Kifosztották a Pilis egyik vándorsólyom párjának a fészkét.

A fokozottan védett faj az Év madara 2018-ban és az egész országban összesen csak mintegy nyolcvan pár él. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

A pár költését a szakemberek folyamatosan figyelték a fészkelési szezon elejétől kezdve. Először két fióka tűnt el május 1-je előtt, majd a másik két fiókát május 9-én éjszaka vitték el, amelyet az időközben kihelyezett kamera megörökített. Az ügyben Igazgatóságunk természetkárosítás ténye miatt rendőrségi feljelentést tett. Az elmúlt években gyűjtött információk alapján, nem egyedi esetről, hanem kis számban, de országos szinten előforduló bűncselekményről van szó.

A vándorsólyom a természetben többnyire legfeljebb 4 utódot nevel. A szóban forgó pár is március 28-ig teljes fészekaljat, azaz 4 tojást rakott. A fiókák április végén keltek ki, május 9-én nem voltak még kéthetesek sem. A pár idén már nem fog újra fészkeléssel próbálkozni, számukra legközelebb jövő tavasszal lesz lehetőség ismét fiókákat nevelni – ha megérik azt az időszakot.

A vándorsólymot (Falco peregrinus) 2018-ban az Év madarának választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az 1960-as évek közepétől 1997-ig nem költött hazánkban, mivel a túlzott növényvédőszer-használat miatt a faj teljes európai és észak-amerikai állománya összeomlott és hazánkból is kipusztult, mint fészkelő faj. Visszatérése óta állománya évről évre erősödik, jelenleg mintegy nyolcvan párra tehető. A fajt veszélyeztető tényezők között kell említeni a fészekfosztogatások mellett az áramütést, a mérgezést, valamint az épületekkel, vezetékekkel, járművekkel való ütközést. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke egyedenként 500 000 Ft. Tenyészetből származó regisztrált egyedei engedéllyel solymászmadárként tarthatók.

Igazgatóságunk Természetvédelmi Őrszolgálata, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ragadozómadár védelmi szakemberei, valamint a Pilisi Természetvédelmi Egyesület tagjai a térségünkben folyamatosan nyomon követik a ritka, fokozottan védett madárfajok életét, különösen a fészkelési időszakban, biztosítva ezzel a fészkelések zavartalanságát, illetve feltárva az esetleges illegális tevékenységeket!

Novák Adrián
Pilis-Budai Természetvédelmi Tájegység

Dunaalmásra riasztották a tűzoltókat, ahol egy szerencsétlenül járt varjút kellett megmenteni. A madár a lábára tekeredett horgászdamil miatt esett csapdába.

Dunaalmás határába, a Duna partra vonultak a tűzoltók a hétvégén, ahol egy természetvédőnek nyújtottak segítséget a magasban a faágak közé szorult dolmányos varjú mentésében.

Az állat vélhetően egy, a lábára tekeredett horgászdamil miatt akadt fenn a 15-20 méter magas fa tetején.

A kiérkező raj a felderítést követően kéziszerszámokkal kiszabadította a madarat. Az ijedt varjú lába sérült meg.

“Elnézést, meg tudná mondani hogyan jutok el a...” (...) Egyes galambfajok felszálláskor szárnyaikkal nagy zajt csapnak, ami riasztásként szolgál. Egyes ragadozók elijesztésére vagy figyelemelterelésre is alkalmas. Képünkön a parlagi galamb.

1,6 méter magas, 100-as vascsőbe fészkelt a madár. Olvasónk két fotót is készített.

"Röptében is sikerült lefotóznom, amikor kiszállt a fészekből, hogy hozzon élelmet a fiókáknak! Arra lettem figyelmes, hogy erős csivitelés jön, a cső fölé hajolva hallottam a hangjukat. Leeresztettem egy endoszkópot és beigazolta, hogy kb 5-6 fióka emeli magasba a csőrét" - írta olvasónk.

Boldog születésnapot a Magic-Birds.gp oldalnak, aki ezen a napon töltötte a 7. életévét! Pontosan ennyi évvel ezelőtt nyitottam meg a kapuit az oldalnak, ezen a napon írtam meg ugyanis a biológia emelt szintű érettségimet, majd délután az előkészületeket követően megnyitottam az azóta is csak madarakkal foglalkozó kis oldalamat. Azóta is írok amikor csak tudok, próbálom bővíteni a tartalmat, megosztok mindenféle érdekes cikket, sőt immáron instagramon is fenn vagyok és ott is megosztok mindenféle madaras bejegyzéseket (kövessetek itt!).

Köszönöm, hogy azóta is támogattok, ide jártok, és ezzel az egyik leglátogatottabb állatos GPortál oldallá tesztek engem. Igyekszem továbbra is itt lenni és hozni nektek a legfrissebb híreket. Magic-Birds - Repülj a madarak világába!

