Kedves madarász és leendő madarász barátaink! Amint azt már megszokhattátok, ha tavasz, akkor Tavaszi Madármegfigyelő Nap. Ha megfigyelő nap, akkor Várpalota, bányatavak! Minden érdeklődőt szeretettel várunk 2013. április 27-én szombaton.

A legnépszerűbb, a mindenki által ismert és kedvelt várpalotai bányatavakhoz szervezett egész napos megfigyelő- és reményeink szerint gyűrűző nap programját a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen szervezzük, így minden esélyünk megvan arra, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, hogy hasznosan töltsük a napot.  

Gyülekező: Várpalota, Nagybivalyos horgásztó bejárat (az út melletti lakóépületeknél), 9.00 órakor indulunk be az ülepítő tóhoz.

A programmal kapcsolatosan részletes információk:
Somogyi Balázs a 30/974-6069
Szelle Ernő a 30/562-0018
Simon Pál 30/491-0072

Rejtélyes jelenség történt a Alacsony-Tátrában a Chopok csúcs közelében. A drótkötélpálya Luková állomása közelében több tucatnyi madár holtteste feküdt a hóban. Hogy mi okozta a halálukat, azt egyelőre nem tudni, valószínűleg a drótkötélpálya aléchuzalának ütköztek.

"Van köztük vörösbegy, cankó, énekes rigó, meggyvágó, barátposzáta" - mondta a Szlovák Tudományos Akadémia természettudósa, Miroslav Saniga.

A síelők fényképezték a lépten-nyomon a hóban fekvő madarakat, amelyeket mintha csak szétszórták volna. Talán száz si volt belőlük, de ahó már sokat elfedett - közölte a Markíza televízió. A költöző madarak vélhetően északra tartottak, útjukat viszont az erős széllel járó rossz időjárás akadályozhatta.

"A magas hegycsúcsokon kell átrepülniük, és a ha az akár 70 km/órával repülő madarak a sűrű ködben nem látják az utat, akkor akár a drótkötélnek is nekiütközhetnek" - magyarázza Saniga.

Hogy mi okozta halálukat, azt száz százalékos bizonyossággal egyelőre nem lehet megmondani.

A mandarinréce régtől fogva kitüntetett szerepet kapott a kínaiak körében. Gyakorlatilag mindig párban ábrázolják, hiszen amiatt lettek nagyon népszerűek, hogy a hím és a nőstény élete végéig együtt marad, és utódaikat is párban nevelik. Épp ezért lett a mandarinréce-pár a házastársi hűség és boldogság jelképállatává. A képi ábrázolásain gyakori, hogy az egyik állat csőrében lótuszvirágot, a másik a lótusz gyümölcsét viszi, ez azon kívánságot fejezi ki, hogy a házasság gyermekáldásban teljesedjék ki.

A mandarinrécés függöny illetve a mandarinrécés takaró a nászágy elmaradhatatlan tartozékai. A mandarinrécés párna pedig rendkívül gyakori nászajándék. Ezen tárgyak mindegyike rendkívül színes, gondos hímzés formájában ábrázolja a mandarinkacsa-párt. A „mandarinrécék a ködben” kifejezés a még össze nem házasodott szerelmesekre utal. A „mandarinréce-egyesülés” a szerelmi tankönyvek tanúsága szerint a közösülés 30 különleges pozitúrájának elnevezése.

Újabb áldozatokat szedett a Magyarországon dúló mérgezési láz. Az egyik kiskunsági vadászterületen három barna rétihéja, egy egerészölyv és egy fokozottan védett, műholdas nyomkövetővel felszerelt kerecsensólyom (a magyar mondavilág turulmadara) esett áldozatul a szándékosan kihelyezett méregnek.

Az esetre a projekt keretében jeladóval felszerelt sólyom miatt derült fény: a nyomkövető eszköz riasztotta a szakembereket, így találtak rá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai a mérgezett tetemekre. A 2012-ben elpusztult Gyula nevű madár után ez a második olyan jeladós kerecsen, amely bizonyítottan mérgezés áldozata lett. A fokozottan védett kerecsensólyom természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. Mivel a madár költésben volt, valószínűleg a tojások sem fognak kikelni, így az elkövető végső soron  több kerecsensólyom, és a többi áldozatul esett védett faj példányainak elpusztításáért felelős.

A magyar vadászterületeken jelentős problémát okoz a ragadozómadarak ellen irányuló szándékos mérgezés, ami nem csak rájuk, de a háziállatokra, és adott esetben az emberekre nézve is veszélyt jelenthet. Utóbbi miatt felmerül a közveszélyokozás kérdése is. A legutóbbi eset csak pár napja történt, amikor Somogyban három rétisast mérgeztek meg. A most futó, második kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt (www.kerecsensolyom.mme.hu) keretében több sólyomra került műholdadós nyomkövető, amelynek egyik célja a veszélyeztető tényezők felderítése. Egy most indult másik LIFE program éppen a mérgezések megszüntetését tűzte ki célul. Ennek keretében több tucat parlagi sasra kerül fel jeladó pontosan azért, hogy gyorsan, és hatékonyan fel lehessen deríteni a mérgezéses eseteket is. A jeladók méteres pontossággal, gyakorlatilag valós időben mutatják a madarakat, így várhatóan egyre több eset válik ismertté - a remények szerint az elkövetőkkel együtt.

A fent említett mérgezési ügyben a rendőrség megkezdte a nyomozást és ennek sikere érdekében az eset további részletei nem nyilvánosak.

2013-ban már 22 olyan mérgezéses esetre derült fény, amelyben védett vagy fokozottan védett madárfajok voltak az áldozatok között. Ezek kapcsán 5 ragadozómadár-faj mintegy 51 példánya pusztult el bizonyítottan szándékos mérgezés következtében. A szakemberek szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Egy Spanyolországi felmérés adatai alapján a hasonló esetek kevesebb mint 10 százaléka válik ismertté.

A parlagi sasok védelmét, és a hasonló bűncselekmények visszaszorítását tűzte ki célul a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnereinek LIFE programja (LIFE 10NAT/HU/019, www.imperialeagle.hu) ami 2012-ben az Európai Unió és a Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával indult. A program partnerei között szerepel a Nemzeti Nyomozóiroda, a Magyar Vadászkamara, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a fővárosi és a jászberényi állatkert, valamint a Természetfilm.hu filmműhely.

A munka során létrehoznak egy országos állatorvosi hálózatot a sérült madarak kezelésére, megszervezik a veszélyeztetett fészkek őrzését, valamint ahol szükséges, mesterséges fészkekkel, időszakos etetéssel segítik elő a madarak megtelepedését, túlélését. A bűncselekmények felderítési arányának növelése érdekében a résztvevő szervezetek fokozott őrjáratokat tartanak a veszélyeztetett területeken, amelyben speciálisan kiképzett keresőkutyák is segítik a természetvédőket, valamint fenntartanak egy közvetlen telefonvonalat (20/251-44-04), ahol a természetvédelmi bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket várják.

A hideg idő elmúltával a figyelem az etetőkről egyre inkább a fészkek felé fordul. A rónafalui webkamera ami egész télen közvetítette a képeket az etetőt látogató madarakról, mostantól egy kazári gólyafészekre irányul.

A kazári (Nógrád megye) gólyafészek megfigyelését a „Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program 2007-2013” támogatásával zajló „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt biztosítja. Az éjjel nappal közvetített élő kép és hang a tervek szerint egészen őszig elérhető lesz.

A közvetítés elérhető itt!