Az indonéziai Goffin-kakadu szokatlanul összetett feladatok megoldására képes: a Bécsi Egyetem kutatásai során öt különböző lakatot kellett kinyitnia, hogy a dióhoz jusson.

Az egyetem kogníciókutató biológusai több alkalommal bizonyították már, milyen intelligensek ezek az indonéziai madarak. Eszközt készítenek, hogy segítségével megszerezzék az élelmet, vagy lemondanak a csőrükben tartott falatról kedvenc csemegéjük kedvéért. Az új kísérlet során egy bonyolult lakatrendszer kinyitását oldották meg – állítják a bécsi kutatók a Plos One tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A dobozba zárt dió megkaparintásához ötlépéses mechanikai feladat vezetett, amelyet az egyik kakadu két órán belül teljesített. Az első zárat további négy követte, és csak az ötödik megoldás tette szabaddá az utat a jutalomfalathoz. Az ilyen „szekvenciális problémák”, amelyek során egy megoldás újabb feladathoz vezet, és még mindig nem a célhoz, nagy kihívás elé állítják a kognitív képességeket, hiszen az állatnak térben és időben el kell vonatkoztatnia a végső céljától.

A kutatás során a kakadukat előzetes felkészítés nélkül a dobozokhoz vezették, amelyekben átlátszó ablak mögött megpillanthatták a diót. Az öt eltérő módon nyitható lakatnál más és más mozgásfajta segített. A csemege felé először egy rudat kellett kihúzniuk, ezután egy csavart kitekerni, harmadszorra egy csapszeget eltávolítani, majd egy kereket 90 fokkal elfordítani, legvégül egy tolózárat elhúzni.

A Pipin névre hallgató kakadufiú minden segítség nélkül, két órán belül megoldotta a feladatot. Öt másik madár úgy jutott el a célig, hogy előtte megnézték egy társukat, hogyan dolgozik, illetve azután, hogy a lakatokat előzőleg egyenként kinyitották – írták a kutatók. „Az eszközt használó csimpánzokon kívül nem ismerünk olyan állatot, amely korábbi tapasztalat nélkül egy ötlépcsős, eltérő mozgási készségeket igénylő feladatot megoldott volna, mint Pipin” –  magyarázta Alice Auersperg, a Bécsi Egyetem kognícióbiológiai tanszékén végzett kutatás vezetője.

A következő lépésben arra voltak kíváncsiak a tudósok, mennyire rugalmasan használják a madarak az elsajátított lépéseket. „A hat sikeres kakadu úgynevezett transzferteszt előtt állt, ahol a szerkezet egyes lakatjait eltávolítottuk, máskor a sorrendjüket cseréltük föl, hogy lássuk, mechanikusan alkalmazzák-e a tanultakat. A madarak igen rugalmasan reagáltak a változásra, a szükségtelent kihagyták, az új sorrend nem zavarta meg őket” – tette hozzá Auersperg.

„Azt ugyan nem bizonyítottuk, hogy a kakadu a felnőtt emberhez mérhető szinten strukturálja az ismereteit egy távoli cél érdekében, ám úgy tűnik, rendelkezik ehhez hasonló képességgel” – következtetett Alex Kacelnik, tanulmány társszerzője, az Oxford Egyetem kutatója.

Szeretem a DeviantArt-ot, nagyon sok szuper alapanyagot lehet ott találni új designhoz, és előszeretettel nézek körül akkor is, ha nincs ihletem, milyen legyen az új külső. Maradtam az előző felállásnál, tehát fejlécet továbbra se tettem ki, hanem a hátteret dekoráltam ki. Nekem bejön, olyan egyszerű, világos, mégis díszes, amolyan hagyományos, hímes dolgok jutnak eszembe róla. A nyárhoz méltóan pedig mindenáron valami nagyon világos, nagyon vidám színű designt akartam. Remélem nektek is tetszik!