 

Kukucs! - Peek-a-boo! Molnárfecske (Delichon urbicum) - Common house martin #fecske, #molnárfecske, #fészek, #sár, #swallow, #madár, #bird, #commonhousemartin, #delichonurbicum, #nest, #mud, #kukucs, #peekaboo, #madárfotó, #birdphoto, #építés, #building, #feketefehér, #blackwhite, #lyuk, #hole, #ablaksarok, #windowcorner, #lakótelep

Tanácsi Tünde (@t.t.fawkes) által megosztott bejegyzés, Máj 12., 2018, időpont: 4:14 (PDT időzóna szerint)

 

 

Szürke gém (Ardea cinerea) - Grey Heron - Graureiher #szürkegém, #gém, #ardeacinerea, #greyheron, #heron, #graureiher, #madár, #bird, #madárfotó, #birdphoto, #természet, #nature, #napsütés, #sunshine, #Naszály, #mozdulatlan, #madárles, #birdwatching

Tanácsi Tünde (@t.t.fawkes) által megosztott bejegyzés, Máj 14., 2018, időpont: 7:54 (PDT időzóna szerint)

 

 

Bütykös ásólúd (Tadorna Tadorna) - Common shelduck #madár, #bird, #lúd, #ásólúd, #bütykösásólúd, #tadornatadorna, #commonshelduck, #duck, #shelduck, #Hortobágy, #madárfotó, #birdphoto, #madárvideó, #birdvideo, #színes, #colourful, #gyönyörű, #beautiful, #természet, #nature, #természetfotó, #naturephotography, #vakar, #tollászkodás, #fürdés, #tisztálkodás, #cleaning, #preen, #bathing, #scrape

Tanácsi Tünde (@t.t.fawkes) által megosztott bejegyzés, Máj 15., 2018, időpont: 9:52 (PDT időzóna szerint)

 

 

Boldog kacsák 🦆🦆🦆 Tőkés récék (Anas platyrhynchos) Happy ducks 🦆🦆🦆 Mallards (Anas platyrhynchos) #kacsa, #duck, #tőkésréce, #anasplatyrhynchos, #boldog, #happy, #lake, #Öregtó, #Tata, #madár, #bird, #madárfotó, #birdphoto, #természet, #nature, #mallard

Tanácsi Tünde (@t.t.fawkes) által megosztott bejegyzés, Máj 4., 2018, időpont: 11:32 (PDT időzóna szerint)

 

 

Énekes rigó (Turdus philomelos) az elengedés pillanatában. Fürdés után megpihenve. - Song thrush, after I let it went. It took a bathe and after it's waiting the perfect time. ❤ #bird, #birdphoto, #madár, #madárfotó, #énekesrigó, #songthrush, #fürdés, #szabadság, #bathe, #takeabathe, #freedom, #napozik, #napozás, #sunbathing, #hiányzik, #imissu, #cuki, #sweet

Tanácsi Tünde (@t.t.fawkes) által megosztott bejegyzés, Okt 2., 2017, időpont: 3:07 (PDT időzóna szerint)

Május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott. Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket.

A tölgyerdők mindig is könnyen elérhető, nagy értékű, magas minőségű faanyagot biztosítottak, melyet a civilizálódó ember a történelem során úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel. A nem fenntartható erdőgazdálkodás és a területhasználat jelentősen átalakították, rombolták ezeket az erdőket, és bár helyzetük korántsem ideális, szerencsére nincs minden veszve: leromlott állapotukon igyekszik változtatni a Life4Oak Forests projekt konzorcium nemzetközi partnersége. Céljuk a közösségi jelentőségű tölgyesek biológiai sokféleségének növelése, és olyan erdőművelési eljárások alkalmazása, melyek elősegítik az erdők "természetességének" javulását, élőhelykészletének gazdagodását.

A halott fákban is élet lakozik

Mára tölgyeseink a vágásos erdőgazdálkodás következtében egykorúak, homogén szerkezetűek lettek - hiányzik belőlük a változatosság -, ebből következően pedig az állatvilág tagjai sem találják bennük megfelelő élőhelyüket. Bár ezek az erdők laikus szemmel rendezettnek tűnhetnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen "kihalt": fiatal, öreg, hajlott, sőt, már halott fák, sok cserje, kifordult gyökértányérok, odúk és tócsák összessége alkotják azt a környezetet, mely sok különleges, értékes állat- és növényfajnak nyújt menedéket.

