arról, hogy mely állat- és növényfajok váltak veszélyeztetetté. A Vörös Könyv különböző kategóriákba osztja a védelemre szoruló fajokat, attól függően, hogy mennyire áll fenn a kihalás veszélye. Jelenleg 55 ezernél is több növény- és állatfajt tartalmaz a Könyv.

A madarakról szóló részt hivatalosan a BirdLife International állítja össze. Adataik alapján 1253 madárfaj veszélyeztetett, ez az összes madárfajnak a 12,5 százalékát jelenti, vagyis igaz, hogy minden nyolc madárfajból egy bajban van. A Vörös Könyvben szereplő madarak élőhelyei általában zsugorodnak, egyre csökken az állományuk, vagy valamiért tömegesen pusztulnak. A veszélyeztetettekből, 189 fajt már csak egy hajszál választ el a végleges eltűnéstől. Bár a világ számos pontján élnek veszélyben lévő madarak, mégis a legtöbb bajbajutott faj a trópusi erdőkben van. A legtöbben közülük a trópusi Andokban, a brazíliai Atlanti erdőben, Madagaszkár keleti részén, valamint a dél-kelet ázsiai szigetvilágban élnek. Aránylag nagy számban fordulnak elő veszélyeztetett fajok a távoli óceáni szigeteken is. A bajban lévő tengeri madarak csaknem  fele  a szinte lakatlan, Új-Zéland környéki apró szigeteken fészkel.

Nos mint láthatjátok az oldal új külsőbe bújt. Az előzőt amúgy is csak ideiglenes kezdő diziként tettem fel, bár így is elég sokáig láthattátok, mert nem igazán volt időm ezzel foglalkozni - bár igazából most se lenne, csak valahogy nem visz rá a lélek, hogy el kezdjek tanulni az érettségire... ^^

A fejlécen gyönyörűszép pávákat láthattok, amelyek a madárvilág egyik legszínesebb egyedei. Magvakkal, rovarokkal, hajtásokkal, rügyekkel, fiatal levelekkel, és a gyümölcsökkel táplálkoznak. Ahogy az általában a madárvilágban jellemző, itt is a hímeknek vannak csodaszép színes tollazata, míg a tojónak sokkal egyszerűbb. Speciális esetben azonban előfordulhat, hogy festékanyag-hiányosan születnek, s így az egész madár hófehér - őket nevezzük albínó páváknak. Meg kell jegyezni, míg az emberek között igen ritka jelenség az albinizmus, addig egyes állatok között döntő többségben is lehetnek, gondoljunk csak a fehér egerekre (tipikus albínók, nincsenek pigmentjeik se a bundájukban - ezért fehér -, se a szemükben - ezért vörös).
Ismert pávafajok: Argus-páva, indiai páva, zöld páva, kongói páva.

Néhány kép róluk:

Egymillió forint eszmei értéke volt annak a galambnak, amit kedden lőttek le légpuskával Nyíregyházán. Két évet kaphat a lövöldöző.

Légpuskával lőttek le egy 1 millió forint eszmei értékű postagalambot Nyíregyházán. A rendőrség állatkínzás miatt nyomoz. A lövöldöző akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.

Kedden a szokásos délutáni repülésre engedte ki a madarakat a tenyésztő Nyíregyházán. Feltételezhetően az egyik közeli ház tetejéről, légpuskával lőttek a galambokra. Az egy éves tojó azonnal elpusztult. A lelőtt madár hétfőn költött ki két fiókát. Ezek sem élték túl anyjuk elvesztését.

Kimúltak a kicsik, mert megfáztak. Másfél naposak voltak. Kár a tojóért is, a két fiatalért is, mert nagyon jó vérvonalú galambok – mondta Kálmándy Miklós galambtenyésztő.

Éppen ez, a tiszta vérvonal és a versenyeken elért eredmények tették ilyen értékessé a lelőtt galambot. Eszmei értéke elérte az egymillió forintot.

