Szeged - Télvíz idején sem áll meg az élet a Fehér-tón, ahol sok madárfaj egyedei vállalják a kockázatot, és a tájvédelmi körzetben vészelik át a telet. Ha nincsenek kemény mínuszok, kifizetődő a bátorságuk.

Egy fekete hattyú úszik a Debrecenhez közeli Fancsika-víztározó vizén pár napja. A madár Ausztráliában és Tasmaniában honos, Európában önfenntartó állományai vadon nincsenek, vándorlása egyáltalán nem jellemző. Madártani szakemberek szerint a példány a vonuló bütykös hattyúkhoz csapódhatott északabbra.

A Kiskunsági Nemzeti Park kezelésébe tartozó Fehér-tó kétezer hektáros vízfelületén is számos érdekes madár fordult meg az elmúlt években. – Télen nagyjából 30-50 faj marad a Fehér-tón. Több mint húsz éve járom természetőrként ezt a területet. Fekete hattyúhoz még nem volt szerencsém, de legalább ennyire különleges volt az Ázsiából származó mongol lile, valamint a kékcsőrű réce látványa. A kékcsőrű réce valaha költött hazánkban, de a folyószabályozás és a mocsárlecsapolások miatt teljesen eltűnt költő fajként Magyarországról. Általánosságban elmondható: a nagyon egzotikus madarakat vagy a viharos idő, vagy a tapasztalatlanságuk téríti Magyarországra – mondta Bakacsi Gábor természetvédelmi őr, a terület Pro Natura díjas felelőse. A tél beköszöntével tehát egyáltalán nem hal ki a rezervátum. A már megszokottnak mondható daruátvonuláson kívül, amely november végén idén 30 ezer példánnyal tetőzött, több másik faj néhány egyede is itt telel át.

– A darvak közül se megy el mindegyik délre, ahogy a szürke gémek és a nagy kócsagok közül sem. Vannak egyedek, amelyek kockáztatnak, hiszen a madarak elsősorban nem a hideg, hanem a táplálékhiány miatt szállnak melegebb országok felé. A nagy kócsag enyhébb tél esetén jól elvan Magyarországon: a tarlókról összeszedi a pockot és az egeret, a vizekben halakra vadászik. Akkor van baj, ha nagyobb hó esik le, hiszen akkor a rágcsálókat nem tudja elkapni a hótakaró miatt. Nagy hidegben pedig befagynak a vizek, így megint csak éhen marad: ilyenkor elkerülhetetlen a pusztulás – magyarázta Bakacsi Gábor. A természetvédelmi őrök nagy táplálékhiány esetén megpróbálják menteni a madarakat, de azok sokszínűsége miatt lehetetlen minden fajt jóllakatni. – Voltak próbálkozások, hogy apróhalat dobtunk ki a befagyott tóra, de a nagy létszámú sirálypopuláció a legtöbb esetben gyorsabb volt az általunk etetni szánt madaraknál. A hal ráadásul síkos és nedves, szinte azonnal ráfagy a jégre, ezért a gémek és kócsagok nem tudják felszedni azokat. Nagy hidegben inkább a már teljesen elgyengült állatokat próbáljuk begyűjteni és biztonságba helyezni – mondta a természetvédelmi őr.

A Fehér-tónál lévő SzegedFish Kft.-nél karácsony közeledtével iparszerű a különböző halfajok lehalászása a telelőkből, ami mégsem bizonyul kellően vonzónak a madaraknak. – A lehalászott háromkilós pontyokkal egyik madár se tud megküzdeni, az ivadékokat pedig hálóval védik ellenük. Szívesebben halásznak olyan vizekben, amelyek környékén nincs akkora felfordulás – mondta Bakacsi Gábor.

Átrepülte az Egyenlítőt és Kenya déli részén tartózkodik a Nógrád megyei Nemti község közelében 2012 augusztusában jeladóval ellátott, Zagyva nevű fehér gólya – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora vasárnap az MTI-t.

Papp Ferenc elmondta, hogy a magyar madárgyűrűzés első jelentős sikere is éppen a fehér gólyákhoz kötődik: 1908-ban egy Dél-Afrikában megkerült madár bizonyította be, hogy hol is lehet vándorútjuk végállomása.