Emberi beavatkozással a természetes erdőkért

"A Life4Oak Forests program keretében partnereinkkel közösen azért dolgozunk, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó, közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenését megállítsuk - mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője. - Ezeket a degradációs folyamatokat úgy próbáljuk lassítani, illetve megállítani, hogy a projektterületeken olyan előremutató erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmazunk, melyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Ezek segítségével olyan mikorélőhelyeket hozunk létre, melyek a speciális élőhelyigényű fajok - például holtfában élő rovarok vagy denevérek - számára nyújthatnak megfelelő környezetet. Egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálványfát vagy az ostorfát is visszaszorítjuk, illetve vadvédelmi kerítésekkel támogatjuk az erdei ökoszisztéma természetes működését, az erdő regenerációját" - fűzte hozzá.

"Bízunk benne, hogy a gyakorlatban végrehajtott élőhelymegőrzés és -fejlesztés meghozza gyümölcsét. Célunk nem kevesebb, mint hogy közös munkánk jó gyakorlatot, kiindulási alapot teremtsen ahhoz, hogy tölgyerdeink Magyarországon, esetleg szélesebb körben, Európában is természetesebbé váljanak, és fennmaradjanak a következő generációk számára. Szeretnénk, ha néhány év múlva a Madarak és Fák Napja valóban az erdő ünnepe lenne" - fogalmazott Bódis Pál.

Háttér
A Life4Oak Forests című projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság.

A 10 éves projekt során olyan egységes természetvédelmi erdőkezelési tevékenységeket terveznek végrehajtani, melyek hozzájárulnak tölgyeseink természetesebbé, és ez által egészségesebbé válásához. A beavatkozások hatására bekövetkező erdőszerkezeti és összetételbeli változásokat a tudományos módszerekkel nyomon követik és kiértékelik. Vizsgálataikba bevonják a növényzetet, a mikroélőhelyeket, és néhány "esernyőfajként" is jellemezhető állatfajt, vagy fajcsoportot is. Célunk, hogy a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat összegezve olyan kezelési javaslatokat dolgozzanak ki, melyek szélesebb körben is alkalmazhatók a tölgyerdőkben végzett természetvédelmi erdőkezelés, vagy akár erdőgazdálkodás folyamán.

A május 9-i terepbejáráson megismert, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyes első ránézésre átlagos, középkorú faállományban olyan újszerű, természetvédelmi kezelési tevékenység zajlik, amely eddig példa nélküli az országban. A terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézettel való együttműködésben dolgozzák ki a megvalósítandó tevékenységeket. A mintegy 25 hektáros mintaterületen a fő cél a tölgyes erdő természetességének növelése. A természetes erdőkárokat - például szélviharok, vagy más természeti események - és sérüléseket utánozva beavatkozásokkal gyorsabban kialakíthatóak a természetes erdőkben jellemző lékek, jelentősen növelhető az álló és fekvő holtfa mennyisége, sőt olyan, ún. mikroélőhelyek is létrehozhatók, mint a leváló fakéreg. A mikroélőhelyek létrehozása a változatos térbeli és korszerkezet kialakításához is hozzájárul, amely az őshonos fafajok elegyességének a növelésével az erdő ellenállóképességét is jelentősen növeli. Az ilyen tölgyerdő jóval ellenállóbb az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a tömegszaporodásra hajlamos rovarok hatásaival szemben. Ezzel együtt céljuk, hogy az egész világon, így Európában és hazánkban is tapasztalható biológiai sokféleség csökkenését hasonló kezelések kiterjesztésével a védett és Natura 2000 erdőkben megállítsák.

A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott. A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madár Darwin és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatója, Othniel Charles Marsh figyelmét is felkeltette; ő írta le és nevezte el elsőként a fajt.

Az ősmadárnak az 1870-es években talált töredékeken kívül eddig nem bukkantak jelentős  maradványára. A Yale kutatócsoportja most négy új fosszília, köztük egy tökéletes állapotban fennmaradt koponya, valamint az egyetem gyűjteményében lévő koponyatöredékek vizsgálatával szerzett új információkat az állatról. A faj igazi különlegessége, hogy megmutatja, hogy nézett ki a madárcsőr, amikor először megjelent a természetben.

Az első csőr gyakorlatilag az állkapocs végén lévő, csipeszes végű szaruképződmény volt. Az állkapocs többi részében fogak voltak. A kezdetek kezdetén a csőr egy fogódzkodásra alkalmas precíziós műszer volt, amely pótkézként szolgált a szárnyakká alakult karok helyett - idézi Bhart-Anjan Bhullart, az egyetem paleontológusát az MTI.

A kutatók szerint ez új bepillantást enged a modern madarak koponyájának kifejlődésébe. Az Ichthyornis dispar agya nagyon hasonlított a modern madarakéhoz, ám koponyájának halántéki része olyan volt, mint a dinoszauruszoké. Ez azt jelzi, hogy a madarak evolúciója során az agy alakult át elsőként, miközben a koponya többi része egy ideig még primitívebb és a dinoszauruszokéra jellemző maradt.