Nyíregyházán egyébként az idén nem ez volt az első eset, hogy közelben lakók fegyverrel támadtak állatokra.

„Egy német dogot lőttek le a kutya gazdája kertjében. A bűnügyi nyomozás során kiderült, hogy egy szomszéd volt” – tette hozzá Dankó Dóra, az Állatbarát Alapítvány telepvezetője.

Egy gömbölyded, apró madár döntötte meg a leggyorsabb, hosszú távú, nonstop repülés rekordját az állatvilágban.

Egy új vizsgálat során a kutatók felfedezték, hogy a nagy sárszalonkák a Svédországtól a szubszaharai Afrikáig tartó a transzkontinentális repülést mindössze két nap alatt képesek megtenni, pihenés nélkül.

A madarak óránkénti átlagos 97 kilométeres sebességgel durván 6760 kilométert utaztak. Követésükre 2009 májusában a biológusok elkaptak, és geolokátorokkal címkéztek fel tíz madarat költőhelyükön, Svédország nyugati részén. Egy év múlva három madártól gyűjtöttek be adatokat.

Első pillantásra a nagy sárszalonka nem tűnik éppen gyorsnak vagy jól felszereltnek az ilyen nehéz utazáshoz. Teste apró és kövérkés, nem aerodinamikus, és ősszel a madarak olyan gömbölydedek lesznek, hogy egy XIX. századi leírás szerint, „bőrük néha kireped, amikor a lelőtt madár a földre hull.”

Ám éppen ezek a bőséges zsírtartalékok teszik lehetővé, hogy a madarak olyan nagy távolságokat tegyenek meg megállás nélkül – mondja Raymond Klaassen, svéd biológus. „A repülés előtt szinte megduplázzák testsúlyukat. A zsír egésze az út során elég, és Afrikában már karcsún és kimerülten szállnak le.” 

Igen ritka, hogy egy madár messzire is és gyorsan is tud repülni. Például a sarki csér mintegy 80 ezer kilométert tesz meg évi vándorlása során a Sarkkörtől az Antarktiszig és vissza. Azonban a repülés hónapokig tart, mert útközben halászik is. A spektrum másik végén a vándorsólyom áll, mely elérheti az óránkénti 322 kilométeres sebességet is, de csak rövid távokon a préda elfogására.

A sárszalonka képességeit megközelítő egyetlen másik madár a kis goda. 2007-ben kutatók dokumentálták, hogy egy kis goda több mint 11 ezer 500 kilométert repült Alaszkától Új-Zélandig kilenc nap alatt, átlagos sebessége óránkénti 56 kilométer volt. „A kis godák és sárszalonkák közötti különbség, hogy a godák az óceánon keresztül repülnek, és így nincs lehetőség a megállásra. Ennél fogva, lenyűgöző repülésük nem az ő választásuk.”

Ezzel ellentétben, a sárszalonkák esetén számos pihenőhely áll rendelkezésre az őszi migráció során Afrikába, ám nem kovácsolnak belőlük előnyt. Ennek oka egyelőre nem ismert, különösen azért sem, mert a madarak tavaszi, hazafelé tartó útjuk során, számos helyen megállnak.

Az egyéb, hosszú távokat lefedő vándormadarakkal egyetemben, nem világos, hogy a sárszalonkák hogyan tudnak ilyen nagy távokat kevés alvással vagy alvás nélkül megtenni. Klaassen szerint ez a hosszú távú repülések egyik megoldatlan rejtélye. „Úgy hisszük, egyszerre agyuk egyik fele alszik, mely a bal és jobb félteke között váltakozik. Az is lehet, hogy egyáltalán nem alszanak, ám ez lehetetlennek tűnik, ha az alvás fontosságát általános szempontból nézzük.”  

Klaassen szerint olyan keveset tudnak a madárvándorlási stratégiákról, hogy nem lenne meglepve, ha hamarosan a nagy sárszalonka rekordját is megdöntenék.