„Az elmúlt száz év alatt a vonulási útvonalról is érkeztek információk, de olyan részletes adatok, amelyek szinte órára pontosan tudósítanak bennünket a madarak helyzetéről, csak most állnak rendelkezésre” – mondta a programkoordinátor.

A szakember ismertetéses szerint a Zagyva nevű fehér gólya szokatlan útvonalat járt be 2012 augusztusa óta. A GPS-GSM alapú jeladó adatai szerint a vonulás kezdetekor tavaly a romániai Kazán-szorosban a többi gólyával ellentétben nem délkelet, hanem dél felé vette az irányt, majd Szerbián és Macedónián keresztül Görögországba érkezett, ahol két hónapig időzött. Ezután, a nagytestű madarak esetében szokatlan módon, 250 kilométert az Égei-tenger felett megtéve átrepült Törökországba.

Itt egy évet töltött, sem az afrikai telelőhelyre nem vonult tovább, sem tavasszal nem tért haza – ez, ahogyan Papp Ferenc fogalmazott, a fiatal madarak esetében nem szokatlan. Viszont ez év őszén csatlakozott más vonuló fehér gólyákhoz, a Közel-Kelet földközi-tengeri partvidékét követve eljutott Egyiptomba, innen a Nílus-völgy felett Szudánba, majd Csád keleti részére. Innen Dél-Szudánon át Etiópiába repült, ahol délre fordult, Kenyába: az Egyenlítőt december 7-én lépte át. Jeladójának adatai szerint napi 300 kilométert tesz meg, a szakember úgy vélte, valószínű, hogy Dél-Afrikáig is eljut.

A „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” című projekt részeként megvalósuló kutatási programban a http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_62=62 linken követhető Zagyva vándorútja.

Néhány különc gólya évről évre megküzd a hazai tél viszontagságaival. Minél jobban megy nekik, annál ragadósabb lesz a példájuk.

Mint minden évben, idén is több jelzés érkezett a szakemberekhez télire "itthon ragadt" gólyákról. Ha az adott madár röpképes, nincs szükség emberi beavatkozásra, nagy eséllyel túléli az itthoni telet. A vizek befagyása utána szántóföldeken kutat pockok, egerek után, a fagyos éjszakákat pedig kémények mellé húzódva teszi kellemesebbé.

Érdekes módon az ezredfordulótól 2004-ig egyetlen áttelelő gólyáról sincs tudomásunk, ettől kezdve azonban évről évre akár kéttucat madár is itt marad. December-január környékén dől el, hogy idén hányállat döntött így, ekkor lesz az országos felmérés. Előtte ugyanis nem látszik még a valós szám, egyes késlekedő madarak decemberig még szárnyra kaphatnak - tudta meg a Hír24 Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársától.

Nem lehet általános érvénnyel megmondani, vonuló fajok néhány egészséges egyede miért dönt a maradás mellett. Ahány madár, annyi "egyéniség", akárcsak az embereknél. Itt van például a 2006-ban, Spanyolországban kikelt Fülöp, aki 2009-ben "költözött" Magyarországra. Azóta itt él és rendre itthon tölti a teleket is. Más kérdés, amikor a késői fészekalj még nem elég erős az induláshoz, és szüleik nem tehetnek mást, nélkülük kelnek útra. Ez történt 2010-ben, ám ezeket az állatokat menteni kellett.

Csodabogarak márpedig vannak

Térjünk vissza az egyéniséghez, vagy tudományosabban fogalmazva a gólyák evolúciójához, amely itt játszódik a szemünk előtt, és jelenleg igen jól tetten is érhető. Ha bármely fajból veszünk száz egyedet, 95-98 százalékuk általánosan, a faj „átlagának" megfelelően viselkedik. Gólyákról lévén szó ősszel elvonul a telelőterületre, tavasszal visszatér tojást rakni. Ám mindig ott van az a 2-3 egyed, amelyik "bevállalósabb", szakít a konvenciókkal, és az átlagtól eltérő útra lép.