Az Ichthyornis nagyon hasonlíthatott a mai tengeri madarakra, olyan lehetett, mint a sirály, vagy a csér. A fogai valószínűleg csak akkor látszódtak, amikor kinyitotta a száját, és feltehetőleg valamilyen ajak-szerű, extra szájszövet takarta őket.

Márton Andrásról, a dömösi Birdmania Madármentő Központ vezetőjéről már több alkalommal írtunk. Volt, hogy sérült gólyát mentett, nemrég egy kutyatámadásnak áldozatul esett mókuskölyköt vett magához, legújabb neveltjei pedig árvaságra jutott rigó fiókák.

Az öt kismadár fészkének otthont adó fát balesetveszély miatt ki kellett vágni. A favágást Márton András is indokoltnak tartotta, a kismadarakat pedig rögtön magához vette, jelenleg pedig táplálja őket, és bízik benne, hogy hamarosan önellátóvá cseperednek.

Zách Dániel totalcaros kollégánk a Facebookra töltött fel néhány fotót, amin első ránézésre csak annyi látszott, hogy egy kacsacsalád jön-megy a kocsik alatt, utakon, síneken, és közben ketten próbálják terelgetni őket. Felhívtam, mondja el, mi ez az egész, és a nap legszebb története kerekedett ki belőle.

„Ebédelni készültem, és épp az Árpád fejedelem útján bringáztam, amikor a Zsigmond térnél egyszer csak láttam egy villogó rendőrautót leparkolva, mellette két rendőrrel, akik egy kacsacsaládot terelgettek, hogy ne menjenek le az útra" – meséli Dani, aki látva a helyzetet, megállt, és letette a biciklijét. Mint később kiderült, a rendőrök nem a kacsák miatt voltak a helyszínen, hanem egy unokázós csalási ügyön dolgoztak, a kacsacsalád megjelenése és veszélyes akciójuk arra kényszerítette a rendőröket, hogy osszák meg erőforrásaikat.

„Letámasztottam a biciklit, mindenki pánikban volt, a kacsák nagyon le akartak menni az útra” – mondja Dani, és hozzáteszi, hogy ez itt ráadásul különösen veszélyes, hiszen egy kétszer háromsávos útról van szó. Ekkor azt találták ki, hogy az egyik rendőr leállítja a forgalmat, amíg Dani áttereli a családot az úton.

„Szerencsére mindenki megállt, az autósok fotóztak, mindenki tette a kötelességét.”

Miután túl voltak az úton, a kacsacsalád megérkezett a HÉV-vágányokhoz. „Félő volt, hogy ha bejutunk a kerítésen belülre, akkor valakit el fog csapni a HÉV, de nem így történt" – mondja. Az orruk előtt ment a Szentlélek tér felé egy szerelvény, viszont a Batthyány tér felé tartó másik nem érkezett még meg. És itt volt tíz percük, amíg egyik irányba sem jött HÉV-szerelvény, de nekik ez a tíz perc elég hosszúnak tűnt.

„A kerítésen túljutva ugyanis kiderült, a kiskacsák nem tudnak felmászni a sínekre, az anyukájuk pedig nem tud segíteni nekik.”

Félő volt, hogy túl sok időt töltenek ezen a veszélyes szakaszon, és valaki meg fog sérülni. De ekkor egyikük megpillantott egy kartonpapírdarabot. Azzal sikerült átpakolni a kiskacsákat a síneken. Egyik sín, második sín, harmadik sín, negyedik sín.

Miután nagy nehezen átjutottak a két vágányon, és túljutottak a másik oldali kerítésen is, újabb nehézség jött. Nem is csak az, hogy ott egy kétsávos rakpart, forgalommal, hanem hogy a tojó teljesen kimerült, és Dani állítja, izzadt, a csőrén izzadságcseppek gyöngyöztek. Nem akart továbbmenni, lekuporodtak egy fa tövébe. Pedig már nagyon kevés választotta el őket a Dunától.

Akkor a rendőr, akivel addig végigcsinálták az egész mentőakciót, kitalálta, hogy vizet hoz a Dunából a kacsáknak, hátha attól összeszedik magukat. Lement a partra, és óriási szerencséjére lent talált is egy kis edénykét, amiben vizet hozott. De végül nem akartak inni belőle, a fáradtság mellett rémültek is voltak a kacsák, tőlük is tartottak. Végül újra a kartonpapírt használták, hogy továbbtereljék őket.

A rendőr újra kiállt az útra, hogy leállítsa a forgalmat, míg Dani elkezdte terelni  a kacsákat a Duna irányába.

Így végül a család átjutott az úton, és lementek a vízhez, az egyik kiskacsa ezt már gurulva tette meg.

„A csávó egy hős” – mondta a végén Dani a rendőrről, akivel végigcsinálták az egészet.

És itt végig is nézheti az akciót: