Mi az MBP? ~ Az MBP, avagy a Magic Birds Program, egy olyan Madár Barát Program, melyben kifejezheted a szárnyas gerincesek iránti tiszteletedet és szeretetedet.
Az éjjeli papagájt (Pezoporus occidentalis) az ornitológusok általában úgy jellemzik, mint a világ legrejtélyesebb madara. Annyira nehéz rábukkanni, hogy a ma élő emberek közül kevesebb látta, mint ahányan a Holdon jártak. A zöld-sárga madár Ausztráliában őshonos, ott is elég kevés helyen bukkan fel: csak Nyugat-Ausztráliában és a szigetország északkeleti részén, Queenslandben.
Ideje nagy részét a földön, bokrokban és bozótosokban rejtőzködve tölti, ami már önmagában ritkaság: a madár egyike a világ három földipapagáj-alfajának. Leginkább éjjel aktív, terepszínei miatt remekül tud rejtőzködni a növényzetben.
Egy megjelölt éjjeli papagájt 15 napig követtek GPS-sel, és a kutatás azt mutatta, hogy hatalmas távolságokat tud megtenni rövid idő alatt. A legrövidebb táv, amit egy éjszaka alatt repült, 40 km volt. Úgy tűnik, legtöbbször azért repül, hogy vizet találjon, mert fő táplálékához, a triodia növények magvaihoz rejtőzködőhelyén könnyen hozzá tud jutni.
Az emberek először 1845-ben találkoztak éjjeli papagájjal egy expedíció közben, aminek célja misztikus tó megtalálása volt Ausztrália szívében. Akkoriban rengeteg példány élt arrafelé, a bennszülöttek ceremoniális öltözékeikhez használták fel tollaikat.
Kihalófélben van, vagy csak fantasztikusan rejtőzködik?
A szakértők nem tudnak dűlőre jutni azzal kapcsolatban, hogy milyen okból tűnt el az éjjeli papagájok nagy része a huszadik századra. Elképzelhető, hogy az emberek vadászták le őket, de az is lehet, hogy vad- és házimacskák sodorták a kihalás szélére. Egyesek szerint nincs is kihalófélben a faj, csak elképesztően jól rejtőzködnek.
1912 után rengeteg szakértő kihaltnak nyilvánította a fajt, de 1989-ben egy ausztrál üzletember, Dick Smith 25 ezer ausztrál dollárt (kb. ötmillió forintot) ajánlott annak, aki bizonyítékot talál arra, hogy az éjjeli papagájok nem haltak ki. A bizonyítékra egy évvel később véletlenül bukkant rá három ornitológus, amikor megálltak pisilni, miközben Queenslanden autóztak át, és az út mellett belebotlottak egy éjjeli papagáj tetemébe.
Az elképesztő szerencséjükhöz hozzátartozik, hogy a három közül két ornitológus azon kevesek közé tartozott, akik a saját szemükkel láthattak kitömött éjjeli papagájt, így azonosítani tudták a madarat. Ezután Ausztrália ornitológusai újra elkezdték kutatni az éjjeli papagájokat.
A következő dokumentált találkozás 2005-ben történt, amikor biológusok három éjjeli papagájjal találkoztak. Ezután 2006-ban egy parkőr, Robert Cupitt, a Diamantina Nemzeti Parkban talált egy halott példányt.
Az első dokumentáció és megjelölés
Rengeteg alaptalan bejelentés után John Young természetfotós és ornitológus volt az első ember, aki ezek után bizonyíthatóan látott egy éjjeli papagájt 2013-ban. Állítása szerint 15 évet töltött azzal, hogy felvételeket tudjon készíteni a faj egy egyedéről repülés közben. A képek mellett az állat hangját is sikerült felvennie.
2015-ben aztán Dr. Steve Murphy ökológus el tudott kapni egy éjjeli papagájt. A madarat Pedrónak nevezte el és megjelölte, hogy tudja kutatni az életmódját. A papagáj pontos lakóhelyét egy pár ökológuson, akadémikuson és ornitológuson kívül nem árulta el senkinek. Azonban úgy tűnik, néhány információ kiszivárgott, mert az eset után megalapították a Pullen Pullen Reserve-et, egy olyan kezdeményezést, amely az éjjeli papagájok és élőhelyük megóvására törekszik.
Egy 24 órás ötletversenyen 8 csapat kereste a megoldást arra, hogy megvédjék a madarakat a vezetékek miatti áramütéstől.
Évente több tízezer madár szenved áramütést a magasfeszültségű vezetékek miatt Magyarországon. Az E.ON ezért ötletversenyt írt ki.
A pályázatot egy olyan csapat nyerte, amelynek tagjai madárszárny alakú, szigetelőanyagból készült terelőket tennének a villanyoszlopokra, hogy így védjék a madarakat – számolt be az ATV.
A versenyen 8 csapat vett részt, és 24 órájuk volt arra, hogy kitaláljanak valamilyen megoldást a problémára. A győztes csapat egy egyszerűen legyártható védelmi elemet tervezett.
A nyertesek most az E.ON szakembereivel dolgoznak tovább, így elképzelhető, hogy a jövőben az ő ötletük révén lesznek nagyobb biztonságban a vezetékek közelében fészkelő madarak.
"A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik – kapcsán. Felhívtuk Orbán Zolit."
A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik - kapcsán.
Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában is megtelepedhet.
Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?
Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet az éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2
Miért fontosak ezek?
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
További információk a baglyokkal (és más madarakkal) kapcsolatban elérhetőek az MME oldalán.
Három év, 150 forgatási nap, négy évszak a Balaton körül.
Ahogy azt a film készítő írták Facebook oldalukon, a megszokott útvonalakról letérve forgattak mocsárban, hegytetőn, víz mélyén, barlangban, hogy a Balatont és a környékét egy új szemszögből mutassák be. Egy olyan utazásra hívják a nézőket, ahol a geológia összeér a vadvilággal, a múlt a jelennel, és miközben egymást követik az évszakok, sok-sok millió év nyomai tárulnak a szemünk elé. A világ egyik legváltozatosabb tája, Magyarország egyik legszebb természeti kincse.
A 65 perces film televíziós premierje 2018. április 1-én lesz 18 óra 40 perckor a Duna Televízióban.
A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tava. Bár nyáron a partjait nyaralók lepik el, a tó és környezete rendkívül változatos természeti kincseket tartogat. A geológia, a vadvilág és az ember különös házassága teremtette ezt a tájat.
A tó partjait kísérő vulkáni kúpok és barlangok, mésztufa lépcsők és szurdokvölgyek, mocsarak és berkek olyan csodákat tárnak elénk, amelyek csak erre a vidékre jellemzők. Ürge és vadmacska, vándorsólyom és holló, tömegesen fészkelő kócsagok és gémek, éjszakai kalandra induló pelék és násztáncot járó balinok elevenednek meg többek között a látványos víz alatti és légi felvételeket is felvonultató filmben, amelyet kitűnő képminőséget nyújtó 4K kamerákkal, speciális víz alatti kamerákkal, rejtett vadkamerákkal és drónkamerákkal forgattak közel 3 éven át.
A Vad Szigetköz és a Vad Kunság rendezőjeként és operatőreként ismert, Balázs Béla-díjas Mosonyi Szabolcs és alkotótársa, Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer legújabb természetfilmje a televíziós változatból kimaradt jelenetekkel bővített, hosszabb és szélesvásznú (cinemascope) kivitelben érkezik április 19-től országszerte a mozikba - írja a Port.hu
Miközben az elmúlt közel két évtizedben nem megtizedelődött, hanem sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából.
Újabb veszélyes rovarfajok feltűnése
A melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. Az afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz, és Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő, halálos szívférgessége.
A biológiai védekezés fontossága
Az egészségünket veszélyeztető és mezőgazdasági kártevő szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton, drága és veszélyes rovarölőszerek használata nélkül csökkentik ezek számát.
Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske körülbelül 1 kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt.
Fecskéink fele máris eltűnt!
Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében:
az élőhelyek átalakítása (fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás >>);
a klímaváltozás, ami a fecskéket nem csak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával a szárazodó tavaszokon), da az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja (szokatlan és kedvezőtlen időjárás, szárazság okozta táplálékhiány stb.,
és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek tömeges leverése (gyakran állami és önkormányzati intézményekről), a madarak elüldözése és akár megölése áll.
Figyelembe véve, hogy Magyarországról nagyjából egymillió fecske tűnt el az ezredfordulót követően, ez azt is jelenti, hogy legalább egymillió kg, azaz ezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!
A két méteres szárnyfesztávolságú és négy kg tömegű tojó madárból az MME szakemberei DNS mintát vettek, majd beszállították a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára.