Emberek közt ők a felfedezők, a kutatók, a kalandorok, akiket a társadalom csodabogárnak tart, ám sokszor ők lendítik előre a világot. Ha a vállalkozó szellemű állat túléli a kalandot, szaporodni fog, génjei öröklődnek, viselkedésformái terjednek – azaz a faj alkalmazkodik. Ezek az új tulajdonságok­ – amennyiben jól beválnak – idővel akár általánossá is válhatnak, és ez az evolúciós folyamat a gólyák esetében most nagyon látványos.

Van, hogy segítség kell

Ha ugyanis a klímaváltozással egyre enyhébb telek jönnek, az itthon telelő gólyák nagy eséllyel élhetik túl a megpróbáltatásokat, azaz képesek lesznek továbbörökíteni „különc" tulajdonságaikat. Ennek köszönhetően ez a viselkedés feldúsulhat és elképzelhető, hogy 30-50 év múlva már gólyáink jó része Magyarországon tölti majd a telet - véli a szakember.

Most azonban még formabontó viselkedésről van szó, ami gyakran egészségügyi problémából fakad. Az MME ezért azt kéri, hogyha bárki sérült, beteg gólyát lát, értesítse a szakembereket. Ha viszont a madár egészséges, nincs szüksége segítségre. Erről a legkönnyebben úgy alkothatunk véleményt, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez megy neki, akkor minden rendben, de ezt jelzi az is, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk. Ezeket a madarakat télen etetéssel is segíthetjük.

Mi történhet egy természet megfigyelő kamerával? Sok minden, de ilyet még nem láttatok. A Margaret folyónál volt elhelyezve egy krokodilokat figyelő kis kamera, amikor egyszer csak egy sas támadott le a semmiből. Egy rövid kis videó megmutatja nekünk ahogy zsákmányul esett a kamera és ahogy egyszer csak a földön landol. A sasunk még oda is odament és megleste közelebbről mit szerzett. Nézzétek csak!

A madáretetés szabályairól a szakértőt kérdeztük.

Csak tegyél ki egy kis kenyérbelet, hangzott a nagymama jó szándékú utasítása, ha a madarak téli etetéséről volt szó, sajnos azonban a bölcs öreg sem tudhatta, hogy ezzel a tévhittel mennyit árthatunk az állatoknak.

Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértőjét kérdeztük, hogy melyek azok a tipikus hibák, amiket sokan elkövetnek a madáretetéssel kapcsolatban, egyúttal a tanácsát is kértük a helyes madárgondozásról.

Egyik napról a másikra abbahagyni

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy máról holnapra abbahagyják a már működő etetők feltöltését  - hangsúlyozta a szakértő. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a madarak éveken keresztül, akár több száz kilométerről is visszatérnek ugyanahhoz az etetőhöz, mert számítanak rá, hogy ott biztosan találnak maguknak élelmet.

Az etetőt télen folyamatosan tölteni kell - mondta el Orbán Zoltán. Ha a madarak egyik napról a másikra nem találnak annyi eleséget, hogy azzal a nappali és az éjszakai energiaigényüket fedezni tudják, akkor egyetlen téli éjszaka alatt is könnyen lehűlnek, és akár el is pusztulhatnak. Ez egy etető esetében akár több száz kismadarat is jelenthet.

Kenyeret a madaraknak?

Kenyérrel etetés és kenyérrel etetés között is óriási különbség van, hangsúlyozta Orbán Zoltán. Ha valaki kenyérmorzsát dobál a buszmegállóban vagy a parkban összegyűlő madaraknak, abból nincs gond, hiszen az állatok azonnal felcsipegetik. Ellenben az etetőbe kihelyezett kenyér a nedvességtől erjedésnek indul és megpenészedik, ami gyomor- és bélgyulladáshoz vezetve, könnyen az állat pusztulását okozhatja.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a kenyér mindenféle pékárut lefed, veknit, serclit, de még a csokis kekszet is. A fent leírtak miatt ezeket tilos az etetőbe kiszórni.

