Az idei év érdekesen alakul a kék vércsék számára. A Vásárhelyi- és Csanádi-pusztákon a korábbi híradásokkal összhangban minden eddiginél több fészket foglaló párral találkoztunk. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis rengeteg vörös vércse és csóka költése hiúsult meg, így szabadon maradt a fészkek jelentős része. A Csanádi-pusztákon összesen 147 pár, a Vásárhelyi-pusztán pedig 184 pár kék vércse foglalt fészket.

Ezt követően azonban a június jócskán keresztbe húzta a madarak számításait. A korábbi években, mikor a tavaszi időjárás nem kedvezett a madarak számára, már tapasztaltuk, hogy képesek úgymond „kitolni” a költéskezdés időpontját, azaz később rakják le tojásaikat. Ám az idei esztendő hosszú, június végéig elhúzódó hűvös, csapadékos időjárása szokatlanul sok párt késztetett hasonló késleltetésre, illetve jelentős számban tapasztaltunk úgynevezett pótköltést is, amikor a tojásos időszakban tönkrement költést követően a jó táplálékellátottság újabb tojásrakásra ösztönözte a fészkelő párokat.

Elhagyott tojások predált (csókák által feltört) maradványai egy kék vércse fészkaljból
(fotó: Solt Szabolcs)

Idén a párok 48%-ának ment tönkre az első költése, volt olyan telep, ahol mindössze két pár bírta a zord körülményeket. 11 esetben tapasztaltuk, hogy pótköltésbe kezdtek a szülők, vagy együtt maradó madarak, vagy új párt kereső elszántabbak. Ezek a másodköltéses fészekaljak jellemzően egy tojással kisebbek, de így legalább sikeres költéssel zárják a madarak az évet.

Az ürömbe öröm is vegyült, ugyanis a Csanádi-pusztákon az idei év ambivalens jellegét megerősítendő, egy öt fiókás fészekalj is felcseperedett, és sikeresen ki is repült.

Ötfiókás fészekalj a Csanádi-pusztákról (Fotó: Balogh Gábor)

Míg a májusban és június első hetében lekotlott madarak egy része mostanra már kirepítette fiókáit, addig jelentős számban vannak jelenleg is aktív, akár nemrég kikelt fiókáikat nevelő párok is.

Első gyűrűs fiókánk 2013-ban (fotó: Solt Szabolcs)

Idén tehát a nyár behozni látszik, amit a tavasz késleltetett és részben meghiúsított. Amint azt a fészekkamera képei is mutatják, zömmel nagy testű sáskákat, szöcskéket, valamint rengeteg békát hordtak a szülők, különösen a július közepéig tartó időszakban.

Kék vércse fészekkamera felvétele (forrás: Falcoproject.eu)

Ahogy aztán a július meghozta az igazi nyarat, és fokozatosan hőséggé változott a tavaszias idő, megjelentek a rágcsálók is, és számuk fokozatosan emelkedik, ami a vércsék vadászatán is jól nyomon követhető. A képek is tanúsítják, hogy a madarak egyre több mezei pockot hordanak fiókáik számára.

Kék vércse fészekkamera felvétele (forrás: Falcoproject.eu)
További videók a kék vércse védelmi LIFE+ oldal YouTube csatornáján

Amennyiben az időjárás kedvező marad a REDFOOT LIFE+ program munkatársainak is szép számmal lesz mit színes gyűrűzniük, még augusztusban is…

A szemtelen madár, miután belakmározott, megpróbált elrepülni, de túlette magát, és nekirepült az ablaknak.

A sirályt a lakásában filmezte le egy férfi: a videón látható, amint a madár a nyitott konyhaablakon berepül, majd belakmározik egy egész tonhalsalátát. A kapzsi sirály ezután a konyhai munkalapra szállt, ahol halat, salátát és sajtot is evett. Ezután nekifogott egy újabb tál tőkehalnak és krumplinak, majd megpróbált az ablakon át távozni, de annyira teleette magát, hogy előbb nekirepült az ablaknak, és csak ezután tudott elmenekülni.

Egyébként mindkét tál ételt vastagon borította a fekete bors: a férfi lakótársát akarta így megviccelni, ezért is volt felállítva a kamera, hogy rögzítse a reakcióit – ehelyett a tolvaj sirályt vette fel, akit nem zavart a fűszeres hal. A két lakó, akik Nagy-Britanniában bérelnek lakást, „Steven Seagull"-nak keresztelték el a madarat.

A Google-nél dolgozó, 30 éves férfi szerint a madár berontott a konyhába és egyszerűen felzabálta a kaját. „Utálom a borsot, egyszerűen nem tudom megenni, ezért tette rá Conlett a kajámra. Úgy tűnik Steven Seagull keményebb, mint én. Most, bármilyen meleg is van, nem tarthatjuk nyitva az ablakot, mert Steve bejön és mindent megesz."

„Öt éve lakom itt, és ezen a nyáron jóval merészebbek a sirályok, mint korábban bármikor. Azon gondolkodom, hogy veszek egy műsirályt, kirakom a párkányra, hátha az majd távol tartja őket" – mesélte Richard.

A két srác egyébként már 15 éve folyamatosan vicceli meg egymást, Richard most éppen bosszút forral – írja a manna.ro.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei, egy szerb állampolgárságú férfi által vezetett Opel Astra típusú, szintén szerb rendszámú személygépjárművet ellenőriztek a tompai határkirendeltségen.

A férfi úgy nyilatkozott, hogy bejelenteni való árut nem visz magával.

A pénzügyőrök a nyilatkozatot elfogadták, azonban kockázatelemzés alapján tételes vizsgálat céljából félreállították a járművet. A gépkocsi tüzetes ellenőrzésekor a pótkerekénél, a hátsó merevítő profilnál szokatlan zaj hallatszott. Kisebb szerelést követően a hangok gazdája is előkerült, hiszen a pénzügyőrök műanyag zsákba csavarva, egy élő Sándor papagájt szedtek elő a rejtekhelyről.

A szerb férfi a védett madár szállítására vonatkozó engedélyt nem tudott bemutatni.

A pénzügyőrök a 40.000,- Ft eszmei értékű papagájt lefoglalták, valamint a szerb férfi ellen feljelentést tettek a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságnál ahol a férfi ellen természetkárosítás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárás indult.

Erdőn-mezőn járva a szokásosnál gyakrabban találhatunk madártollat mostanában. Az oka, hogy sok madárfaj nyáron a tollai egy részét – vagy mindegyiket – lecseréli. Ezt a folyamatot vedlésnek nevezzük.

Az elhasználódott tollak helyett új tollak nőnek, a kihullottak pedig a földre kerülnek és ha szerencsénk van akkor ráakadhatunk a kirándulások során. A kis méretű és nagyon könnyű pihetollak ritkábban kerülnek szem elé mivel szétfújja őket a szél és egy pici harmat hatására is „összeesnek”. Ám a nagyobb méretű szárnytollak és a faroktollak már gyakrabban láthatók.

A madárfaj beazonosítása a toll alapján nem könnyű, de sok gyakorlással megtanulható. Sőt még több tapasztalattal a madár korát és nemét is meg lehet belőle állapítani.

Az egyik legfeltűnőbb mintázatú és gyakori madártoll mellyel találkozhatunk a fakopáncsoktól származik.

A fakopáncsok legnagyobb szárnytollai (evezők) jellegzetes fekete-fehér mintázatúak. Összecsukott szárnyon ez a mintázat fehér sávokat ad ki, ám a szétnyitott szárnyon jól látható fehér pettyek vannak valójában. Ezeket a szárnytollakat (fekete alapon fehér pettyel) a színezetük, méretük és gyakoriságuk miatt mostanában könnyű megtalálni.

A Magic-Birds.gp újra kikerült a GPortal Portál Ajánlójába! Sokadjára vagyok kint, megszámolni se tudom már ez hányadik alkalom lehet vajon, de mindig tudok neki örülni. Főleg ha design váltás után kerülök ki - egy felfrissült oldal sok új látogatót vonzhat be. Nagyon köszönöm a GPortál Szerkesztőségének, hogy kikerülhettem, Neketek pedig Kedves Látogatóim, hogy itt vagytok és támogattok engem!

További Szép Napot! Magic-Birds.gp - Egy hely, amely a madarak világába röpít titeket!

A 3D protézissel rendelkező kiskacsa, Buttercup - magyar néven Boglárka - már a magyarok közt is ismert, ugyanis tegnap este egy rövidke hír erejéig szerepelt az RTL Híradó esti kiadásában. Sajnos külön videóként nem találtam meg, de a teljes adásban visszanézhetitek, csak tekerjetek 31 perc 17 másodperchez:

„Az élet villámaival szemben olyan légy, mint a madár, mely ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.” / Eötvös József/

Van, akinek szenvedély, van, akinek hivatás és van, akinek egy felejthetetlen élmény a madarászás. Volt szerencsém mind a három érzelmű emberrel megismerkedni. Jól képzettek és ami a legfontosabb feltétel nélkül szeretik és tisztelik a madarakat.

Szakmai szempontból sokrétű ez a tevékenység, kezdjük is az elejétől.Aki a madarakkal szeretne foglalkozni annak bizony korán kell kelni és árkon-bokron, vízen és völgyön keresztül kell gázolni, hogy a madárhálókat kifeszítse még az állatok érkezése előtt.