A kórbonctani és toxikológiai vizsgálatok eredménye meglepő eredményt adott. A madár pusztulását a vártnak megfelelően az ütközéses trauma okozta, azonban a madár májában magas (7,28 mg/kg) ólom-koncentrációt találtak. Az ilyen szintű ólom-mérgezés tünetekeként fellépő koordinációs zavar magyarázattal szolgálhat arra, hogy egy tapasztalt sas, hogyan lehetett az általa jól ismert élőhelyén elütés áldozata. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
Az Állatorvos-tudományi Egyetemen zajló DNS vizsgálatok eredményei pedig beigazolták a természetvédők félemét, miszerint az áldozat a közeli parlagisas-territórium tojó madara volt. Az „M06F1” kóddal azonosított példány volt a hazánkban ismert egyik legidősebb parlagi sas, mivel a fészek alól begyűjtött vedlett tollak genetikai vizsgálatával már 2000 óta nyomon követték a madarászok. Ekkor a tollazata alapján 5 éves korúnak határozott madár 1995 májusában kelhetett ki a tojásból, így pusztulásakor nagy valószínűséggel 22 éves és 7 hónapos volt.
A madár élete során 13 sikeres költésből 24 fiókát nevelt fel, amellyel nagyban hozzájárult a veszélyeztetett hazai állomány növekedéséhez. Emellett ez a madár volt a híressé vált „Remény” nevű parlagisas-példány biológiai anyja is, amelyet emberi zavarás miatt nem tudott kikelteni és felnevelni (a mesterségesen kikeltett, egy másik saspár által örökbe fogadott, majd két éves korában megmérgezett madár sorsáról bővebben >>ITT<<olvashatnak)
Az „M06F1” kódú madár a második legidősebb ismert hazai parlagi sas; a kor-rekordot továbbra is korábbi territórium-szomszédja, a 2002-ben 26 évesen elpusztult hím madár tartja („M01M1”), amelyet még 1976-ban a Vajdaságban gyűrűztek.
Április 1-től egyáltalán nem szabad leverni az eresz alól a fecskefészkeket, se átalakítás, se festés, semmi miatt. Addig is legfeljebb egyedi hatósági engedély beszerzésével.
Fecskéből évről-évre kevesebb van Magyarországon, a füsti- és a molnárfecskék száma évi 5-7 százalékkal csökken a becslések szerint. Nem is tűnik annyira soknak? Hogyne lenne sok, így alig tíz év alatt megfeleződik a teljes állomány.
A fecskék szaporodásáért annyit mindenki megtehet, hogy legalább nem pusztítja az életesélyeiket, és ezzel segíti, hogy a lehető legtöbb fióka repüljön ki.
A fecskék természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti. A költési időszak áprilistól júniusig tart, ilyenkor különösen figyelni kell rájuk.
Cím: Magic-Birds Host: GPortal Admin: Fawkes Téma: madarak Nyitás: 2011.05.11. Szünet: - Zárás: - Elérhetőségem: itt az oldalon a chatben, illetve másik oldalaimon
Birds World
1. Főoldal
A legfrissebb hírek és cikkek a madarak világából
2.Madarak osztálya
Mindent amit tudni lehet a madarakról általában
3. Fawkes madarai
Akik már megfordultak nálam - hasznos tippek a madárnevelésről
Elite szektor: Ha szeretnél kikerülni az elite részlegbe, csak jelentkezz a chatben. Többnyire teljesen biztos, hogy elfogadom az igénylést, de ritka kivételek mindig akadhatnak (pl. valamiért elkerülte a figyelmemet a csere igénylés, vagy mert teltház van stb.). A cserét akkor is elfogadom, ha Te nem képpel teszel ki, mert teszem azt nem képes az elite részleged.
Szabályok:
- Ha kiteszel, kiteszlek, de természetesen türelmes vagyok, viszonzásképpen ugyanezt elvárom! (Egyetemista révén nem sok időm van ezzel foglalkozni. Megértéseteket köszönöm!)
- Kitehetsz képpel vagy linkkel, mindegy, csak ha már elite, akkor az legyen elérhető mindenki számára.
- Ritka esetek előfordulhatnak, hogy visszautasítom az igénylést, de 99%, hogy ez nem fog bekövetkezni.
- Korlátolt számú hely van! Ha tele vagyok, akkor nem fogadok el cserét, viszont ha felszabadul egy hely, érdemes újra megpróbálnod (illetve ha épp emlékszem rád, lehet én magam kereslek fel).
AJÁNLOM AZ OLDALT