Itatni egész évben kell

Orbán Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a madaraknak nemcsak eleségre, hanem ivó- és fürdővízre is szükségük van. Az itatás alapvető madárvédelmi tevékenység, a nyári kánikula mellett télen, a száraz, hómentes fagyok esetén is létszükséglet, különösen amikor még zúzmara sincsen, ugyanis ebben az esetben a madarak nem tudnak vízhez jutni. Az itatás ugyanúgy a madárgondozás része, mint a magvak kiszórása.

Így csináld helyesen!

Ha szeretnéd kivenni a részed a madáretetésből, nem árt, ha elsajátítod az alapokat. Ebben is Orbán Zoltán tanácsait kértük.

Etetés

Az etetőbe három fő eleségcsoportot kell egyidőben kitenni. A magvak, elsősorban a fekete napraforgómag és a köles teszik ki a madarak étrendjének 80%-át. Ezt egészítik ki a különböző állati zsiradékok, mint a cinkegolyó vagy a faggyú, illetve a bő vízű kifőzéssel sótlanított szalonna.

Ezen kívül a madaraknak gyümölcsre is szükségük van, amit a talajra vagy az etetőbe helyezett, ágakra szúrt almával lehet a legegyszerűbben megoldani. Nem kell óriás méretű, egészségtől kicsattanó gyümölcsöt venni, a legkisebb, ütődött, egészen puha alma tökéletesen megfelel. Csak ne felejtsd el a gyümölcsből egy kis szeletet levágni hogy a szárnyas kisállatok ki tudják csipegetni a belsejét.

Itatás

Orbán Zoltán azt is hozzátette, a víz csillogása mágnesként vonzza a madarakat, ezért az itató mindig kerüljön látható helyre, hogy azt az állatok a magasból is megláthassák. Az itatótálca ne legyen túl mély: a négy-öt centiméter mélységű, 30-40 centiméter szélességű műanyag virágalátét pont ideális a célra, ebben télen, napközben legalább egyszer langyos vízre kell cserélni a jeget.

Az etető

Ha kertes házban élsz, célszerű a magvakat egy nyílt területű gyepes részre szórni, ahol nem tudnak elbújni a macskák, így a madarak nyugodtan csipegethetnek. Ellenben az erkélyen a legjobb az, ha a már említett virágalátétbe szórod bele az eleséget, amit a párkányra tudsz állítani, közvetlenül az itató közelébe.

Orbán Zoltán azt is elárulta, hogy bár rengeteg szépen kidolgozott madáretető van forgalomban a szaküzletekben, ezek 30%-a nem hatékony, vagy minőségi problémái vannak, a maradék 70% pedig alkalmatlan az etetésre.

Ha madáretetésbe fognál, érdemes az MME honlapján és az egyesület webes boltjában körülnézni, itt ugyanis minden szükséges információt és felszerelést megtalálhatsz a madárbarát eszközöktől kezdve a minőségi madáreleségig.

A hátára szerelt műholdas jeladó mentette meg egy legyengült kerecsensólyom életét Pest megyében. A madár nem mozdult a helyéről, az állatvédők innen tudták, hogy baj lehet. Kiderült, hogy parazitáktól betegedett meg a sólyom. Budapesten gyógyították meg, majd Csákvárnál engedték el múlt héten.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai október 8-án találták meg a legyengült kerecsensólymot találtak Pest megyében. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték, ahol a laboratóriumi vizsgálatok kiderítették, hogy betegségét valószínűleg paraziták okozták. 

Az egyhónapos kezelés után a madár felerősödött és november 8-án, Csákvár határában, egy természetvédelmi területen szabadon engedték.

A hím kerecsensólyom életét az mentette meg, hogy a hátán egy speciális műholdas jeladó volt. A jelek folyamatosan egy helyről érkeztek, az állatvédők innen tudták, hogy baj lehet a madárral.

A mentés azért volt különösen fontos, mert egy több éves, ivarérett, aktívan és sikeresen költő madárról van szó, amely párjával idén is költésbe kezdettegy nagyfeszültségű oszlopra kihelyezett költőládában.