A másik dolog, hogy vizsgaidőszakomat végérvényesen kihevervén végre sikerült minden kedves csere kérőnek írnom, természetesen mindenkivel áll részemről a csere, csak kérek mindenkit, aki igényelt, hogy reagáljon valamit vissza, nem szeretnék fölösleges energiát fektetni a csere ikon elkészítésébe.

A világon először követhetjük az interneten élőben egy parlagi sas fészekben történteket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásban megvalósuló "A Parlagi sas védelme Magyarországon" LIFE+ program céljai közt szerepel a sasokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a nagyközönség megismertetése ezzel a nagyszerű ragadozómadárral.

Az élő közvetítés nem csak az érdeklődő laikusok, hanem a biológusok és természetvédelmi szakemberek számára is felbecsülhetetlen értékű információforrást jelent. Soha nem látott részletekkel szolgálhat a táplálkozási szokásokról és a fiókanevelésről. Egy esetleges vészhelyzetben pedig a lehető leggyorsabb reakciót biztosíthatja. Külön érdekesség, hogy a kamera éjszaka is működik, ezért a sasok eddigi ismeretlen éjszakai viselkedését is tanulmányozhatjuk.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett faj, az Európai Unió egyetlen jelentős állománya a Kárpát-medencében, elsősorban hazánkban található. Az állomány azonban kicsi és sérülékeny. A hazánkban a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények száma pedig egy nagyságrenddel felülmúlja az összes környező országét. Az MME nyilvántartása szerint 2000 óta 176 sas esett mérgezés, lelövés vagy fészekpusztítás áldozatául!

A kamera élő képét a HELICON program oldalán tekinthetik meg >>

Egy születési rendellenességgel világra jött kacsán esett meg a szíve a "Tollas Angyalok" nevű vízimadarakra specializálódott állatmenhely egyik munkatársának, aki egy 3D-nyomtatóval készített műlábbal javítaná a kis madár járását.

A Buttercup (Boglárka) névre hallgató kis kacsa bal lába sajnálatosan fordítva fejlődött ki, és így képtelen volt a normális járásra, ami szörnyű fájdalmakat okozott neki. A menhely munkatársa, Mike Garey úgy döntött, örökbe fogadja a kis jószágot, és amennyire lehet, normális életet próbál teremteni számára.

A NovaCopy nevű 3D-modellező vállalat úgy döntött, hogy támogatja az állatvédő erőfeszítéseit, és segítségükkel létrehozhattak egy új lábat Boglárka részére. A háromdimenziós nyomtatáskor általában használt műanyagok viszont nem voltak elég rugalmasak ahhoz, hogy a kacsa járását segítsék, így végül egy öntő formát készítettek a nyomtatóval, amellyel elkészíthették a rugalmas szilikon műlábat.

Elsőre persze nem sikerült minden tökéletesen, de a várakozások szerint néhány hét múlva Boglárka vígan és fájdalommentesen szaladgálhat a véglegesített műlábnak hála. A kacsa megpróbáltatásait az érdeklődők a Facebookon nyomon követhetik.

Madár, azaz Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó engedte szabadon azt a gyógyult kerecsensólymot, amelyet több mint egy hónapja találtak legyengülve, a Tisza-tó mellett - közölte a közmédia híroldala.

A legyengült kerecsensólymot májusban találták meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Tisza-tó közelében - idézte fel a közmédia híroldala. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársainak segítségével a sólyom a Fővárosi Állat- és Növénykertben vizsgálták ki.

Az öreg hím madarat tavasszal jelölték meg Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. Az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében. A rossz időjárás, és a táplálékhiány miatt a költés meghiúsult, és - mint azt más, jeladóval felszerelt hímek is tették -  ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon.

Így juthatott a Tisza közelébe. A legyengülés okát nem ismerik a szakemberek. Amint azt az állatkert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni - főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább "fertőzött" területén került kézre.

(A hosszabb cikket lásd az MME.hu oldalon!)

Nemrég adtunk hírt arról, hogy egy rendkívül különleges madár érkezett a Vadasparkba. Az új-zélandi kea ugyanis az egyik legintelligensebb madár, így nem csak ritkasága és papagájhoz mérten furcsa csőre okán kelthet feltűnést.

A hím mellé most megérkezett Angliából egy tojó.

Ahogy a múlt héten a karanténidőszak végetért, a párja is beköltözhetett a röpdébe az elsőként érkezett hím keának. A madarakat nemzetközi törzskönyvi program keretében kapta és tartja a Vadaspark, a hímet Németországból, a tojót Nagy-Britanniából. Nem titkolt cél a szaporításuk, hiszen nemcsak érdekes és különleges, hanem egy nagyon ritka madárról van szó.

A pár első találkozása nem a romantika jegyében zajlott, bár összetűzés sem volt közöttük. A bizalmatlanság azonban napról napra oldódik, és egyre közelebb telepednek le egymáshoz a faágakon. A szakemberek bíznak abban, hogy rövidesen valójában is párba állnak, és az elkövetkezendő években ennek meg is lesz a gyümölcse, pontosabban a tojása…

Hím hegyvidéki papagáj, maori nyelven kea érkezett néhány napja a Szegedi Vadasparkba. A kea legfőbb jellemzője, hogy rendkívül kíváncsi. Szereti az élvezeteket is: szívesen fürdőzik hátán fekve a röpdéjében kialakított medencében.

Rendkívül kíváncsi, mindent megvizsgál, szétszed az a hím hegyvidéki papagáj (Nestor notabilis), maori nyelven kea, amely néhány napja látható a Szegedi Vadasparkban. A világ egyik legokosabbnak tartott madárfaja Magyarországon először a Szegedi Vadasparkban figyelhető meg – mondta el Veprik Róbert igazgató kedden az MTI-nek.

A madár a nemzetközi törzskönyvi program keretében került a Tisza-parti városba Németországból, és tágas röpdéjében hamarosan egy Angliából érkezett párt is kap – tette hozzá az igazgató.

A 40-50 centiméter testhosszú, egyméteres szárnyfesztávolságú, Új-Zéland déli szigetén őshonos, 800-900 gramm körüli testtömegű madár első pillantásra nem tűnik igazán különösnek. Bár rendkívül erős csőre és a szárnyának alsó részén található, barnás testszínétől elütő, élénk narancssárgás tollak már felkelthetik a látogatók kíváncsiságát. A látszólagos érdektelenség azonban csak addig tart, míg a madár meg nem mozdul: a hím kea szívesen fürdőzik hátán fekve a röpdéjében kialakított medencében, hintázik a rácsokra felfüggesztett gumiabroncsok valamelyikén, a közelébe kerülő tárgyakat pedig kivétel nélkül megvizsgálja és apró darabokra szétszedi. Az Ikea névre keresztelt madár kedvence a lakat, amelyet akár gondozója kezéből is hajlandó kirángatni az egyébként szelíd természetű madár.

A rendkívüli kíváncsiság nem csak a szegedi hím sajátja, a hegyvidéki papagájok intelligenciájukról és kíváncsiságukról híresek. Új-Zélandon főhet a feje annak, aki meggondolatlanul "keás" területen parkol le az autójával, a madarak ugyanis nekilátnak szétszerelni azt. Természetesen a turistáknak ez a játékosság nagyszerű látványosság, a helyieket inkább bosszantják az általuk "hegyi bohócnak" nevezett madarak. A magatartáskutatók szerint nemcsak kíváncsiak, hanem jól oldják meg a különböző problémás feladatokat is.

A világ hatvan állatkertjében mindössze 210 keát nevelnek, és vadon is nagyon kevés példány található. 1970-ig ugyanis jutalmat fizettek a lelőtt keákért, úgy tartották ugyanis, komoly veszélyt jelentenek a juhállományra, pedig csak az elhullott birkákból ettek. Az irtó hadjárat a védett területen élő papagájokat sem kímélte, több mint 150 ezer példányt pusztítottak el 1986-ig, amikor teljes védelem alá kerültek.