A hálók kihelyezését követően meghatározott időközönként ellenőrzéseket végeznek, a hálóba került madarakat kiszabadítják, meggyűrűzik és meghatározzák. A madarakról a faj, kor, ivar adatokon túl sok biometriai adatot (pl. szárnyhossz, szárnyformula, kondíció, testtömeg, vedlés, stb.) vesznek fel. A hálókat különböző vegetációtípusokban állítják fel, a nagyobb gyűrűző táborokban így akár 12 méteres pontossággal meg lehet határozni, honnan került bele a madár. Itt nem állnak meg az adatgyűjtéssel, vérmintát, parazitákat is gyűjtenek egy-egy fajról. Számtalan szakdolgozat összpontosít a vonuló vagy áttelelő fajokra, természetesen nem csak az egyed szám meghatározása, nyomon követése a cél, hanem egyéb például vonulás, betegségek, ivararány-változás, stb.. is szerepel a témájukban.

Dryocopus martius-Fekete harkály

Eszközök:

• Begyűjtéshez:
  -          Madárháló (japán típusú)
  -          Kis vászonzsákok a szállításhoz
  -          Zsák (madarak szállításához)

• Gyűrűzéshez, adatok felvételéhez:
  -          Mérleg
  -          Vonalzó
  -          Madárhatározó
  -          Egyed jellemzése: zsír, izom, kor, nem

A hálok az állatokat nem sértik meg, sőt a gondos és gyakorlott kezek hamar ki is szabadítják őket fogságukból. Több év alatt megszerzett tudásra alapozva az általam megismert emberek könnyen meghatározzák a fajt és az ivart, sőt ami még jobb, hogy a séta alatt, amit a hálóknál végzünk a tájat nézve még a legtávolabb lévő madarakat is hangjuk, röpképük vagy esetleg a hátrahagyott nyomaik (fakopáncs) alapján is képesek megmondani mit látunk éppen. A befogást követően elsőként gyűrűt kap minden egyes egyed és meghatározzák a fajt, a kort és az ivart, amit a terepei naplóban rögzítenek. Ezután sorban felveszik a biometriai jellemzőit, elsőként a kondícióját becsülik meg a hasfalukon látható zsírraktár és a repüléshez szükséges mellizomzat vizsgálatával. Ehhez megfújják a begyükön és a hasoldalukon végig a tollakat, hogy alatta láthatóvá váljon mennyi zsírt halmozott fel az egyed. A kisénekeseknek, mivel vékony a bőrük, ezért ezt könnyen megfigyelhetjük. Ezenkívül az evezőtollak kopottságát és a tokos tollak arányát nézzük meg a fújás során, ezekből meg tudjuk állapítani, hogy a vedlés melyik stádiumában van adott egyed, illetve ez segíthet minket a korbecslésben is.

A hálózás egy módja madarászásnak, de emellett természetesen lehetséges másféleképpen is megfigyelni őket. Volt szerencsém odúkat is ellenőrizni.

Ebben az esetben az ember aktívan részt vesz a madarak fészkelésének segítésében a mesterséges odúk kihelyezésével. A kialakítás során figyelembe veszik a madarak fészkelési szokásait, így különböző méretű és bejáratú odúkat helyeznek ki megfelelő magasságokban.

Létrával közelítjük meg a madarak fészkét. Kihelyezett odúk számát és a benne lévő fiókák számát felírjuk egy terepi könyvbe. A gyűrűzhető korban lévő fiókákat meggyűrűzzük és ezt feljegyezzük az erre rendszeresített füzetbe. Mindezeket követően visszahelyezzük őket az odúba és folytatjuk a terület ellenőrzését.

Egyéb módon is megfigyelhetők és tanulmányozhatók a madarak, de számomra ez a két terepi élmény a legmaradandóbb, mind az emberek mind pedig az állatok végett. Meg kell jegyezni, hogy mindazt, amiket leírtam szakképzett emberek végezték. Aki részt vesz egy hálózáson vagy egy odú ellenőrzésen és a kezében foghatja a rémült, de olykor harcias kis élőlényeket az soha nem felejti el és számára is könnyen szenvedéllyé válhat a madarászás.

Alcedo atthis-Jégmadár

Így biztatok mindenkit, hogy keresse az alkalmat és ha kirándulás közben betéved egy ilyen helyre használja ki és menjen bátran az ornitológusokhoz, hisz ők bármikor képesek bevonni és a szenvedélyükkel magukkal ragadni az embert.

Köszönettel tartozóm Ágh Nórának-egy leendő ornitológusnak. :)

Fotókat készítették: Ágh Nóra és Szőke Krisztina

Egy elszánt ausztrál madarász - egy évszázad elteltével - az „éjjeli papagáj” élő példányát figyelte meg. A ritka élőlény a világ legrejtélyesebb madárfajai közé tartozik.

John Young természetfotós fotókat és videofelvételt is készített az apró, sárgászöld papagájról, és bemutatta a Queenslandi Múzeum szakembereinek.