A kerecsensólyom jellegzetes pusztai madárfaj, már húszezer pár sem él, és számuk folyamatosan csökken. Itthon valamivel több, mint kétszáz pár költ, ami az EU legerősebb, és az alig nagyobb ukrán populáció után Európa második legnagyobb állománya.  Magyarországnak így kiemelt felelőssége van a kerecsensólyom európai állományának megőrzésében.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint. Ennek ellenére az elmúlt években több madarat is lelőttek illetve megmérgeztek - írják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.

A november 30-án 13. alkalommal megszervezett esemény Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiválja.

A tatai Öreg-tavon telelő vadludak Skandináviából és Szibériából érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A legfrissebb adatok szerint 25 ezer vadlúd pihen a leeresztett tó medrében, a természetvédők rekordnak számító 33 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludat és 3–4 kis liliket is megfigyeltek már a madarak között.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Komárom-Esztergom megyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület által megrendezett rendezvényen az érdeklődőket szombat hajnaltól késő estig madárgyűrűző bemutatóval, érdekes előadásokkal várják, a tó partján felállított teleszkópokkal pedig „közelről” figyelhetőek meg a behúzó madarak.

A rendezvényről és a programról bővebb információt található a rendezvény honlapján.  

Egymillió dollárra büntettek a hatóságok egy energiaipari óriáscéget az Egyesült Államokban, mert a szélerőművei madarak halálát okozták  - írja a Los Angeles Times. 

A Duke Energy Renewables beismerte, hogy 2009 és 2013 között több mint 160 madár, közöttük 14 szirti sas pusztult el az amerikai Wyoming államban azért, mert repülés közben valamelyik általuk állított szélerőműbe ütközött.  A szirti sas nem veszélyeztett állat, de védett madár 1962 óta. Elpusztítása ezért szövetségi bűncselekménynek számít.

Ez az első eset, hogy a hatóságok ilyemi miatt megbüntettek egy szélturbinákat gyártó céget. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Duke Energy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy úgy építse meg a turbinákat, hogy minimális legyen a madarak sérülésének kockázata, annak ellenére, hogy a hatóságok többször figyelmeztették a céget. A vállalat szerint akkor húzták fel a turbinákat, amikor a jelenleg szabályozás még nem volt érvényben. 

A kormány közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a turbinák építésekor elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyék a költöző madarak szokásait is. 

A Duke Energy ezért most egy olyan technológia kidolgozásán működik, ami radarral jelezné előre a madarak közeledését, így ideiglenesen le tudnák állítani a turninák működését. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kutatói alig két hét alatt rengeteg tudományos információt tudtak begyűjteni a világ leghosszabb vándorlási útvonalát bejáró amuri vércsékről, melyeket műholdas jeladóval szereltek fel Indiában. Minden évben több millió amuri vércse vonul Kelet-Ázsiából Dél-Afrikába, de útjuk során, az indiai Nágaföldön tízezrével pusztítják el őket a bozóthúsra éhező helyi törzsek.

A Naga, Pangti és Wokha névre keresztelt vércsékről kiderült, hogy mindössze három nap alatt repülnek át – megszakítás és leszállási lehetősége nélkül – az India és Afrika között húzódó Arab-tenger 3000 kilométer széles vízfelületén. A három madár ezekben a percekben is vonul, folytatva több mint tízezer kilométeres útjukat Dél-Afrika szavannáira – írja az MME sajtóközleménye.

A kutatási program azért is egyedülálló a világon, mert az MME által működtetett satellitetracking.eu honlapon – több mint féltucatnyi más faj műholdadóval felszerelt egyedei mellett – bárki élőben követheti nyomon az amuri vércsék kontinensközi repülését.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kékvércse-védelmi programjának munkatársai az elmúlt években világviszonylatban is élen járó tapasztalatokat szereztek a vércsék kutatásában, a madarak befogásában és műholdadós jelölésében az elmúlt években, ezért kapták meg a felkérést, hogy vegyenek részt az amuri vércsék kutatásában.

A terepmunka a jeladók felszerelésével nem ért véget, Dél-Afrikában madárvédők és madármegfigyelők várják a három madarat, hogy helyszíni megfigyelésekkel és fotókkal is dokumentálják a telelőterületen zajló életüket.