A kutatók évtizedek óta attól félnek, hogy az éjszakai életmódú, sivatagot kedvelő papagájfaj kihalt, mivel 1912 és 1979 között nem észlelték, és azóta is csak egy maréknyi egyedét figyelték meg, így a Smitshonian Magazine 2012-ben a világ öt legrejtélyesebb madárfaja közül az első helyre tette.

Az utolsó élő állatot 100 éve fogták be, és bár 1990-ben és 2006-ban találtak két elhullott egyedet, mostanáig senki sem tudott egyértelmű bizonyítékot nyújtani élő példány megfigyelésére.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetettként sorolta be a fajt, 2005-ben pedig „újra felfedezettnek” írta le, amikor is két biológusnak sikerült kiszúrnia egy egyedét, de nem tudtak fotókat készíteni vagy mintákat begyűjteni. Az IUCN becslései szerint összesen 50-250 éjjeli papagáj élhet a természetben.

Madárillusztráció -balról: Éjjeli papagáj  (Pezoporus occidentalis), vándorgalamb (Ectopistes migratorius) karibi viharmadár (Pterodroma hasitata) és maláj réce (Asarcornis scutulata) - (Fotó: Getty Images)

Leo Joseph, a CSIRO (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet) szakembere szerint az éjjeli papagáj esetén az egyik nagy akadály, hogy senki sem volt képes élő példányt találni és többször megfigyelni. „Nagyszerű hír most ez az ornitológusoknak” - közölte. 

A Pezoporus occidentalis néven ismert fajt érintő minden tudásunk 25 egyedtől származik, amelyet az 1870-es években fogtak be Dél-Ausztráliában. Manapság a világ számos intézetében őrzik őket. Joseph szerint eleve rendkívül ritka faj volt, mely úgy tűnt, hogy a 19. század vége felé a legeltetés és a vadállatok miatt hanyatló egyedszámokat mutat.

Young titokban tartja a távol eső queenslandi Eyre-tónál lévő költőhely pozícióját, és a CSIRO-nak sem adta át adatait, illetve a rögzített madárhangot. Mivel elmondása szerint rengeteg időt töltött a tünékeny madár nyomon követésével, jelenleg támogatókat keres, hogy folytathassa munkáját. Szerdai bemutatójakor elmondta, inkább börtönbe vonulna, mintsem hogy elárulja, hol találhatóak a madarak. "Nem szeretnék több száz embert azon a vidéken látni zseblámpákkal" - közölte.

Budapest — A biztos pusztulástól sikerült megmenteni azt a sólymot csütörtök délután, amelyik törött lábbal próbált életben maradni a budapesti II. kerület egyik forgalmas utcájában.

A járókelők arra lettek figyelmesek, hogy a nemes madár bukdácsolva repül a Kapás utcában, majd egy mikrobusz alatt talál menedéket. A riadt ragadozó moccanni sem mert.

– Megjelent a mikrobusz sofőrje, és közölte, hogy nem várhat tovább. A sólyom életéért aggódó járókelők ezért felzavarták a madarat, amely végül kénytelen volt kirepülni a jármű alól – mesélte a Blikknek az egyik szemtanú.

A törött lábú sólyom egy közeli társasház melletti bozótba menekült. Az állatkert munkatársai kevesebb mint egy órával a bejelentés után érkeztek a helyszínre, és befogták a városba tévedt madarat. Arra valószínűleg soha nem derül fény, hogy mi okozta a sérülést.
– Miután behozták a madarat, munkatársaink ellátták a törést. Felépüléséig biztosan nálunk marad – mondta Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője.

Már korábban olvashattatok Buttercupról, a kis kacsáról (vagy nevezzük inkább lúd alkatúnak, sok helyen ezt, más helyen azt olvasni róla, döntse el mindenki kedve szerint), aki a modern tudománynak köszönhetően immáron fogyatékosságát kiküszöbölték. Buttercupnak születési rendellenessége révén az egyik lába nem úgy fejlődött ahogy kellett volna, emiatt kénytelenek voltak közbe avatkozni, így sokáig balján egy csonk virított. Mostanra viszont 3D-s nyomtató segítségével létrehoztak neki egy belebújhatós műlábat, amellyel teljes életet élhet. Egy három részes videót a kialakításáról és alkalmazásáról alább nézhettek meg:

Az első sikeres éjszakai sétálgatás után készült azért egy nappali verzió is, melyben szintén látszik mennyire boldog a kis Buttercup:

És végül íme az első pillanatok, amikor Buttercup kipróbálhatta új lábát a medencében is:

Mindegyik videót érdemes megnézni, csak ajánlani tudom. Buttercupról további infókat szerezhettek hivatalos facebook oldalán, melyet ide kattintva érhettek el!